Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása
mondható. A tárolt viz elsősorban öntözési igények kielégítését szolgálja, járulékos hal- és víziszámyas tenyésztéssel. A Gyöngyöshalászi tározó fedésben van a gyöngyösi II. sz. tározóval és mivel fajlagos beruházási költsége (6,87 Ft/m3 a gyöngyösi II. sz. 8,90 Ft/m3) kedvezőbb, elsősorban ennek a megépítését javasolják. Gyöngyösoroszi tározó (55) tápláló és befogadó vízfolyása a Toka patak. A ■ patak medrének Gyön- gyösoroszitól É-ra kb. 1000 m-re történő elzárásával létesül. A 21,0 m magas 140 m hosszú bányameddőből épített völgyzárógát mögötti 5,5 ha vízfelülettel 0,3 millió m3 víz tározása lehetséges. A tározó abszolút teljesítőképessége 10 1/s. A tározó völgye jelenleg rét, legelő, helyenként szántó. A tárolt vízzel a Gyöngyösoroszi Ércbánya és Ércdúsító vízellátását kívánják biztosítani. Nagyrédei tározó (56) Nagyréde községtől 1 500 m-re É-ra, a Nagyrédei Nagypatak völgyének elzárásával létesül. A 4,50 m magas, 430 m hosszú, földből épített völgyzárógát mögötti 20 ha vízfelületen 0,267 millió m3 víz tározása lehetséges. A tározó abszolút teljesítőképessége 20 1/s, mely az öntözési idényben 51 1,/s-ra növelhető. A tározó környékén levő agyagból épült a gát, mely jó vízzárónak mutatkozik, ezért jelentős szivárgási veszteséggel nem kell számolni, de a kis vízmélység (átlagosan 1,30 m) miatt jelentős párolgási veszteséggel kell számolni. A tározott vizet elsősorban öntözési igények kielégítésére — elsősorban szőlőoltvány öntözésére — kívánják felhasználni. Időközben a tározó megépült, hasznosítása jó, de egyes helyeken kisebb altalajszivárgás észlelhető. A továbbiakban olyan tározók építését irányozzák elő, melyek nagy vízgyűjtőterülettel rendelkeznek és egymás fölött több tározót lehet építeni. A tározók ilyen rendszerével tökéletesebb és megbízhatóbb vízgazdálkodást lehet folytatni. Jó távozási vízgazdálkodás tervezhető a Galga patakon Nézsa, Püspökhatvan és Galgagyörknél. A másik tározósorozat a Szuha patak felső szakaszának tározólánccal történő kiépítése (Ecseg és Bokor községnél). Hasonló a helyzet a Kövecses pataknál (Hasznos és Mátrakeresztes), továbbá a Zagyva főfolyása mentén előirányzott tározólánc (Tar, Nemti, Nádújfalu, Mátraszele) kiépítésénél. Itt kell megjegyezni, hogy a Nemti tározóra vonatkozólag a MÉLYÉPTERV-ben tanulmány készült, melynek végeredménye azért volt negatív, mert a tározó vonalában igen nagy mélységű vízelzárást irányoztak elő. Ezt a kérdést modem gátépítési és tározási elvek figyelembevételével felül kell vizsgálni. A Kôzép-Tïszavidék Zagyva vízgyűjtőjébe eső részén létesítendő tározók elsősorban a közismert felső-nógrádi vízhiányt vannak hivatva enyhíteni. Megjegyezzük, hogy az Ipolyból történő vízpótlás elsősorban ivóvízellátási céllal létesül, az ipari és öntözővíz pótlást a helyi lehetőségek kihasználásával kell megoldani. Nézsai tározó (57) Nézsa községtől DNY-ra a községtől a bauxit-bányához vezető úttól kb. 600 méterre a Kecskésvölgy bejáratánál tervezett elzárás felett a Kecskésvölgyi patak medrének elzárásával létesülne. A 11,0 m magas 140 m hosszú völgyzárógát mögötti 31 ha vízfelülettel 1,75 millió m3 víz tározása lehetséges. A tározó által hasznosítható vízsugár 170 1/s. A több irányból összefutó völgyek találkozásánál kialakuló kis medencében az elöntött terület zeg-zúgos alakú volna. A tározótéren belül található kőzetek jó vízzárónak mondhatók, kivéve a dachsteini mészkövet, melyre vonatkozóan további vizsgálat szükséges. Fajlagos beruházási költsége 5,37 Ft/m3 tehát építése gazdaságosnak látszik. A mintegy 28%-os járulékos költséghányada út áthelyezéséből származik. A tározó hasznosítása elsősorban öntözővíz szolgáltatással és járulékos hal- és víziszámyas tenyésztéssel van tervezve. Püspökhatvani tározó (58) Püspökhatvan községtől É-ra az Ácsa—Püspökhatvani műút felett kb. 600 m-re a Sinkárvölgyi patak medrének elzárásával létesülne. A 8,0 m magas 200 m hosszú völgyzárógát mögötti 90 ha vízfelületű tározóban 2,0 millió m3 víz tározása lehetséges. A tározó által hasznosítható vízsugár 200 1/s. A terület kelet felől meredek, nyugat felől lan- kás oldalakká! szegélyezett. A feltáró fúrások alapján megállapították, hogy a völgyfenéken levő réti agyag és a völgy oldalak vályogja gyakorlatilag teljes vízzárást biztosítanak, tehát elszivárgástól nem kell tartam. A balpart környezetében részletesebb feltárás szükséges. Fajlagos beruházási költsége 5.75 Ft/m3. tehát építése gazdaságosnak látszik. A járulékos költségek főleg kisajátításból származnak. A tározó elsősorban öntözési vízigények biztosítására és járulékos hal- és víziszárnyas tenyésztésre van előirányozva. Galgagyörki tározó (59) Galgagyörk községtől D-re a közúti híd alatt kb. 850 m-re a Galga patak völgyének elzárásával létesülne. A 9,5 m magas, 320 m hosszú völgyzárógát mögötti 210 ha vízfelületű tározóban 5,0 millió m3 víz tározása lehetséges. A tározó által öntözési idényre biztosítható vízsugár 500 1/s. A tározótér jobb oldalán több mellékvölgy torkollik a fő völgybe, a medencében szétterülő víz kis mélységű és aránylag nagy felületű tavat képezne. A feltárások általában 3,0 m vastag vízzáró agyagréteget találtak, de részletesebb feltárás szükséges a riolit tufa és kavicsos-homok rétegek előfordulása miatt. A tározó építési költségeinek kb. kétszeresét teszi ki a járulékos költségek. Ezt a tározótérbe eső községrész, és az út és vasút áthelyezése okozza. A tározott vizet elsősorban öntözési igények kielégítésére használnák járulékos hal- és víziszámyas tenyésztéssel de emellett biztosítanák a tervezett galgahévízi és túrái halastavak vízutánpótlását is. Bokori tározó (60) a Szuha patak völgyében létesülne a Bokor község felől folyó Galambos patak torkolata alatt 200 m-re, a Szuha patak völgyének elzárásával. E helyen a patak egészen szüli, tektonikus völgyön halad át. A szorulatba tervezett 12,0 m magas, 60 m hosszú völgyzárógát fö310
