Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

Egyéb települések A TVK területén számos egyéb település ren­delkezik kis körzeti csatornahálózattal, illetve ki­sebb, nagyobb csapadékvízlevezető csatorna-szaka­szokkal, melyekbe szennyvíz bekötések is történ­tek. Az ezeken levezetett szennyvízmennyiség 1870 m3/nap, ellátott lakoslétszám 12 800 fő. A csatornák összhossza 54,5 km. Kis szennyvíztisztítóberende­zések által kezelt szennyvízmennyiség 2920 m3/nap, tisztítási hatásfokuk azonban általában nem kielé­gítő. Ezen települések közül említést érdemelnek az alábbiak: Jászberény A városban csak a csapadékvíz elvezetésére épült ki 7 km hosszú zárt csatornarendszer, melybe házi és üzemi szennyvizeket is vezetnek. A szennyvíz­helyzet rendezetlen. Az egységes korszerű hálózatot és tisztítótelepet már építik. Átmenetileg három db 300 m3-es földmedencében szikkasztják, ülepítik a 300 m3/nap házi szennyvizet. Befogad a Zagyva. A város egyéb, kis tisztítóberendezéseinek terhe­lése napi 439 m3 szennyvíz. Mind a hétnek a befo­gadója a Zagyva. 2400 fő szennyvízelvezetését vég­zik. Közülük a Fémnyomó és Lemezárugyámak és az Áll.. Mezőgazdasági Gépállomásnak van bioló­giai tisztítása, a többi csak mechanikailag tisztít (elégtelenül). Az előbbbinek a kezelése hanyag és így a tisztítás hatásfoka alul marad az elérhetőn. A fertőtlenítő berendezések nem teszik jóvá sem a műszaki hiányokat, sem pedig a kezelésbeli hibá­kat. A Zagyva szennyeződéséhez erősen hozzájá­rulnak. Jászberény 7 db ipari üzemének összes ipari víz­kibocsátása 2100 m3/nap: ebből 1900 m3/nap ipari és fekáliás szennyeződésű, a többi nem szennyezett. Ipari szennyvíztisztító berendezésekben 160 m3/nap mennyiséget teljesen, 1240 m3/napot pedig részlegesen tisztítanak. A tisztítás mértéke általá­ban nem kielégítő. Befogadó a Zagyva. A kommunális csatornahálózatba 230 ms/nap ipa­ri szennyvizet vezetnek be. Káros szennyvíz 1350 m3/nap keletkezik, melyből savas 500, lúgos 814, egyéb 36 m3/nap. A Fémnyomó és Lemezárugyár savas nagyobb szennyvíztömegét mésziszapvegyí- bésse! semlegesítik. Több üzemből jelentős víz­mennyiség kezeletlenül megy a Zagyvába. Az. Ap­rítógépgyár kisterhelésű csepegtetőtestes; tisztítóbe­rendezése még a fertőtlenítés után is csak azért nem kielégítő hatásfokú, mert a kezelése hanyag, gondatlan. A Fémnyomó és Lemezárugyár csepeg­tetőtestének felújítása is elmaradt, s hatástalanul működik. Karcag tításán kívül a többi elégtelen mechanikai tisztí­tású. I I A város négy ipari üzemének összes szennyvize 176 m3/nap. Mechanikai tisztítóberendezéseik túl­terheltek. 31 m3/nap összes szennyvizükből 12 lú­gos, 19 m3/nap egyéb szennyeződésű. Visszaél a helyzettel a Tejipari Vállalat, amikor a városi csa­tornába engedi hiányosan kezelt szennyvizét. Kisújszállás A város szennyvízelvezetés terén igen elmaradott. A főutcán 1,4 km zárt csapadékcsatorna vonul vé­gig. A jelen állapot tűrhetetlen, mert több intéz­mény tisztítatlan szennyvizét a város területén be­lül nyitott árokba vezeti, onnan az egy tóba jut. Állandó a járvány veszély és fertőzés is előfordul néha. A csatornák végső befogadója a Kákát bel­vízi és öntözési csatorna, mely részben tározó is. A városban levő 5 db kis tisztítóberendezés napi szennyvízkibocsátása 45 m3. Befogadóik utcai ár­kok és városszéli gödrök. A leánykollégium gyűj­tőaknájából a 'kertet öntözik a szennyvízzel. A gép­állomás tisztítása kielégítő. Biológiai. Városon kí­vül eső gödrökbe jut a tisztított szennyvíz. A város két ipari üzeme naponta 65 m3 szenny­vizet ad le. Árok a befogadó. Egyéb szennyeződésű 11 m3/nap káros szennyvizük keletkezik. Az egyik mechanikai, elégtelen tisztítást végez. Törökszentmiklós város Jó vízellátása mellett csatornázás tekintetében rendezetlen. Az 1,2 km fedett csapadékvízcsatorna­szakaszokon kívül a szennyvizek nyitott utcai ár­kokban folynak, a befogadó kis városszéli tó, ez gyakran áraszt bűzt a környéken. Gazdaságos meg­oldást nehéz találni, mert az élővizes befogadó 9 km-re van. Négy kis egyéb tisztítóberendezése van 268 m3/nap terheléssel. Kettő biológiai, kettő mecha­nikai tisztítást végez. Kifogástalan a működésük. A befogadók gödrök és árkok. A város három ipari üzemének 360 m3/nap a szennyvize. Kettő végez mechanikai tisztítást gyen­ge eredménnyel. A tisztítóberendezések túlterhel­tek. Lúgos szennyvíz 10 m3/nap keletkezik. A Ba­romfifeldolgozó Vállalat 200 m3/nap házi és üzemi szennyvizével a Kertészeti Vállalat részleges öntö­zést hajt végre időnként. 1.213 Csatornaművel el nem látott települések ipartelepeinek szennyvízkezelése Martfű A városnak csupán csapadékvízelvezető hálózata Az összes ipari vízkibocsátás mennyisége 3500 van, pedig a város vízellátása elsőrangú. A hálózat m3/nap: ebből 800 m3/nap ipari és fekáliás szennye­hossza 4 km, a befogadó a III. sz. belvízcsatorna. ződésű, a többi nem szennyezett. Külön említést ér- Négy db kis tisztítóberendezésének terhelése 112 demel a Tisza Cipőgyár, melynek 3460 m^nap^viz- m3/nap. Kettőnek a vize időszakos vízfolyásba jut, kibocsátást együtt kezelik a lakótelep 700 m3/nap egyik szikkasztóba bocsátja vizét, de alkalmatlan szenyvizével. A mechanikai rendszerű tisztitóbe­helyre, a negyedik nyílt városközeli árokba és bűzt rendezés kapacitása mindössze 700 m3/nap. Befo- terjeszt a környéken. A gépállomás biológiai tisz-j^jgadó a Tisza. Lakótelep lakoslétszáma 1560 fő. 259

Next

/
Thumbnails
Contents