Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

Hazánkban, különösen a 3 Beaufort fokot elérő és meghaladó erősségű szeleket irányítja a Kárpátok eltérítő hatása. Az eddig észlelt szeleknek a 3 Beaufort foknál erősebbek évi átlagban 22,6 %-át teszik ki. A viharos szelek hányada 1,8%. A legerősebb széllökés sebessége 40 m/s körüli érték, a ritkán, előforduló tornádóké azonban elérheti a 100 m/s-otis. Tavasszal és nyáron előfordulnak porviharok is. A Kecskeméten észlelt összes és 3 Beaufort foknál erő- seb szelek előfordulási gyakoriságát szélirányok sze- rinti csoportosításban a 6. táblázat, továbbá a „Csapadék-, hőmérséklet- és szélviszonyok, meteorológiai állomáshálózat” c. (1:500 000 méretarányú) térkép szemlélteti.

6. táblázat

Az összes (1) és a 3 Beaufort foknál erősebb (2) szelek előfordulásának %-os gyakorisága Kecsekeméten

A szélviszonyok részletes ismerete gyakorlatunkban új települések, ipartelepek elhelyezésénél és erdősávok kijelölésénél fontos.

2.24 HŐMÉRSÉKLET 2.241 Talajhőmérséklet

Tekintve, hogy a talajhőmérsékletet Budapesten is csak 4 m mélységig mérik, a semleges zóna mélységének meghatározásánál egyelőre számításokra vagyunk utalva. Ezek szerint a semleges tehát azon zónának talajfelszíntől mért mélysége, melyben a hőmérséklet ingadozásai már csak néhány század Celsiusfok, hazánkban 20 m körül van. Ez alatt a geotermikus gradiens érvényesül, melynek értéke kb. 5 С7Ю0 m.

A talajhőmérséklet változásának évi menetét, tekintve, hogy annak ingadozása egy hónap időtartamon belül is jelentős, a havi középértékek nem jól jellemzik. Ezért a 10. ábrán a talajhőmérsékletet is hosszabb ideje észlelő meteorológiai állomások közül a területhez legközelebb eső Kecskemét 20 évi átlagai alapján közöljük a talajhőmérséklet ötnapos középértékeit.

A különböző talajok más-más jellegű hőgazdálkodása miatt a 10. ábra területünknek csak a kecskemétihez hasonlóan lösz- és löszös iszaptalajú részeire jellemző. A futóhomokkal borított területfoltok talaja ezeknél akár több fokkal is jobban felmelegedhet, illetve lehűlhet. A nyári szélsőségek jellemzésére Baja (11. ábra), a téliekére Kecskemét (12. ábra) geoizotermáit közöljük.

11. ábra. Forró nyár (1950) geoizotermái C° Baja

12. ábra. Zord tél (1928—29) geozáotermái C° Kecskemét

1950 forró nyarán a 28 C°-os középhőmérséklet 15 cm, 1928/29 zord telén a fagy 75 cm mélységig hatolt a talajba. A futóhomokon az utóbbi érték a 80 —90 cm-t is elérhette (1 méternél mélyebb rétegben fagyot sehol az országban eddig még nem észleltek).

A talajfagyos napok átlagos száma Budapesten 2 cm mélységben 54, 5 cm mélységben 50, 10 cm mély56

10. ábra. Talajhőmérséklet geoizotermái C° Kecskemét (1910—39)