Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

2.223 Derült, borult és ködös napok

A borultság fogalmáiban a felhők és a ködök sugárzást gátló, égbolttakaró szerepe egyesül. Jelentősége a nappali felmelegedés, illetve az éjszakai lehűlés jelentős korlátozásában van és ezzel döntő módon befolyásolja a párolgás és a hóolvadás hő- csökkenitő hatásával együtt hazánk hőenergiamérlegét.

Területünkön az évi átlagos borultság középértéked délről észak felé haladva 52%-ról 57%-ra nőnek. A borult napok átlagos számának területi megoszlása, hasonló értelmű. Kivételt csak a Mátra- hegység felső részéi képeznek, ahol a derült napok száma nagyobb, a borultaké kevesebb a környező területek átlagánál. Évi menetük hasonló a síkvidéki Jászberény és Salgótarján évi menetéhez. A derült és a borult napok átlagos számát területünk különböző éghajlati tájainak jobb jellemzése érdekében a 4. a és 4. b táblázatban közöljük: az átlagos viszonyokat jól jellemzi Jászberény, a napsütésben szegényebb északi részieket pedig Salgótarján adatsora.

A ködgyakoriság évi menetében a légnedvesség téli magas értékeinek hatása mutatkozik. A legködösebb hónapunk a síkságon a december, a Mátra- hegység felső részein a november, mivel — mint az 5. táblázat is mutatja — a Mátra felső csúcsait leginkább ebben a hónapban takarják felhők, ami a ködös napok maximumának jelentkezését a sík- vidékhez viszonyítva 1 hónappal előbbre hozza,. A legkevesebb ködös nap júliusban van (a síkságon 0, a Mátra felső részein 3 nap).

A ködös napok havi és évi átlagos számát a Mátra felső részének jellemzésére Kékestetőről, a sík területekére pedig a területhez közel eső Budapestről az 5. táblázatban ismertetjük.

A derült, borult és ködös napok számának ismerete a növénytermesztés, főleg a napfényigényes növények (pl. paprika) termelése szempontjából fontos. Területünkön a borult napok száma az országos átlag körüli érték, kivéve a déli, kevésbé ködös részt.

A derült (1) és borult (2) napok átlagos száma és a %-os borultság (3)

(Jászberény (1901—30)

4a. táblázat

I.

! hIII.

1 IV.

V.

1 VI.

1 VII. 1

VIII.

IX. 1

X.

1 XI.

1 ХИI Évi

(1)

5,1

6,0

6,0

5,3

6,0

6,1

8,9

9,9

9,8

8,7

4,3

2,9

79,0

(2)

12,2

9,9

7,5

7,1

4,6

4,6

3,6

3,4

4,9

7,5

11,0

17,2

93,5

(3)

65

54

53

54

47

46

41

39

44

50

64

72

52

A derült (1) és borult (2) napok átlagos száma és a %-os borultság (3)

Salgótarján (1901—30)

4b táblázat

I.

II.

III.

I IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

1 IX1 *•

XI.

1 XII.

Év

(1)

3,6

3,9

4,0

3,8

3,9

3,8

4,9

7Д

7,2

5,8

3,9

1,9

53,8

(2)

14,9

11,7

10,2

8,5

6,6

6,6

4,5

3,7

6,3

10,7

14,0

17,9

115,4

(3)

70

63

57

55

49

47

46

41

44

52

65

76

56

•

5.

táblázat

A

ködös napok átlagos száma Kékestetőn (1) és Budapesten (2) (1940—54)

I.

II.

III.

1 IVV.

VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

ХП.

Év

(1)

13,3

10,4

10,3

8,6

6,7

5,3

3,0

4,2

4,5

12,2

17,0

15,0

109,9

(2)

10,1

7,5

3,4

0,7

0,2

0,1

0,0

0Д

0,6

2,5

7,7

10,9

43,8

2.23 LÉGNYOMÁS, SZÉL 2.231 Légnyomás

A tengerszintre átszámított légnyomás évi középértéke területünkön 762,4—762,7 Hgmm közötti. Értéke észak felé haladva növekszik. Az évi átlag izobárjait a 9. ábra szemlélteti.

A légnyomás átlagértékeinek évközi változása

egy januári fő- és egy őszi másodmaximum mellett egy májusi fő- és egy novemberi másodmaximumot mutat. Az erős januári maximum az évek nagy részében anticiklonális, a májusi minimum pedig cdklonális, csapadékos időjárással jár együtt.

A légnyomás szerepe az időjárás alakulásában döntő, ismerete a meteorológus számára az időjárási előrejelzések készítéséhez azonban egymagában még nem elegendő.

56