Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
A naponta 14 óraikor észlelt relatív páratartalom havi középértéked területünkön délről észak felé haladva 2—4%-os növekedést mutatnak. (A 4% Galyatetőre vonatkozik.) Havi átlagos és minimális értékeit jól jellemezhetjük Eger és Budapest 40 éves átlagaival (12. a és 12. b táblázat). 12a. táblázat A naponta 14 órakor észlelt relatív páratartalom havi középértékei (1) és minimumai (2) %-ban Eger (1901—40) 1 II. I III. IV. 1 VL 1 VII. 1 VIH. IX. 1 X. 1 XI. 1 XII. (1) 85 79 66 57 55 55 53 54 61 70 79 84 (2) 32 25 22 21 16 21 13 21 26 25 30 37 A levegő nedvességviszonyainak ismerete a páraigényes növények termesztésénél, öntözési, tározói, tógazdasági vízpótlás-norrnák megállapításánál, stb. fontos. 12b. táblázat A naponta 14 órakor észlelt relatív páratartalom havi középértékei (1) és minimumai (2) %-ban Budapest (1901—40) 1 I. II. III. IV. V. VI. VII. Vili. 1 IX. 1 X. XI. XII, Év (1) 76 60 85 52 51 49 41 48 54 62 74 79 (2) 25 25 11 18 19 23 17 20 16 26 34 36 2.27 CSAPADÉK 2.271 Átlagos és szélsőséges értékek Az évi átlagos csapadékösszegek izohiétái (melyeket a „Csapadék-, hőmérséklet- és szélviszonyok, meteorológiai állomáshálózat” c., 1:500 000 méretarányú térképen rajzoltunk meg), mutatják, hogy területünk átlagos évi csapadékösszegei — délről észak felé növekvően — 490—650 mm között változnak,. Ebből a fokozatos átmenetet mutató általános képiből szigetként emelkedik ki a Mátra-hegy- ség 750 nnn-t is meghaladó átlaga. A tenyészidőszak átlagos csapadékösszege (16. ábra) 300—350 mm közötti, területi megosztása követi az évi összegét. Az általános viszonyok jellemzésére a 13. a és 13. b táblázatban egy délebbi (Jászberény) és egy északi fekvésű (Salgótarján) reprezentatív állomás gyakoriság szerint feldolgozott adatait is közöljük. A 13. c táblázatban a szélsőségeket — Török- szentmiklós adataival a tiszántúli csapadékban legszegényebb területet, Kékestetőéivel a legbővebb csapadékú Mátra-hegységet — jellemezzük. 2.272 Gyakoriság Jászberény leggyakoribb csapadék összegeiről a 14. táblázat tájékoztat. 2.273 Szárazsági periódusok Területünket a mérhető csapadék (^ 0,1 mm) alapján számított szárazsági periódusokkal jellemezzük. Az 5 napot meghaladó csapadékmentes időszakok legnagyobb valószínűséggel szeptemberben és márciusiban, a legkisebbel novemberben fordulnak elő. A 15. táblázatban közölt szélsőértékek a megfigyelési idősor hosszával együtt növekszenek. 13a. táblázat Különböző %-os tartósságai és átlagos csapadékösszegek mm-ben Budapest (1901—50) I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Naptári év Hidrológiai év Hidrológiai Öntözési téli nyári félév max 74 72 122 167 212 152 151 142 158 145 142 109 789 835 376 564 501 25% 37 35 44 53 76 78 88 69 66 69 63 47 593 578 253 382 383 50% 24 24 29 40 47 56 47 38 35 49 41 32 512 561 204 300 301 75% 16 11 13 21 37 38 27 28 19 17 22 21 446 452 153 238 233 min. 0 0 0 4 8 8 3 2 0 4 1 5 263 277 78 96 129 Ati. 26 25 33 41 56 63 56 47 42 47 47 36 519 519 167 352 305 61
