Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
KV, NV — a megjelölt időszakban észlelt legkisebb, dl. legnagyobb jégmentes' vízállás; KKV, KNV — a megjelölt időszakiban (pl. 30 egymás utáni évben, vagy 30 év azonos hónapjaiban) észlelt legkisebb, ill. legnagyobb vízállások középértéke, tekintet nélkül aura, hogy egyikük vagy másikuk jéggel befolyásolt volt; LKV, LNV — аж eddig észlelt legkisebb, ill. legnagyobb, a jelenlegi mederviszonyok közt is lehetséges vízállás; KÖV — a megjelölt időszak napi (reggeli) vízmér- œolvasásainak számtani középértéke; Minden, vízmércéhez tartozó táblázat 2 részire tagozódik: a) „Jellemző vízállások” címszó alatt előfordulásának napjával együtt, közöljük az utolsó 30 év, vagy — 1931. után megkezdett észlelés esetén — ennél rövidebb időtartamú KÖV, továbbá az észlelés kezdete óta előfordult jégmentes és — amennyiben ennél szélsőségesebb — jégokozta LKV és LNV értékét. A szélsőségek különbsége a vízállás-ingadozás tartománya, az az a vízjáték. (A szélsőségek feltüntetése ismétlést jelent ugyan a 20. táblázathoz képest, az áttekinthetőség kedvéért mégis itt is közöljük őket.) — E vízállásadatok felhasználásánál, Jellemző vízállások LNV (1919. V. 10.) = 726 cm KÖV (1931—1980.) == 71 cm LKV (1925. X. 24.) = — 192 cm állandóan szem előtt kell tartam, hogy a lefolyást viszonyok egyazon mérce szelvényében, sem a hozzátartozó vízgyűjtőterületén sem állandók (részletesebben lásd a 2.3212 pont alatt.) Éppen ezért még a táblázatunkban, szereplő, viszonylag megbízható szelvényű méroék szélsőséges vízállásai is rendkívüli zavaró körülményeiknek lehetnek eredői és nem mindig jellemzők a vízfolyás életére. b) „Havi és évi jellemző vízállások” címszó alatt az utolsó (30 éves vagy ennél rövidebb) időszak vízállásait dolgoztuk fel részletesebben. A jeges vízállások megkülönböztetésére itt nem a Vízrajzi Évkönyvek jelölését alkalmaztuk, hanem az állóul. zajló jéggel befolyásolt vízállások betűszimbólumait és számértékeit dőlt betűvel szedtük. Sajnos, előfordulnak olyan zavaró körülmények is, melyek átmenetileg, megváltoztatják a meder le- folyási viszonyait, tehát bizonyos mértékig inhomogénné teszik a vízállás-idősort, de amelyek hatását csak nehezen, vagy egyáltalán nem tudjuk figyelembe venni. Ilyenek lehetnek az ideiglenes jellegű befolyási akadályok (pl. hidroprovizóriumok duzzasztása), időszakos vízikivételek okozta kisvíz, a sűrűn változó jellegű, kismértékű, egy egyensúlyi állapot körül ingadozó medersűllyedés & emelkedés1, kisvízfolyásokon az időnként elburjánzott növényzet stb. A táblázatainkban közölt vízállásadatok felhasználásával ezt a tényt is figyelembe kell venni. 21a. táblázat Vízfolyás: Tisza Észlelőállomás: Polgár „6” pont magassága: 88,22 m (Orsz.) Észlelés kezdete: 1860. Havi és évi jellemző vízállások (cm) (1931—1960) Jellemző vízállások XI . XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. Év hónap о к (év) (1931) (1952) (1948) (1941) (1940) (1940) (1941) (1941) (1933) (1955) (1941) (1941) NV 540 526 654 688 690 717 676 524 553 550 489 525 717 KNV 175 210 192 275 415 424 311 212 175 123 50 96 221 KÖV 34 44 56 85 207 255 162 73 36 — 16 — 46 — 36 71 KKV — 62 — 61 — 44 — 41 35 117 49 — 21 — 53 — 89 —103 —104 — 31 KV —160 —170 —140 —146 —128 — 46 —102 —126 —146 —166 —164 —174 —174 (év) (1943) (1959) (1954) (1954) (1954) (1954) (1934) (1950) (1950) (1946) (1946) (1959) 72
