Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

lelt reggeli — ha napköziben, kimagasló árhullám tetőzött, akkor a tetőző — vízállások és a rendszeres időközönként végzett vízhozammérések alapján meghatározott vízhozamadatsorból számított értékek. A jelölésükre a 20. és 22. sz. táblázatban alkalmazott — a vízrajzi gyakorlatban szokásos — betű- szimbólumok értelmezése a következő:

LKQ — az a vízhozam, amelynél kisebb csak vis major jelleggel fordul elő;

Q szeptember 99% —1 a szeptember (mint általában, legszárazabb) havi vízhozamok 99%-os tartósságéi értéke. A vízmérlegben (lásd a XVII. fejezet 1.121 pontját) a gyakorlatilag teljes biztonságot követelő vízhasználatoknál ezzel a készletértékkel számolunk,;

Q augusztus 85% — az augusztus havi vízhozamok 85 %t-os tartósságéi értéke. A vízmérlegben ezzel vetjük össze az egyidőben lehetséges összes, vízigényeket:

Q 95%— az a vízhozam, mely az átlagos év 18 napjának (5%-ának) kivételével a mederben lefolyik;

Qöo%— az átlagos év 182,5 napján; meghaladott vízhozam;

KÖQ — középvízhozam (az, érkező napi középvízhozamok sokévi számtani középértéke). Táblázatunkban, a hosszabb észlelési múlttal rendelkező állomásoknál ezt az értéket általában, az 1931— 60. időszakra vonatkozóan adjuk meg; a részletes* megfigyelésbe be nem vont, vagy csak újabban bevont vízfolyások esetében elméleti úton levezetett érték lévén, időszakhoz nem rendelhető;

NQio %— a 10 évenkint átlag egyszer elért, ill.

meghaladott nagyvízi hozam;

NQ3 yo — a 33 évenkint átlag egyszer elért, ill.

meghaladott árvízi hozam;

NQ2%— az 50 évenkint átlag egyszer elért, ill.

meghaladott árvízi hozam;

NQi% — a 100 évenkint átlag egyszer elért, ill.

meghaladott árvízi hozam.

Az ismétlődési gyakorisághoz kötött hozamértékekkel kapcsolatban rá kell mutatnunk: a matematikai statisztika csak arra adhat feleletet, hogy változatlan, éghajlati- és mederviszonyokat feltételezve, végtelenül hosszú idő átlagában mekkora egy meghatározott ismétlődési gyakorisághoz kötött árvízr- hozam, de nem mondhat semmit az események bekövetkezésének valószínű időpontjáról. (Sokszor határozottan megfigyelhető pl. a, katasztrofális árvizeknek bizonyos halmozódása.)

Az olyan csatornáknál, amelyek rendeltetésszerűen csak, árvíz, idején szállítanak vizet, csak a maximális vízszállítást tüntettük fel.

d) Hangsúlyozzuk, hogy a vízhozamokat — különösen a, szélsőséges értékeket — ugyanabban a szelvényben is különféle tényezők, mindenekelőtt a hazai és külföldi vízhasználatok és vízimunkák befolyásolják. A jellemző vízhozamok, megadásánál (ellenkező értelmű megjegyzés hiányában) igyekeztünk az állandónak nevezhető tényleges helyzetet feltüntetni: így a megadott értékek, a folyamatos vízhasználatok, szennyvízbevezetések, árapasztók hatását általában tartalmazzák. Ezzel szemben az idényjellegű vízhasználatok (pl. öntözés, időszakos ipari vízhasználat) hatását igyekeztünk kiszűrni, tehát ezek esetében az (elméletben rekonstruált) természetes, állapot megállapítására törekedtünk.

Az árvízi hozamok értékeit a meder (árvízi meder) kiépítettsége1, ill. állapota döntően, befolyásolhatja,. Itt azt a célt tűztük ki, hogy a nagyvízi értékek általában a jelenlegi mederkiépítettségnél jobb, de még nem gyökeresen megváltoztatott helyzetre vonatkozzanak.

e) A határt szelő és azt képező vízfolyások rendszerében a múltbeli (és a tervezett) külföldi beavatkozások megfelelő ismeretének hiánya különös, nehézségeket és bizonytalanságokat eredményez. Egyes vízfolyásoknál a több évtizedre visszanyúló megfigyeléseink ennek folytán inhomogének és így reális következtetések levonására aligha alkalmasak.

A különböző tervezések során csak ritkább esetben van. szükségünk hidrológiai adatokra, épp az észlelő áhomások szelvényében. Ezért elkészítettük a terület főbefogadóinak hidrológiai hossz-szelvényét is (19. sz. ábra), melyről a vízfolyás tetszőleges szelvényére leolvasható a közepes és két szélsőséges, vízhozam, továbbá ezek fajlagos értékei.

Végül a 20. ábrán, áttekintést adunk az, ortszég természetes vízfolyásainak fajlagos középvízhozamáról. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy az alföldi területeken, ahdl a belvízrendszerek méretezéséhez elsősorban a lefolyás csúcsértékeinek ismerete fontos, ez az átlagos, lefolyása térkép közvetlenül nem használható fel.

2.323 Hidrológiai előrejelzések

Hazánkban az árvízi előrejelzések a legismertebbek. A folyami duzzasztóművek és a tározómedencék gátszerkezetének kezeléséhez folyamatos, naponkénti előrejelzésekre van szükség. Az öntözést és a különféle más vízhasználatokat — különösképpen ha víztározással párosulnak — a lefolyó vízhozamok és a forráshozamok hosszúidejű előrejelzése teheti a szó valódi értelmében vízgazdálkodási tevékenységgé. Az 5—15 napos kisvízi előrejelzések a gázlós folyószakaszokon előfeltételei a biztonságos és gazdaságos hajózásnak. Főként a hajózási üzem tervszerű irányításét szolgálják a jégjárásra vonatkozó rövid- és hosszúi dejü előrejelzések is. Néhány éve rendszeresen készülnek a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben hosszúidejű előrejelzések a talajvíz (lásd 2.426) és a tavak tavaszi legmagasabb vízállására is folynak az, előkészítő kutatások a mederalakulás előrejelzése terén.

70