Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

Halászati szempontból a vizeik három kategóriába sorolhatók:

I. Elsődleges, legnagyobb fokú vízminőségi igény; a víz természetes állapotát a legmesszebb- menően biztosítani kell.

II. Vízszennyezésektől messzemenően megóvandó vízterületek: fontos halászati és horgászati érdekek fűződnek hozzájuk.

III. Jelenleg tôbbédœvésibé súlyosan szennyezett vízterületek; fokozatosan biztosítani kell a szeny- nyezésnek megszüntetését, az ipari és halélettani szempontok összehangolását.

A terület jelentősebb felszíni vizeinek kémiai és bakteriológiai jellemzése.

Tisza, (lásd 26. a. sz. táblázat), összes keménysége 7—10 között változik, összes oldott sótartalma 170—300 mg/1 között van. Na %-a 15—30 között változik, pH-ja 7,6—8 között, öntözési és ipari vízkivétel céljára mindig alkalmas.

Bakteriológiai szempontból a kis Tisza torkolatától Tiszabőig kissé szennyezett (II.o.) Tiszabőtől Szolnokig tiszta (I. o.). Szolnoktól Tiszakécskédg kissé szennyezett (II. o.). Tiszakécske alatt már tiszta. A Tisza vize tiszta szakaszokon aránylag egyszerű kezelés után, a kissé szennyezett szakaszokon pedig megfelelő kezelés és fertőtlenítés után ivó és élelmiszeripari vízellátás céljára felhasználható. Fürdőzés és vízi sportokra is alkalmas.

Zagyva. Összes keménysége 25—30 nk° között változik. Összes sótartalma erősen ingadozó értéket mutat, úgyszintén Na %-a is 18—55 között változik, időnként СОз-ot is tartalmaz. Öntözésre Kiste- renyéig alkalmas, további szakaszon időnként nem alkalmas.

Ipari vízkivételre csak szükség esetén kerülhet sor, kivéve a Kistarenye—Pásztó közötti szakaszt, mely a, Tarján patak szennyező hatása következtében ipari vízkivétel céljára egyáltalán nem alkalmas.

Bakteriológiai szempontból vize végig szennye1- zett (III. o.) felhasználása sem ivó-, sem élelmiszeripari vízellátás céljára nem alkalmas, de főleg fürdőzés és vízi sportokra aggályos lehet a használata.

Tarján-patak. Salgótarján és; Zagyvap álfalva alatt fenollal szennyezett. Ipari vízfelhasználásra alkalmatlan, öntözésre csak szükség esetén egyes szakaszokon alkalmas.

Bakteriológiai szempontból vize erősen szennyezett (IV. o.) szennyvíz jellegű felhasználása még ipari célra is alig jöhet szóba.

Tárná, összes keménység 15—20 nk°, összes oldott sótartalma nem éri el a 300 mg/l-t, azonban a Recski: Ércelőkészítő időnként bebocsátott magas szervetlen lebegőanyag tartalmú szennyvizének hatására a víz minősége erősen leromlik, ezért ipari vízkivételre Recsk alatt nem alkalmas. Öntözésre javítás után szükség esetén alkalmas.

Bakteriológiai szempontból vize erősen szennyezett (IV. o.), szennyvízjellegű, felhasználása még ipari célra is alig jöhet szóba.

3.362 A Tisza vízének vegyi összetételváltozása

A Tisza vízminőségének a területen már igen erősen befolyásoló tényező a vízhozam változása. A Bodrogon Csehszlovákia felől érkező szennyeződést fokozza a Sajón érkező szennyvízhatás és így a Tisza a területére érkezésekor már komoly szeny- nyeződést hoz magával. Mivel a Bodrogon érkező szennyvízhullámok időszakosak, a szennyeződés Szolnok város felett akkor mutatkozik erősen, amikor a Tiszán alacsony vízállással találkozunk. Ehhez addisionálódik még a Sajón érkező szennyvíz. Kis víznél Szolnok városi ipartelepének és városi szennyvízének hatása a város felett és alatt vizsgált mintákban erős szennyeződést mutat.

2.363 A felszíni vizek kémiai és biológiai jellemzése a víz felhasználása szempontjából

2.3631 FELHASZNÁLÁS IVÓ- ÉS IPARI VlZRE

A 8. Középtisza- és Mátravidéki Vízgazdálkodási Keretterv IX. fejezetéhez csatolt O2 fogyasztási igénye szerint a vizek a következőképpen csoportosíthatók:

I. o. használható ivóvízellátás céljára, vízelőkészítéssel (csak az ülepítés gyorsítása és fertőtlenítés céljából szükséges vegyszer adagolással), ezenkívül minden más vízfelhasználás céljára.

II. o. használható ivóvízellátás céljára különleges tisztítással. Alkalmas talajvízdúsításra és ipari vízellátás céljára.

III. o. ivóvíz; céljára nem ajánlható, kivéve az élelmiszeripart.

IV. o. ipari víz céljára is csak különleges tisztítás után alkalmas.

2.3632 FELHASZNÁLÁS ÖNTÖZÉSRE:

A felhasználhatóság elbírálásának alapja a 2.361 pontban ismertettek, a 25. sz. táblázatban foglaltak

2.3633 FELHASZNÁLÁS HALÁSZATI CÉLRA

A Galga völgye, Tápió völgye, az öntözőcsatamák I. kategória: A halastavak legnagyobb része az állami gazdaságok kezelésében van, a tiszai vízkivétel, öntöző rendszerek további halastó építéseket is lehetővé tesznek.

A halastavak jelenlegi területe mintegy 1500 kh.

II. kategória: A Tisza melletti holtágak.

III. kategória: A Zagyva szennyeződéseit fel kell számolni.

2.364 A vízgazdálkodási körzet talajainak öntözővíz minőségi igénye

A vízgazdálkodási körzet részben a Középhegység nagytájában részben az Alföld nagytájában helyezkedik. el. E két terület talajának vízgazdálkodási sajátságai ennek megfelelően; öntözővíz minőségi igénye is bizonyos fokig eltérő. A Közép- hegység ide eső területének erdőtalajai öntözéssel legfeljebb helyileg hasznosíthatók, vízgazdálkodási sajátságai egyes esetekben igen kedvezőtlenek. Az erdőtalajoktól délre átmeneti talajtípusként cssr- nozjom barna erdőtalajokat találunk. Ezek vízgazdálkodási sajátságai kedvezőek, a talajvíz a felszíntől rendszerint mélyebben található, öntözésük esetén; az öntözővíz megengedhető sókoncentrációja

88