Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
Előszó
Előszó A 8. Közép-Tisza- és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve a Tisza 192 km-es szakaszát és a beömlő vízfolyások zárt vízgyjűtőjét foglalja magába. Területe: 12 397 fcma, melyen 278 település található 1 101 000 lakossal. Közigazgatásilag Szolnok megye egészére, Heves, Nógrád, Pest és Bács- Kiskún megyék egy részére terjed ki. A terület vízügyi feladatait zömmel a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, északi részén a Középduna- völgyi és az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság látja el. A Közép-Tisza- és Mátravidéki Vízgazdálkodási Keretterv az 1960. XII. 31-i állapotnak megfelelően ismerteti a fenti terület vízgazdálkodási helyzetét, tárgyalja a fejlesztés kérdéseit és problémáit, továbbá összegezi a megoldandó vízügyi feladatokat. A Keretterv időbelileg a jelen (1960. évi) állapotot, továbbá az első fejlesztési időszakban, valamint az azt követő távlatban megoldandó feladatokat tartalmazza. A 8. sz. TVK vízügyi jellemzése változatos. 844 km árvédelmi vonal 412 500 ha nagyságú területet véd az elöntésektől. Domborzatilag 17 belvízrendszer található e területen, melyen ezideig 3 953 km belvízcsatorna kiépítésére került sor. Indokolt a kiépítettség és a szivattyúkapacitás további emelése. A terület északi részén 214 km összhosszúságú kisvízfolyásokhoz tartozó 5120 km8 nagyságú vízgyűjtőn számottevő vízügyi feladatok várnak megoldásra. A terület déli részén döntő súllyal jelentkezik az öntözés szükségessége. 1960-ban 68 000 kh-on folyt öntözés. A tervezett vízlépcsők és tározók megépítése a terület felszíni vízkészletének gazdaságosabb kihasználását biztosítja és a helyi öntözési lehetőségek kiépítésével és hasznosításával lehetővé teszi a mezőgazdasági hozamok nagymérvű emelését. A terület Keretterve szerint távlatban 580 000 kh öntözése várható. A terület egyre fejlődő településeinek és ipari üzemeinek fokozódó igényei elengedhetetlenné teszik a közművesítés nagyarányú fejlesztését. A Keretterv előirányzatainak végrehajtása esetén a jó ivóvízzel ellátottak száma 49%-ról 91%-ra, a csatornázással ellátottak száma a jelenlegi 53 000- ről 415 000 főre emelkedik. A Területi Vízgazdálkodási Keretterv foglalkozik az ásvány-, gyógy- és hévizek hasznosításával, továbbá feldolgozza a természeti adottságaink üdülés, fürdés és vízisport szempontjából történő jobb kihasználásának lehetőségeit. A Területi Vízgazdálkodási Keretterv évtizedekre megszabja — a népgazdaság fejlődésével összehangoltan — a szóbanforgó terület alapvető vízgazdálkodási feladatait. E terv megvalósítása csak a területen működő és gazdálkodó szervek együttes tevékenysége kapcsán biztosítható. Szolnok, 1964. november hó. Hegedűs Lajos vízügyi igazgató 5
