Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
A II. tiszai vízlépcső vízerőtelepét a jelenlegi tervi ok ozatban 4 db Kaplan-turbina beépítésével tervezik. Előzetes vizsgálatok szerint gazdaságos és célszerű lenne a Káplán-turbinák helyett az utóbbi években külföldön mind nagyobb mértékben alkalmazott csőturbinatípus beépítése. Az eddigi vizsgálatok szerint előreláthatólag lehetséges lesz a tározási idényen kívül is az energiatermelés növelése érdekében magasabb, legalább 89,00—89,50 m-es szint tartása, elsősorban a kisebb vízhozamú időszakokban. Ezzel jelentősen növelhető lesz a csúcs energia mennyisége. A Tisza II. vízlépcső 88,50 m-es, illetve 90,50 m-es duzzasztása Tiszalöknél 91,25 m, illetve 91,75 m szintű visszaduzzasztást okoz 500 m3/sec vízhozam mellett. A visszaduzzaszitás befolyásolni fogja a Ti- szalöki Vízerőmű termelését. A Tisza folyó két oldalán a duzzasztás hatására fakadóvizek megjelenése várható főként ott, ahol a duzzasztott vízszint a mentett oldali terep felett van. A talajvíz áramlása a Tisza felé 88,50 m-es duz- zasztási szint esetén meg fog szűnni. A talajvízszint szabályozását a vízlépcső megépülése után a belvízcsatornák veszik át. A duzzasztás szükségessé teszi továbbá azt, hogy egyes belvízcsatornákból a vizet — a gravitációs levezetés megszűnése miatt — szivattyútelepekkel emeljék át. A duzzasztási szintnek 90,50 m szintre való időszakos megemelésével 208 millió m3 vizet lehet tá- rozni a hullámtérben és a mederben. A vízerőmű csúcsteljesítményének növelése érdekében a vízlépcsők alvizében kotrást kell végezni. A Tisza II. vízlépcső beruházási programját előkészítő tanulmány a vízlépcsőt a Tisza 403 fkm szelvényében az élőmederben építve tárgyalta, ezenkívül számos más változat is szóba került. A további tervezési munka feladata lesz megállapítani, hogy hol és milyen duzzasztási szinttel célszerű építeni a vízlépcsőt a 398—413 fkm közötti szakaszon. A 88,50 m duzzasztási szinthez tartozó védelmi létesítmények építését be kell fejezni a duzzasztása üzem kezdetének időpontjára. A Tisza II. vízlépcső biztosítja a hajózó utat az egész bögében (Kiskörétől—Tiszalökig) a hajózási idény egész tartamára. A Tisza III. vízlépcső a Hármas-Körös-torok felett, a Tisza 252 fkm szelvényében fog megépülni. A vízlépcső maximális duzzasztási vízszintje 83,50, minimális pedig 82,00 m értékű. A vízerőtelep 4 db egyenként mintegy 100 m3/s. víznyelésű turbinával épül. A vízerőtelep csúcsüzemként is működhet. Max. teljesítménye 18 MW, évi energiatermelése 80 millió kWó. Ezen értékek alvízi kotrással növelhetők. Átemelő szivattyútelepek építése és meglévő szivattyútelepek bővítése van tervbevéve az egyes mentett oldali öblözetekben. A hullámtéri területek víztelenítését mozgó szivattyúk fogják végezni. A 83,50 m szintű duzzasztás Szolnok város csatornázásának és ipartelepeinek szennyvízlevezetésére zavaró hatással lehet, ezért az ezzel kapcsolatos vizsgálatokat el kell végezni. 83,50 m duzzasztási szint 500 m3/s érkező vízhozam mellett a Tisza II. vízlépcső alvízi szintjében 84,90 m vízduzzasztást fog eredményezni. A 82,00 m duzzasztási vízszint 500 m3/s érkező vízhozam esetén ugyanezen a helyen 84,60 m vízszintet eredményez. Ez a visszaduzzasztás természetesen csökkenteni fogja a második tiszai vízerőmű energiatermelését. A tervezett 83,50, duzzasztási szintű medertáro- zással és a 88,00 m duzzasztási szintű alpári tározóval a tavaszi nagyvizekből az öntözési idényre 171 millió m3 víz tározható. A Tisza III. vízlépcső bögéje mentén a falvakat szinte kizárólagosan mélyfúrású közkutak látják el ivóvízzel. A duzzasztott víz hatására megemelkedő talajvízszint a mélyfúrású kutak vízminőségét feltehetően nem fogja befolyásolni. Szolnok ivóvízellátását a Tiszából felszíni vízkivétel biztosítja. A vízlépcső duzzasztott vízszintje kedvező vízkivételi lehetőséget jelent. A böge mentén nagyobb ipari vízkivételek Szolnokon és Martfűn vannak. A tiszai III. vízlépcső által duzzasztott vízszint az eddiginél kedvezőbb felszíni vízkivételi lehetőséget biztosít az ipari vízművek részére. A böge mentén egységes, közüzemű csatornázás csak Szolnokon van. Martfűn a gyári lakótelep van csatornázva. A szennyvizek jelenleg gravitációsan folynak a Tiszába, átemelésre csak magas tiszai vízállásoknál van szükség. A tiszai III. vízlépcső 82,00 m szintű duzzasztása nem aakdályozza a gravitációs bevezetést, a 83,50 m-es szintű duzzasztás mellett a szennyvizek egy része csak átemeléssel juttatható a Tiszába. Ipari szennyvíz a bögébe a következő ipartelepekről kerül: Szolnoki Cukorgyár, Szolnoki Papírgyár és Cellulóza gyár, Tiszamenti Vegyiművek, MÁV Járműjavító Üzemi Vállalat, MÁV Szolnoki Fűtőház, Tisza Cipőgyár (Martfű). 2.22 A TÖRPE VÍZERŐMŰVEK KERETTERVE A törpe vízerőhasznosítás csupán helyi jelentőségű és csak ott időszerű, ahol valamilyen helyi, az országos villamos táwezetékhálózatról gazdaságosan meg nem oldható energiaigény a hasznosítás szükségességét felveti. A törpe vízerőművek gazdaságos létesítési lehe283
