Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

teendőket a Távlati tudományos kutatási fejlesz­tési tervbe illeszkedő munkaterv rögzíti. Az alapvető hidrológiai kutatások a felszíni és felszínalatti vízkészletek mennyiségi és minőségi fel­mérése, a megtörtént számbavételek pontosságá­nak, megbízhatóságának fokozása érdekében foly­nak: magukban foglalják az adatgyűjtés kiterjesz­tésére, jellemzőbbé tételére irányuló intézkedése­ket csakúgy, mint azokat a teendőket, melyek ezen adatanyag egyre használhatóbb feldolgozása, álta­lános összefüggések és tudományos következteté­sek levonására alkalmasabbá válása érdekében szükségesek. E téren legégetőbb teendőink a követe kezők: a) a hidrológiai észlelőhálózat fejlesztése, b) a vízrajzi szolgálat műszer-, és mérői elszere­lésének korszerűsítése, végül ej a vízrajzi szolgálat decentralizált jellegű bőví­tése s* ennek érdekében a hidrológus-képzés meg­oldása. A felszíni vízkészlet további feltárása mellett kü­lönösen fontos a felszínalatti készletek — s ezen belül is a jelenleg legkevésbé ismert vízféleség, a rétegvizek — mennyiségének és törvényszerűséged­nek meghatározására irányuló kutatómunka. A természetes viszonyokat tanulmányozó kutatás mellett természetesen szükség van a műszáki be­avatkozásokkal kapcsolatos vizsgálatokra is. Az árvízvédekezéssel kapcsolatos megvalósult kutatá­sokat így — az igényekhez igazodva — tervszerűen a belvizekkel és az öntözésekkel kapcsolatos kuta­tások követik. A felszíni és felszínalatti tárázási le­hetőségek további számbavétele, a vízgyűjtőterüle­tek összefüggő, egységes rendezési tervei módszerei­nek kidolgozása, a vízgazdálkodás létesítményednek legcélszerűbb kialakítását vizsgáló vízépítési kuta­tások végzése, a szarosabb értelemben vett víz- készletgazdálkodás egységes módszereinek kiala­kítása és végül a vízgazdálkodással összefüggő köz­gazdasági kutatás alapjainak lerakása még a hazai alkalmazott kutatómunka soronkövetkező feladatai. Az elméleti és módszertani kutatások eredményei nem helyhezkötöttek, hanem általános érvényűek, így sokszor a külföldtől is átvehetők. A hazai vi­szonyokat viszont feltétlenül magunknak kell fel­tárnunk. Mivel csak ismert tényezőket tudunk gazdaságo­san kihasználni vagy javunkra irányítani, a termék szeli tényezőknek, azok törvényszerűségeinek és az emberi tevékenységgel kialakuló kölcsönhatásainak jobb megismerését célzó tudományos kutatásokra a tervgazdálkodás s ezen, belül a tervszerű vízfcész- letgazdálkodás megvalósulásával egyre felelősség­teljesebb feladatok hárulnak. 110

Next

/
Thumbnails
Contents