Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

Ásvány-, hév- és gyógyvizek

tOa, b táblázat

Sorszám

Az e

helye

lőfordulás

megnevezése

Nyugalmi

vízszínt

Vízhőfok,

c°

Az üzemi vízhozam átlagos értéke, 1/perc .

A létesítés éve

Vlztlpu*

í.

Cegléd

Fürdő I. kútja

póz.

33

250

2.

Cegléd

Fürdő III. kútja

póz.

29

80

3.

Kisterenye

Régi savanyúvizes kút

póz.

15

2

1937

3

4.

Kisterenye

Üj savanyúvizes kút

póz.

19

8

1956

3

5.

Maconka

Savanyúvizes kutak

10

15

2

6.

Mátraballa

Vasútállomási kút

10

20

3—8

7.

Mátraderecske

Savanyúvizes kutak

10

15

4

8.

Mátraderecske

Malom melletti kút

8

9

1928

9

9.

Párád fürdő

Szent István forrás

13

5

2

10.

Parád-Óhuta

Klarisz forrás

14

2

7

11.

Parád-Sasvár

Palackozó savanyú forrás

13

1

8

12.

Recsk

Savanyúvizű kutak

10

25

2

13.

Sóshartyán

Jódaqua kút

neg.

12

24

9

14.

Tar

Szénsavas források

15

2

4

15.

Tiszajenő

Keserűvizes kutak

12

85

6

16.

Nagykőrös

Fürdő kútja

póz.

32

47

3

17.

Mezőtúr

Gőzfürdő kútja

póz.

27

30

3

2.452 Az ásvány-, hév- és gyógyvíz észlelése

Területünkön 48 ásvány-, hév- és gyógyvíz előfordulást tartanak nyilván. Észlelésük megoszlik az üzemeltetők, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet és az Országos Balneológiái Kutató Intézet között. Rendszeres, folyamatos észlelés és időszakos vegyvizsgálat lenne kívánatos.

2.453 Az ásvány-, hév- és gyógyvíztartó kőzetek

A TVK-egységben több földtanilag eltérő terület van,. A terület D-i részien a DNy—ЁК-i csapásiú paleozoos és mezozoos sávokban lévő alaphegységet néhány szénhidrogénkutató fúrás 900—1400 m mélységben érte el. Az, alaphegység hévízfeltárásra nem alkalmas. Az alaphegységből származó, a szerkezeti vonalak mentén felszálló hévíz isi csak a neo- gén fedőrétegből tárható fel. A Mátra alján a fiatalabb üledékes fedő alatt miocén vulkánikus kőzetek vannak (26. ábra, Gyöngyösha.lász). Kétsége télén, hogy a Mátra-kömyéki szénsavas források (csevieék) kapcsolatban vannak a vulkánikus kőzetekkel is.

A terület déli részén elsősorban a felső pannon és az alsó és felső pannon határának hévizes össz- lete a fontos. Majdnem minden felhasznált, vagy felhasználható hévíz ebből származik. Kivétel a cserkeszőlői kút, mely szarmatát nyitott meg. — A Mátrarkömyéki gyógyvizek túlnyomórészt az oli- gooén és miocén rétegsorból származnak. Hévízfeltárás szempontjából ez általában kedvezőtlen terület. Fontos 'előfordulás a bükkszéki, itt a középső oüigoeénból tárt fel egy régi szénhidrogénkutató fúrás gyógyvizet. Középső oligocén rétegből származik a sóshartyányi jód- és ibrómtartalmú Mondás víz is. Negyedkori képződmény vize a tiszaje- női (jászkarajenői) keserűvíz.

2.454 Az ásvány-, hév- és gyógyvíztartók nyomása

Gyakorlatilag a felső pannon a hévizes rétegsor. Általában túlfolyó vizet szolgáltat. A nyugalmi szint a felszín felett általában 5—15 m között van.

Az oligocén rétegsor általában nem ad túlfolyó vizet. A sóshartyáni kút vízszintje néhány méterrel a felszín alatt van.

A Párád környéki savanyúvíz előfordulások egyszerű talajvizek, de a szerkezeti vonalak mentén feltörő utóvulkánd eredetű szénsavgáz következtéd ben váltak szénsavas vízzé. Szintjük talajvízjáráshoz igazodik, miként a tiszajemői (jászkarajenői) keserűvizes kutak vize is.

2.455 Ásvány-, hév- és gyógyvízkészlet

Elegendő adat hiányában a vízkészlet nem határozható meg. Tájékoztató adatként, a pannon rétegekre vonatkozóan a terület déli részén 5—10 m3/nap • km^-re 'becsülhető a kitermelhető hévíz mennyisége.

A szénsavas gyógyvizek jelenlegi termelési készülete nem növelhető. A kutak felújítása és szükséges korszerűsítése után a területen, összesen 80 m3/nap ilyen jellegű gyógyvíz kitermelésére lehet számítani.

A oligooénból származó jódos-brómoe vizek (Sósbartyán) jelenlegi 35—40 m3/nap átlaghozama esetleg újabb mélyfúrással kétszeresére lenne növelhető.

14 8 TVK

10S