Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
Öntözőrendszer Rendszer száma 10. TVK 1 8. TVK 11. TVK 12. TVK összesen Nagykunsági rsz. T/6. 103,6 ___ 10,6 114,2 Körösvölgyi rsz. T/17. — — • 30,0 — 30,0 Nagykunsági összesen: — 103,6 30,0 10,6 144,2 Jászsági rsz. T/4. _ 71,4 _ _ 71 ,4 Abonyi rsz. ТД5. — 31,1 — — 31,1 Jászsági rsz. összesen: — 102,5 — — 102,5 Mátra—Bükkalja rsz. T/3. 25,8 3,0 __ _ 28 ,8 Karcag I—II. rsz. T/l. — 17,1 — — 17,1 Hortobágy rsz. T/l. — — 6,5 — 6,5 Egyek rsz. T/l. — — 6,5 — 12,8 Bögementi rsz. összesen: 25,8 20,1 19,3 — 65,2 Mindösszesen 25,8 226,2 49,3 10,6 311,9 II. Rendszeren kívüli területek TRK/4. Zagyva vízgyűjtő öntözései A Zagyva vízgyűjtőjében lévő vízfolyások a meglévő vízhasználatokkal annyira le vannak terhelve, hogy felszíni vízből az öntözés fejlesztése csak víztározással oldható meg. Ez az egység magában foglalja a TVK Jászsági és Abonyi öntözőrendszerétől északra eső területet. Talajtani szempontból a Mátrától délre eső területeken főleg réti és mezőségi agyag-talajok fordulnak elő, ettől északra már a különböző típusú erdőtalajok uralkodnak. Ezen a területen alapvető feladat az erózió és defláció elleni védelem megszervezése, mert a terület erősen erodált, termőrétege lepusztult. A meglévő kultúrák helyén erdőt kell sok helyen telepíteni és a gyümölcstermesztést sáncolással egybekötve bevezetni. Az öntözésbe bevont területeken az 1., 2. és 3. talaj kategória fordul elő. Az 1. és 2. talajkategóriába 40—40%-a a 3. kategóriába 20%-a tartozik a területnek. Éghajlati és csapadékviszonyokat már korábban ismertettük. A Zagyva mellékvízfolyásainak csak kis része állandó jellegű, a legtöbbjük időszakos vízfolyás. A mellékvízfolyások vízmennyisége csekély, nyáron általában ki is száradnak. A Zagyva legkisebb vízhozama 0,25 m3/sec, mely vízhasználatokkal le van kötve. Ezért az öntözött területek vízellátásának egy részét tározók létesítésével kívánjuk megoldani. A létesítendő tározók adatait a XII. fejezet tárgyalja részletesen. Felszíni vízből összesen 11 250 ha terület öntözését terveztük. A területen tervezett öntözések kultúramegoszlása a következő: Az öntözött terület öntözési mód szerinti megoszlása a következő: Felületi öntözés Esőszerű öntözés ebből földbeépített hordozható 2 600 ha 8 650 ha 4 700 ha 3 950 ha 24,1% 75,9% 41,6% 34,3% összesen : 11 250 ha 100,0% A terület júliusi maximális vízigénye 2,56 m3/sec. TRK/7. Tisza menti (balparti) öntözések Ez a terület lényegében a Nagykunsági öntöző- rendszerhez tartozik és a jelenlegi vízkivételekre támaszkodó kisebb fürtök bekapcsolhatók lesznek a kialakítandó egységes rendszerbe. Martfű térségében részben a terület természeti adottságai, részben fejlett gazdálkodása és a jelentkező igények miatt egy önállóan üzemelő korszerű földalatti nyomócsöves rendszert tervezünk berendezni. Az öntözendő terület 8000 ha lenne és rajta szántóföldi és kertészeti öntözést folytatnának. A vízellátást úszóvízkivételre települt, automatikus nyomásközpontok biztosítják. TRK/8. Tiszai holtági öntözések A holtágakra települő öntözések nem összefüggő területen helyezkednek el, hanem szétszórva, a Tisza mentén lévő holtágak környezetében. A holt213 Szántó Kert Szőlő-gyümölcs Rét-legelő
