Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
törpe vízierőművek számára, új turbina típusokra vonatkozólag. A tervek nyomán gyártásra alkalmas típusokat kísérleteztek ki a Ganz Mignon I—IV. turbina néven. A törpe vízerőművek típusterv-vázlata elkészült. Üj vízgépegységeiknek megfelelő, új törpe vízerőmű típusterv készült el. 2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETENDŐ FEJLESZTÉSI ALAPELVEK A vízerőhasznosítás tervezésénél követendő fejlesztési alapelvek: A területre eső Tisza II. és Tisza III. vízlépcsők tervezésénél messzemenően figyelembe kell venni a komplex hasznosítási lehetőségeket. Biztosítani kell a villamosenergiaipar távlati tervének maximális lehetőségét a létesítmények megvalósításánál. A vízerőművek tervezésénél a csúcsenergia termelésére messzemenően figyelemmel kell lenni. — A területen vízerőhasznosítással termelt vil- lamosenergia-mennyiség 1980-ban mintegy 190 millió fcWó legyen, melyet a Tisza II. és Tisza III. vízlépcsők vízerőművei termelik. Ezzel a terület vízerőmű villamosenergia-termelése 1980-ban az országos energiatermelésnek 0,4%-a lesz. — A területen az öntözővíz tározóit, mint hidraulikus energiatározási lehetőséget, ki kell használni. 2.13 ELMÉLETI VlZERÖKÉSZLET A nemzetközi megállapodások értelmében az elméleti vízerőkészlet számítását a 95%-os és az 50%-os tartósságú vízhozamokkal kell számolni. Ennek alapján táblázatosán mutattuk ki a terület 95%-os és 50%-os vízerőkészletét. A táblázatok teljes vízhozamértékek figyelembevételével készültek, tekintet nélkül arra, hogy a vízfolyás valamely szelvényében más, fontosabb vízhasznosítási érdekből szükséges vízelvonás (öntözővíz, ipari vízkivétel) a vízerőhasznosítás lehetőségét milyen mértékben csökkenti. A 8. TVK terület elméleti vízerőkészletét az alábbi 1. sz. táblázat tartalmazza. 2.14 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE A vízeröhasznosítAsban A komplex feladat kapcsán létrehozandó vízlépcsők megvalósításában a tiszai vízlépcsők esetében kezdeményező szerepe a Földművelésügyi Minisztériumnak van, mivel a létesítmény elsősorban az öntözést szolgálja. Csatlakozó szerv az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a KPM Hajózási Főosztály és a NIM Villamosenergiaipari Főigazgatóság. A törpe vizerőművefc létesítésénél a kezdeménye^ ző a NIM Villamosenergiaipari Főigazgatóság területileg illetékes szerve. Itt csatlakozó szerv lehet az OVF helyileg illetékes Vízügyi Igazgatósága. 2.2 Vízerőhasznosítás Keretterve 2.21 KÖZEPES ÉS KIS ESÉSŰ VÍZERŐMŰVEK KERETTERVE A területen a kisesésű vízerőművek létesítésére elsősorban a Tisza folyó nyújt lehetőséget. Az eddigi vizsgálatok azt eredményezték, hogy a 8. TVK területén két helyen kell vízlépcsőt építeni. Az egyik vízlépcső Kisköre (Tisza, II), a másik Cson- grád (Tisza III) térségében fog megvalósulni. Mindkét vízlépcső komplex hasznosítású lesz. A két vízlépcsővel nagy területek kapcsolódnak be az öntözéses gazdálkodásba, a Tisza kérdéses szakaszain a hajóút megjavul, és ezen kívül lehetőség nyílik villamosenergia-termelésre is. A kisesésű vízerőművek tervezésével és építésével kapcsolatban, feltárási és kutatási munka, a Tisza II. és Tisza III. vízlépcsők elhelyezési területén folyt. A Tisza II. vízlépcső létesítése érdekében eddig végzett feltárási munkák az alábbiak: A korábban 398,1 fkm szelvénybe tervezett vízlépcső geodéziai felvételeit 1953—54-ben a Földmérő és Talajvizsgáló Iroda készítette. 1953-ban a Tiszabura feletti Tisza-kanyar környezetét a töltések közötti hullámteret vették fel, a 141—145 V. O. szelvények, illetve a 395,5—404,5 fkm szelvények között, a kiskörei Tiszarhíd alatt 6,7 km, a híd felett pedig 2,3 km hosszú szakaszon. Az 1954-ben végzett felvételek az 1953-ban felvett területeikhez csatlakozva a böge egy részének felvételére terjedtek ki. A balparton teljes területfelvétel a hullámtérről a 404—427,5 fkm-es szelvények között, azonban az abádszalóki Holt-Tisza által határolt hullámtérből csak 600—1 000 m széles sávban; a jobbparti hulámtér, illetve a Tisza és a Kis-Tisza-menti 400—600 m széles sáv felvételéig a 415 fkm, iletve a 137,0 V. O. szelvényig. 1961—62. évben a Földmérő és Talajvizsgáló Iroda újabb geodéziai felvételeket végzett. Mintegy 3 000 ha szintvonalas területfelvételt a tiszafüredi vasúti hídtól felfelé egészen Tiszado- rogmáig, a 450 fkm szelvényig. A tiszafüredi vasúti híd alatt a hullámtér vonalas felvételét 380 km összhosszban, 42 km-nyi árvédelmi töltés, továbbá 7 km út és vasúti töltésfelvételt, hossz- és keresztszelvényekkel. 1961-ben hossz- és keresztszelvényekkel a jobbparton az Űjlőrincfalva—Kisköre közötti, 1962-ben a balparton a Tiszafüred—Kiskörei vasúti híd közötti töltésszakaszt vették fel. 1953—55 években talajfeltárásokat a 398,1 fkm szelvényben tervezett vízlépcső környékén végeztek, valamint a Kisköre—Tiszafüred között a balparton. A Tisza II. vízlépcsőnek a kiskörei híd feletti elhelyezésével kapcsolatban 1961-ben a 403 fkm szelvénynél végeztek talaj feltárásokat. A vízlépcső végleges helyének kijelölése érdekében 1962-ben talaj feltárást végeztek a 403, 405 és 409 fkm szelvények környezetében is. A bögében 2—3 km-ként talajfeltáró fúrás készült a hullámtéri és mentett oldali töltéslábnál. A 36 8 TVK 281
