Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
I. fejezet. A vízgazdálkodás szerepe és jelentősége a népgazdaságban
hogy az összefüggéseket a népgazdasági ágak igényeinek kielégítése szempontjából komplexen vizsgáljuk. A szocialista tervgazdálkodás hosszabb időre megszabja a népgazdasági ágak, tehát a mezőgazdaság, par, közlekedés, bányászat és a kommunális int zmények fejlesztésének ütemét. A víznek pedig : íindegyikben alapvető szerepe és jelentősége v; i. Ezért már a tervkészítés fokán számításba к dl venni a jelentkező vízigények kielégítésének 1 hetőségeit. A né ■> gazdasági ágak távlati fejlesztési terveinek készítésénél és összefüggéseinél azonban nemcsak a kiinduló állapotra, hanem az időközi fejlődésre és az igények növekedésére is figyelemmel kell lenni. Ezekkel egyenes arányban ugyancsak számolni kell a vízigények növekedésével is, sőt előre gondoskodni kél a szükségletek kielégítésének módjairól is. A tervgazdálkodás' és vízgazdálkodás tehát minden fokán szorosan összefügg egymással, s egyik a másik nélkül kielégítő tervteljesítésre nem vezethet. A népgazdasági ágak közül a mezőgazdaság és vízgazdálkodás kapcsolatai komplexek. Termőterületeink megvédését folyószabályozással, ár- és belvízvédelmi művek létesítésével és kisvízfolyások rendezésé1-el biztosíthatjuk. Terméseredményeinket öntöző főművek és belső berendezések létesítésével szinte ugrásszerűen növelhetjük. A mezőgazdasági nagyüzem ek központjaiban az ivóvízellátás', szenny- vízelveze és és víztisztítása igények kielégítéséről kell gönc oskodnunk. Az öntözővíz biztosítása érdekében ví 'tározókat kell építenünk, melyeket hal- tenyész1 í re használhatunk. A nagyüzemi szinten végzett r ezőgazdasági kísérletekhez szükséges vízmennyi Igét szintén számításba kell vennünk. Hasonlóan a kopár hegyoldalak erdősítéséhez, újratelepítésé i зй igényelt mennyiséget. Nincs tehát a mezőgr . :c,2 ságnak egyetlen ága sem, mely szoros kapcsőat ban ne volna a vízgazdálkodással. Sok gcr.dot okoz az utóbbi időben gyorsan fejlődő ipaj uruknak, helyesebben ipari üzemeinknek vízzel va .5 ellátása. Az ipar vízigénye az egyes iparágakhoz képest különbözőképpen jelentkezik úgy mennyiségi, mint minőségi vonatkozásban. Vannai; nagy vízágényű iparágak, mint például a cukor-, >t llulóz- és papírgyártás. Mások viszont kevesebb v set kívánnak, de annak ivóvíz minőségűnek kell ennie. Ilyenek például a sütő- és tésztaipar, a hús-, baromfifeldolgozó-, tej- és szeszipar. Nem közömbös az sem, hogy egyes iparágak szennyvizét csak tisztítás után szabad valamelyik természetes vízfolyásba engedni. Az ipari vízellátáshoz szorosan kapcsolódik tehát az ipartelepek csatom ázásának, a vizek tisztításának és elvezetésének kérdése, valamint a vizek tisztaságának védelme. Közlekedési vonlatkozásban a hajózó utak kiépítése, a vízi szállítás lehetőségeinek tágabb kihasználása és rakodók, kikötők építése terén van jelentős ki о csodát a népgazdaság és vízgazdálkodás között. A bá nyászat és vízgazdálkodás közötti kapcsolatok szempontjából figyelmet érdemel, hogy az ipari üzemek sokszor minden más szempont mellőzésével a szénibányák mellé települtek. A lakosság szaporodásával s az üzemek fejlődésével azután nem egy -helyen vízhiány mutatkozott. Ilyen helyen azonlban számításba lehet venni a bányákból kikerülő, napi többezer köbméter szennyezett víznek tisztítását és ivóvíz céljára való felhasználását. Előfordul az is, hogy a bányászat következtében a rétegvizek helyzetét megbolygatják, s a bányák fcöze- lébem a települések kútjai kiapadnak. Némelyik ércbányászat dúsítási folyamatához nagymennyiségű üzemi vízre van szükség, szennyvize pedig sokszor mérgező hatású. A kőolaj- és földgáz-kutatás során pedig sok helyen magas hőfokú vizek törtek fel, melyeket hasznosítani lehetne. Vízgazdálkodásunknak tehát figyelemmel kell lennie ezekre a körülményekre. legősibb és legközvetlenebb a vízgazdálkodás és a kommunális ellátás kapcsolata. Mihelyt valahol emberi település jött létre, azonnal gondoskodni kellett az ivó- és használati vízellátásról, sőt az elhasznált víz eltávolításáról is. Mindig az ivóvízellátás volt a fcövetelőbb szükséglet, s az elhasznált víz elvezetéséről való gondoskodás elmaradt mögötte. Így van ez ma is, de a lakosság számának növekedésével és az általános életszínvonal emelkedésével hatványozottabban nő a kommunális vízellátás iránti szükséglet. Amíg ugyanis régebben megelégedtek az ásott kutakból nyert ivó- és használati vízmi, újabban a lakosság megnövekedett igényének megfelelően mélyfúrású artézi kutakból, vagy vízműből kívánja azt biztosítani. Ennek folytatásaképpen mind 'gyakoribb az a kívánság, hogy a vizet még a falusi településeknél is bevezessék az udvarra, sőt a lakásokba. S a szintén megnövekedett tisztálkodási igényeknek megfelelően, tovább a fürdőszobába. És ha már ez is megvan ,akkor lehetőleg hideg-melegvizes ellátással. Ehhez járulnak még a közületi intézmények, iskolák, kórházak, gyárüzemek ivó-, használati és tisztálkodási célra szolgáló vízszükségletei. Hasonlóan az üdülők, fürdők és sportiétesíményeink igénye, és szorosan hozzájuk kapcsolódva a szennyvízelvezetés és csatornázás követelményei. Mindez eléggé rávilágít a kommunális ellátás és vízgazdálkodás szerteágazó kapcsolataira. A mezőgazdaság gyors fejlődése, az ipar fokozódó vízigénye és az életszínvonal emelkedése egyre növekvő gondok élé állítják a szakembereket. A víz asak korlátolt mértékben áll rendelkezésre, és a vele való ellátás nehézségei csak tervszerűséggel küzdhetők le. Ennek első lépése a vízháztartási vizsgálat, vagyis annak megállapítása, hogy hol, mennyi és milyen minőségű víz áll rendelkezésre. Az így megállapított vízkészletet azután úgy kell a népgazdaság rendelkezésére bocsátani, hogy az meghatározóan beleszóljon a népgazdasági ágak minden olyan tervmozzanatába, melyek a vízgazdálkodással kapcsolatosak. Ebből az elvből foiyóam az öntözést ott, olyan mértékben' és módon kell fejleszteni, ahol annak lehetőségei vízgazdálkodási szempontból leginkább adva vannak. A nagy vízigényű ipartelepeket olyan helyre kell telepíteni, ahol azoknak vízszükségletét folyóvizekből biztosít22
