Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
III. FEJEZET Árvízmenfesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása 1. BEVEZETÉS A feldogozás során bárom időszakot különböztetünk meg. Az első időszak határa 1960. deoember 31-e, mely a szövegben megegyezik a jelennel és egyben elhatárolja a múltat. A második időszak 1960-tól 1980-ig terjed és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves távlati fejlesztési tervéhez. A harmadik az 1980 év után következő és le nem határolt időszak. Ebben a résziben kerülnek feldolgozásra. a 20 éves tervidőszak utáni fejlesztési lehetőségek. 1.1 A témakör ismertetése Az árvízmentesítés célja a 8. sz. TVK területén 430 655 ha mezőgazdaságilag művelt, sűrűn lakott, a folyók és vízfolyások árvízszintje alatt fekvő területet megvédem az időszakonként ismétlődő árvizek pusztításaitól. A fogalomkörbe tartozik tehát az állami kezelésbe vett védelmi vonalak, a városi védelmi vonalak, egyes vízfolyások hullámterein és bevédetlem árterein épült tanácsi, vagy társulati gondozásban lévő töltésiek, körgátak, nyárigátak szükséges biztonságra történő megerősítése és a mái ismereteink szerint még szükséges új védművek létesítése. Árvízvédelem alatt azt a szervezetet és annak tevékenységét értjük, mely az árvizek kirekesztés sére létesített védművek áUéfconyságániak folyamatos fenntartása és fejlesztése mellett árvízkor ellátja a tényleges védekezési feladatokat. Folyószabályozás oélja biztosítani a folyókon, illetőleg a folyószakaszokon, az árvizek, általában a vízhozamok károkozások nélküli lefolyását, biztosítani a hordalék és a jég akadálytalan levonulását a medernek olyan állapotba való hozásával, illetőleg tartásával, hogy káros partszaggatások, elzátonyosodások és elfajulások ne következzem nek be. Hajózható folyószakaszokon, ezen felül a mértékadónak: elfogadott hajózási és szabályozási kisvizszintre vonatkoztatva ki kell alakítani a hajóút megfelelő vonalazását, mélységi és szélességi méreteit. A folyószabályozás művelete korszerűen az alábbi csoportosításban osztályozható: a) nagyvizi szabályozás, b) mederszabályozás (közép- és kisvízi szabályozás). A nagyvízi szabályozás az árvizek szétterülésének és kártételeinek oly módon való megakadályozása — ha a tárazás és egyéb módszerek nem elegendőek — hogy az árvízi medret megfelelő vonala- zású töltések közé szorítják annak figyelembevételével, hogy az így ármentesített terület minél nagyabb és értékesebb legyen. A mederszabályozást úgy kell végrehajtani, hogy a víz, a hordalék és a jég akadálytalan levonulása biztosítva legyen olyan vízfolyásokon pedig, ahol a hajózás igénye is felmerül a szabályozási munkákkal még kisvizek idején is biztosítani kell a megfelelő vonalaízású, mélységű és szélességű hajóutat. Olyan vízfolyásoknál, illetőleg azok egyes szakaszain, ahol csupán fcözópvízi szabályozásból állt a mederszabályozási, — ilyen irányú igények esetén — kizárólag a hajózás érdekében kiegészítésül kisvízi szabályozást kell végrehajtani. A kisvízi szabályozás — a hajózás elfogadott igényeinek megfelelően. — megállapított mértékadó kisvízszánt, továbbá hajóút méretek és görbületi viszonyok alapulvételével történik. A következőkben a fejezethez tartozó néhány fontosabb fogalmat ismertetünk. A folyó medre az a terepszint alatti mélyedés, amelyben a folyó fcözépvize levonul. A folyó vize a mederben-görgetve és lebegtetve hordalékot is szállít (kavics, homok, iszap), továbbá különböző megjelenési formában jeget. Időnként aíz olvadás és a csapadék hatására a folyóvízhozam úgy megnő, hogy a meder azt nem képes levezetni, akkor kiönt és elborítja a folyó árvízszintjénél mélyebb területeket. Töltésezetlen folyóknál azokat a területeket, amelyek a folyók legmagasabb árvízi szintje alatt fekszenek ártérnek, vagy megkülönböztetve, nyílt ártérnek nevezzük. Az ártér kifejezés alatt töltésezett folyóknál csak az árvíztől védett, mentesített területeket értjük. A meder partéié és a töltés vízfelöli lábvonala közti területsáv a hullámtér. Hazánkban az árvízmentesítésnek leginkább használt módszere a medertől megfelelő távolságban, megfelelő magassági és szélességi méretben, megfelelő altalajon és anyagból épült földtöltés, ritkábban a kőből, vagy betonból épült árvízvédelmi fal. 15 8 TVK 113
