Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem
Bár a kedvező természetes feltételek adottak, vízparti üdülés mégsem volt, mivel az árterület erre nem alkalmas. A felszabadulás előtt vízisport nem volt. A Tisza mellett Szolnokon, Tiszafüreden, a Körös mellett Kunszentmártonban, a Hortobágy—Berettyó mellett Mezőtúron, magántulajdonban lévő csónakkölcsönzők voltak, ezek inkább versenyzésre nem alkalmas ladikok voltak, s főként szórakozás céljára használták. Az államosítás után ezeket a csónakokat a víziélet megkedveltetésére a dolgozók részére adták át. Működött Szolnokon egy evezős szakosztály is. melynek evezős háza volt. Csak a felszabadulás után indult meg a lassú fejlődés. A jelenlegi helyzetben vízparti üdülés, fürdés, vízispoirt tekintetében a legfejlettebb Szolnok város vízi élete. Üdülés: a Tisza balpartján a tiszai közúti híd felett mintegy 1400—1500 fm-en különböző vállalatok, hivatalok nyári üdülőházakat építettek, villany- és vízszolgáltatással. A vízparti üdülés kapcsolódik a tiszai fürdés és strandolás, napozás lehetőségéhez, általában a szabadidő vízparti eltöltéséhez. Fenti üdülőházak felett van a Tisza balpartján a „potyastrand”, minden kulturális berendezés nélkül, természetes, eredeti állapotban, vetkőző, öltöző nélkül. A helybeli és vidéki dolgozók mégis szívesen keresik fel. A víz itt fertőzésmentes. Az üdülésre használt terület azonban tiszai nyílt ártér. Vízisportok, evezés: A felszabadulás után, 1950- ben kezdte meg működését a kibővített, újjászervezett (régi) evezős szakosztály. Evezős háza a Zagyva torkolatának jobb oldalán van, a Zagyva és a Tisza összefolyásánál. Vitorlázásra a mély beágyazású Tisza nem alkalmas. Motorcsónak-sport nem fejlődött ki nagyobb arányban. Ma a megyében 12 úszó- és vízilabda-szakosztály működik. A sporthorgászoknak több horgásztanyájuk van. A sporttevékenységük igen élénk, többször rendeznek horgászversenyeket nagyszámú résztvevővel. Külföldi kapcsolatuk is van. E körülménynek a fejlesztés szempontjából van jelentősége. A Tisza Tiszafüred és Csongrád közötti szakaszán a vízparti üdülésnek, fürdésnek és vízisportoknak — Szolnok városán kívül — csak helyi jelentősége van. A falvak lakossága azonban alig használja ki a lehetőséget. A Zagyva Szolnok—Hatvan közötti szakaszán vízparti üdülésről nem beszélhetünk. A folyómenti községek lakói nyáron inkább tisztasági fürdőként használják a Zagyva vizét. A Hortobágy—Berettyó-főcsatoma vízparti üdülésre általában nem alkalmas, csak Mezőtúrnál — a nyári öntözések miatt megduzzasztott vizével. 1.22 A TERMÉSZETVÉDELEM MÚLTJA ÉS JELENE A Középtisza és Mátravidék területe az ipái' és bányászat nyomait viseli magán. A növényzet sok helyen kipusztult, kiirtották. A mai kép a század eleje óta alakult ki. Több helyen eróziós pusztítások keletkeztek. Vízügyi vonatkozású védelmi intézkedés csak a búj aki Egidius-forrásra történt, mely eredményes, — a turisták vízellátását szolgálja. A TVK-hoz tartozó, alföldi jellegű területen alig található valami nyoma a természetvédelem érdekében bevezetett intézkedésnek. A Tisza szabályozása után eltűntek a különleges vízinövények, és a különféle vízimadarak és -állatok. Védelmet igénylő, természetes vagy emberi beavatkozással létesített rezervátum néhány helyen fordul csak elő. Ide sorolható Tiszaigar községben a Nagyfoki II. sz. belvízcsatorna baloldalán (régi Tisza-meder mellett) települt arborétum. (Széki Péter gyűjteménye.) Rendkívül értékes fa- és cserjefélékkel. Itt díszlett a vízkedvelő mocsárciprus. (Taxodium- distiehum). A terület kiterjedése mintegy 3 kh. Az elégtelen lecsapolás miatt megemelkedett víz az arborétum értékes faállományának egy részét elpusztította. A lecsapolás után az elpusztított fák újra telepíthetők. Tisaasüly községtől délre, kb. 2,5 km-re fekszik a régi Kolop fürdő területe. Ez idő szerint a fürdő nincs berendezve, csak a rendkívül értékes gyógy- iszap kitermelése folyik. Az iszapot a budapesti reumatikus fürdők számára termelik, és szállítják. A gyógyiszap ’kitermelési hely vízügyi szempontból védett terület. A védelmet vízjogi határozat biztosítja, Két kútja volt, jelenleg ezek is használaton kívül vannak. (Részletesebben a XIII. fejezet tárgyalja.) Természetvédelmi vonatkozásban meg kell említeni a Zagyva, Jászberény—Jászfelsőszentgyörgy közötti eredeti, szabályozatlan állapotban megmaradó, mintegy 6—7 km hosszú szakaszát. Ez a szakasz nem kerül szabályozásra — műszaki és gazdasági okok miatt —, s megmarad természetes állapotában. Fás, bokros partjaival vízparti üdülésre használható. Ez idő szerint Jászberény lakói részéről van ilyen irányú érdeklődés. Ugyancsak a Zagyva mellett fekszik a Jászalsó- szentgyörgyi Vadas-kert, melynek jó beálltságú lombos fái kellemes környezetet biztosítanak vízparti pihenéshez, fürdéshez és sporthorgászathoz. A Vadas-kert legalább 50—60 éves telepítés. Jelenleg sportpálya is van a területén. Fejlesztési lehet- tősége van, úttörőtáborok részére igen alkalmas. Sajnálatos, hogy a természetvédelem terén a vizsgált terület lemaradt, különleges tájegységeinek, ill. létesítményeinek védelmében, s emiatt jelentős kárt szenvedett. Meglevő értékeit meg kell óvni a további pusztulástól, és azokat fejlesz teni kell. 342
