Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)

VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás

3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők

A 8. TVK területén főleg körtöltéses halastavak létesíthetők. Ezek létesítése és fenntartása rendszerint drága. A hosszú töltések állandó hullámvédelme nagy anyagi áldozattal jár, ezért célszerű lenne olcsóbb, időállóbb védekezési anyagoknak és módoknak felkutatása. A halellátás egyenletesebbé tételére késő tavaszi és nyári lehalászást kell bevezetni, ahol erre az adottságok megfelelők. A területen — miután a tógazdaságok öntözővízzel táplálkoznak — sok ilyen lehetőség van, és a nyári lehalászás veszélytelenül végrehajtható. Az iparnak megfelelő halszállító berendezésekről kell gondoskodni, a termelők körében viszont a nyári lehalászás propagálása szükséges. Nyári lehalászás esetén a lecsapolt víz öntözésre felhasználható, ha erre megfelelő.

Igen lényeges lenne az önköltségcsökkentő eljárások és módszerek elterjesztése, mint pl. a szöktetéses lehalászás, önürítő etetés, stb. Megvizsgálandó

a vízdíj mérséklésének lehetősége. A vízkivételek szivattyúit elektromos, vagy diesel motorokkal kell meghajtani. Gondoskodni kell a felhasznált víz méréséről. Biztosítani kell, hogy a mezőgazdaság a szükséges takarmányt megtermelje és hogy a sikeres haltenyésztés egyéb feltételei is kielégüljenek.

Folyók, vízfolyások ipari szennyezettségét a lehetőségig mérsékelni kell. Holt-ágak káros vízinövényzetét (hínár, sás) vegyszeres irtással kell kipusztítani. Hegyvidéki tározókhoz csatlakozó patakok vagy patakszakaszok alkalmasak lesznek pisztrángtelepítésre, ennek idegenforgalmi jelentősége is lehet..

Mély- és hidegvízű tározókba olyan halfajok telepítendők, amelyek ott is jól növekednek és sporthorgászatra is alkalmasak. Szükség lenne az ún. Kreibig-féle talajtani térképek javított kiadására. Ezek adatai éppen a szikes területek vonatkozásában nem megbízhatók, ugyanis azóta a szikeseket sokhelyütt digózták.

234