Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
2.3131 A SZOMSZÉDOS TERÜLETEKRŐL ÉRKEZŐ VIZEK A Duna folyam az Alpok, a Morva-medence, a Kárpát-medenoe északnyugati részének, valamint hazánk 1., 6., 5., 4., 3., és résziben a 2. TVK-egység területére eső vizeit összegyűjtve érinti határunkat. A Duna vízgyűjtőterületének zöme külföldi, így a vízjárását hazai beavatkozások csak kis mértékben befolyásolják. Mind Ausztriában, mind Csehszlovákiában egyre nagyobb méreteket öltenek a Dunán és mellékfolyóin a tározóépítések ('leginkább vízerőhasznosítási célból), melyeknek a kisvízhozamokat növelő hatása magyar területen jelenleg alig érződik. A csehszlovák—magyar közös Dunaszakaszon és közvetlenül felette osztrák területien, valamint a Duna-kanyar- ban vízerőhasznosítási lehetőségek rejlenek, melyek kihasználásáról államközi tárgyalások folynak. Ugyancsak jelenleg vannak kialakulóban az elmúlt évek kisminta-kísérletednek felhasználásával az ún. Felső-Duna (a csehszlovák—magyar Duna-szakasz nagyobb esésű része) szabályozásának elvi alapjaa. A tárgyalás alatt álló, illetve tervezett komolyabb beavatkozásók végrehajtása megváltoztatja a vízkészletek időbeni megoszlását is, nem is említve, hogy a távoli jövőben előtérbe kerülhet a magyar Dunának teljes lépcsőzése. Itt utalunk a Duna alsó szakaszát érintő nagyvízi (árvízi) szabályozásra is, amely mind jugoszláv, mind magyar területen — különös tekintettel a jégjárás viszonyainak megjavítására — állandóan napirenden szerepel. A Jugoszlávia és Magyarország között megkötött Vízgazdálkodása Egyezményben a szerződő félek kötelezettséget vállaltak, hogy egyetértésben megoldják mindazokat a vízgazdálkodási kérdéseket, melyek befolyásolhatják a vízhozamot, a víz minőségét és amelyek mindkét fél, vagy az egyik fél érdekében állanak. A területünk feletti hazai kisebb vízfolyásokon végzett vízimunkálatok hatása nem okoz kimutatható változást, így ezeket számításba vennünk nem kell. Minőség tekintetében a Duna vize elfogadható, ill. kissé szennyezett, ami megfelelő kezelés után ivó-, ipari- és mezőgazdasági vízellátási célokra egyaránt alkalmas. Jobb minőségű víz érkezésére csak a feljebb települt ipari üzemek és városok szennyvízkezelésének javítása után lehet számítani. 2.3132 A SZOMSZÉDOS TERÜLETEKRE TÁVOZÓ VIZEK A távozó vizeket koncentráltan a Duna továbbítja Jugoszlávia felé. A területünkön végzett vízimunkálatok és vízhasználatok — a 2.3131 pontban említett szabályozások és vízlépcsők esetét kivéve — nem változtatják meg a jelenleg fennálló természetes állapotokat, hisz csak helyi, aránylag kis régiókra kiterjedő beavatkozásokról lehet szó. A Duna távozó vizének minősége is azonos az érkező vizek minőségével. 2.314 A felszíni vizek jelentősége a terület vízgazdálkodásában Területünk felszíni vízkészletét a Duna hozama képviseli, melynek augusztusi 85%-os tartósságé értéke 1415 m3/s, szeptemberi 99%-os tartósságé értéke 778 m3/s, kereken 2 nagyságrenddel múlja felül a terület felszínalatti vízkincsének értékét. A Duna készletét — elsősorban közvetve, a Duna- völgyi főcsatorna igénybevételével — annak mintegy 5 %-a erejéig mezőgazdasági vízigények terhelik. A felszínalatti vizek részvétele az igények kielégítésében jelenleg elenyésző. Az eddig elmondottakról egyébként a XVII. (Területi Vízmérleg) fejezet a hozzátartozó „Jelenlegi vízmérleg” c. táblázatokkal, továbbá a 22—24. sz. térképekkel együtt részletesen is tájékoztat. A felszíni vízkészlettel való gazdálkodás fejlődé- sének iránya területünkön csakis a Duna hatalmas vízkincsének további hasznosítása felé mutathat. (A felszínalatti vizekkel ilyen szempontból a 2.414 pontban foglalkozunk.) 2.32 vIzAlläs, vízhozam 2.321 Vízállás 2.3211 JELLEMZŐ ÉS SZÉLSŐSÉGES ÉRTÉKEK Területünk jelentősebb vízfolyásainak vízjárását — s ezen belül annak legközvetlenebb jellemzőjét, a vízállások alakulását — a 2.311 pontban általánosságban már leírtuk. A terület vízrajzi megfigyelésbe bevont vízfolyásainak összes — valamint a szomszédos, egységek területünk vízjárását is jellemző egy-két — mércéjének szelvényére a szélsőséges vízállások értékét a 20. táblázatban is közöltük. Most a 21a táblázatban, — ezen általános és tájékoztató adatok kiegészítéseképpen — a területünk vízrendszerének gerincét képező befogadóknál egy-egy olyan mérce részletesebben feldolgozott vízállás-adatait közöljük, melyeknek vízállásai a vízjárásra jellemzők és így a jövőre nézve is meglehetősen biztos következtetések levonását teszik lehetővé. Azokra a mérceszelvényekre, ahol ezek az adatok — az észlelési időtartam rövidsége vagy az utóbbi időszakban bekövetkezett, a szelvény víz- szállítóképességét egyirányban befolyásoló jelentősebb mederváltozások miatt — nemhogy jellemzők, hanem inkább félrevezetők lennének, a 20. sz. táblázatban közölt szélsőségeken kívül nem adunk meg további vízállás-adatokat. Azokat a régebben észlelt szélsőséges vízállásokat, amelyeknek előfordulása a vízfolyás (vízgyűjtő) életében, bekövetkezett változások (pl. mederszabályozás, átvezetés) miatt jelenleg már nem várható, táblázatunk összeállításánál figyelmen kívül hagytuk. Az észlelés kezdete óta megváltozott nullpont- magasságú mércék változás előtti adatait a mai állapotra átszámítottuk. Táblázatunkban — csakúgy, mint a 20. sz. táblázatban — az egyes jellemző vízállás-értékek jelölésére a vízrajzi gyakorlatban, szdkásos szimbólumokat használtuk. Ezek a következők: 67
