Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

ségben pedig 48. Mivel a fagyos napok száma (lásd 2.242 alatt) területünkön kb. megegyezik a budapestiekével, feldolgozás hiányában meglehetős biztonsággal állíthatjuk, hogy területünk viszonyai talajfagy szempontjából is kb. hasonlók.

2.242 Léghőmérséklet

Az évi középhőmérsóklet izotermáit a „Csapadék, hőmérséklet- és szélviszonyok, meteorológiai állomáshálózat” c (1:500 000 méretarányú) térképen rajzoltuk meg.

Területünkön a hőmérséklet évi átlagértéke megegyezik az országos átlagéval: 10—11 C° között van.. A havi középhőmérséklet értékeit jól jellemzi Kalocsa adatsora (7. táblázat).

A felsorolt szélsőséges hőmérsékletű napok ismerete nemcsak a növénytermesztés, hanem számos műszaki tevékenység (pl. betonépítés) szempontjából is fontos.

A téli és nyári napok számának területi eloszlását a 14. és 15. ábra szemlélteti.

2.25 PÁROLGÁS

2.251 Szabad vízfelületek párolgása

Területünkön a szabad vízfelületek Dr. Szesztay Károly számítása szerint évenként 660—720 mm-es vízoszlopot párologtatnak el (V<10 millió m3 méretű tározókra számított érték). A párolgás évi menetét a 8. táblázat tükrözi.

7. táblázat

A középhőmérsékletek különböző tartósságű és átlagos értékei, Kalocsa (1901—50)

Tartósság

o/o

I.

П.

1П.

IV. 1 1

V.

VI. 1

VII.

VIII.

IX. (

X.

XI.

XII.

Év

o%

4,8

5,6

9,6

15,0

19,7

22,3

24.9

23,7

20,7

15,0

10,8

5,3

12,0

10%

2,5

2,9

8,0

14,0

19,2

22,0

24,0

22,5

18,6

12,8

7,2

3,5

11,4

25%

1,2

1,8

7,4

12,2

18,2

21,4

22,9

21,9

17,8

11,7

6,6

2,4

11,1

50%-2,2

1,0

5,9

10,9

16,6

19,8

21,8

20,9

16,9

10,9

5,3

0,8

10,7

75%

—3,8-1,3

4,2

9,9

15,5

18,8

21,2

20,2

15,5

10,1

3,4

—0,3

10,1

90%-5,8

—4,5

1,9

8,4

14,9

17,9

20,3

19,1

14,4

8,7

2,1

—4,4

9,6

1°0%^—9,9 __

—9,7 __

0,1

7,4

11,5

17,4

18,5

17,5

11,3

6,4

—1,5

—5,9

8Д

Atl.

—1,8

0,1

5,5

11,0

16,6

19,7

21,9

20,9

16,5

10,8

4,8

0,4

10,5

A 7. táblázatból láthatjuk, hogy az eddig előfordult leghidegebb január középhőmérséklete —9,9 C°, a, legmelegebbé 4,8 C°, míg a leghidegebb július középhőmérséklete 18,5 C°, a legmelegebbépedig 24,9 C° volt. A téli hónapok havi középhőmérsékleteinek szélsőséges értékei közti különbség tehát a nyári hónapok középhőmérsékletének ingadozására jellemző hasonló érték kétszeresét is meghaladja.

Területünkön a tenyészidőszak átlagos hőöszege 3200—3300 C°, az országos átlag feletti érték (13. ábra.)

A gyakorlati életben különösen fontos a hőmérsékleti szélsőségek küszöbértékeinek előfordulási gyakoriságát ismernünk. Ezért a 7/a táblázatban meghatározásúkkal együtt közöljük az éghajlati szakirodalomban bizonyos küszöbértékek segítségével meghatározott napok átlagos előfordulását.

7. a) táblázat

Különleges szélső hőmérsékletű napok számának évi átlaga, Kalocsa (1901—30) _____

Zord nap

Téli nap

Fagyos

Nyáti

Hőség

Forró

nap

nap

nap

nap

min ^ 10°

max 5 0°

min 0°

max h 25°

max ^ 30°

max it 35“

10

25

83

80

24

2

Az egyes hónapok párolgásértékeinek 20 évenként várható szélsőséges eltérése a, havi átlagtól —f-55 illetve —32%.

2.252 Területi párolgás

A talajfelszín párolgásának (területi párolgásnak) évi összege ezen a területen átlagosan 520—540 mm, csupán a Dunavölgyi főcsatorna felső szakasza menti területfolton haladja meg az 550 mm-t. Az évi menetet és a tenyészidőszak mm-ben kifejezett párolgását a 9. táblázatban adjuk meg.

2.26 A LEVEGŐ PÄRATARTALMA

2.261 Abszolút páratartalom

Az abszolút páratartalom havi átlagos értékei a napi, azaz 24 órás adatok alapján országos viszonylatban sem mutatnak 10 %-nál nagyobb eltéréseket. Területünket így jól jellemezhetjük a Kalocsa 30 éves adatsorából számított átlagértékekkel (10. táblázat).

в 7 TVK

57