Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
An Anticiklon a Kárpát-medencétől északra. Szélirány: északkeleti, keleti. Csapadékviszonyok határozatlanok. Cm Ciklonális helyzet. Hidegfront átvonulása előtt, délkörmenti, tehát déli, délnyugati szél. Nyáron általában csapadékmentes, télen csapadékos időjárási helyzet. AB Anticiklon a Brit szigetek vagy az Északi tenger felett. Szélirány: északi, északnyugati. Szeles idő, futó csapadékokkal. (Hasonló az Aw helyzethez.) CMm Mediterrán ciklon a Földközi tenger nyugati medencéjében. Szélirány: déli, délkeleti. Nyáron dunántúli (50 mm/nap-ot is meghaladó), télen tiszántúli csapadék túlsúllyal. As Anticiklon a Kárpát-medencétől délre. Szélirány: déli, délnyugati. Csapadéfcszegiény idő. NY Nyereghelyzet. A szélirány változó, meghatározhatatlan. Derült, száraz idő. 2.214 Az emberi tevékenység hatása a mezo- és mikroklímára A területet eredetileg gazdag ártéri erdők (Duna völgy), homoki tölgyesek (Észak-Kiskúnság) borították, de déli részén jelentős kiterjedésű futóhomokos, buckási, borókával-ezüstnyárral ritkán betelepült tájak is voltak (Bácskai-homokhát, Közép-Kis- kúnság). A Duna völgyben, annak különösen a homokháttal érintkező keleti peremén, jelentős kiterjedésű, itt-ott nyílitvizű, de inkább zsombékos-lápos vizenyős terület húzódott hosszan, észak—déli irányban. A mezőgazdasági kultúra az egész területet átalakította, a dunavölgyi részben gabona- és zöldségtermesztést, a homokhátságon pedig szőlő- és gyümölcstermelést honosítva meg. Az öntözéses gazdálkodás térhódítása, víztározók és tógazdaságok építése, további vízrendezési a talajjavítás, erdősítés, településhálózat átalakítása, stb. mind-mind a helyi klímaelemek — vízgazdálkodási szempontból jelentős — megváltozására, illetve továbbaprózódására vezetnek s így egyre sűrűbb hálózatú és több klímaelem regisztrálására berendezkedett helyszíni meteorológiai mérések elvégzését teszik szükségessé, isőt ezek hiánya bizonyos fokig máris érezhető. A klímamódosító emberi tevékenységek egyik legjelentősebbike az erdősávok különböző célok (erózió és defláció elleni védelem, levegő tisztasága, erdő- és mezőgazdasági célkitűzések) érdekében történő telepítése. A helyi adottságoktól és az elérni kívánt céltól függően 6—20 m széles, korszerűen telepített erdősáv védelmi zónájában az eddig végzett mikroklíma-vizsgálatok szerint számos egyéb kedvező hatás mellett 20—30 %-kal csökken a szél sebessége s ezzel a relatív páratartalom értéke 15— 20 %-kal, a talajnedvességé 3—4 %-kal emelkedik. — A defláció elleni védelem szempontjából az erdősávok telepítésének területünkön a Duna—Tisza közi futóhomokos hátságon van kiemelkedő jelentősége. 2.215 Az észlelési adatok gyakorlati értékelése A terület legjelentősebb régi, mindig szakszerűen vezetett állomása Kalocsa. Városi fekvése miatt azonban kevésbé reprezentatív, mint a délebbre fekvő Baja (szintén jól vezetett, több évtizede működő állomás) vagy elsősorban a homokvidéket reprezentáló Kecskemét. Sajnos, Kúnszentmiklós adatai a gyakori észlelő változás és áthelyezés miatt csak egyes évjáratokban, főleg a 30-as években nyújtanak lehetőséget részletvizsgálatok vagy éghajlati jellemzés elvégzésére (1. még a 2.212 alatt közölteket is). 2.22 BESUGÁRZÁS, NAPFÉNY, BORULTSÁG 2.221 Besugárzás Területünkön a besugárzás évi átlagos értéke az országos átlag feletti: a Napból a földfelszínre jutó energia mennyisége átlagosan 105—109 kcal/cm2 • év. Ebből a nyári félévre kb. 80 kcal/cm2 (75 %), a téli félévre 27 kcal/cm2 (25 %) esik. Ez az országos átlaghoz viszonyított energiatöbblet (mely egyrészt kedvező földrajzi fekvésével, másrészt viszonylag csekély átlagos borultságával magyarázható) területünknek magasabb lég- és talajhőmérsékletet, a fagyos időtartam rövidebb voltát, korábbi kitavaszodást és hosszabb tenyész- időszakot biztosít hazánk északi tájaihoz képest. — Az évi besugárzás országos viszonylatban legmagasabb értékét, 108—110 kcal/cm2-év energiamennyiséget, a Duna mentén Kalocsa táján levő területfolt kapja. A besugárzás évközi menetének jellemzésére, egyéb feldolgozás hiányában, a 2. táblázatban csak a terület átlagánál napsütésben jóval szegényebb Kecskemét állomás adatait közölhetjük. A besugárzás havi összegei közül tehát a decemberi (1,9 kcal/cm2. hó) a legkisebb, a júliusi (16,3 kcal/cm2. hó) a legnagyobb. A besugárzás' intenzitása a legkedvezőbb légköri viszonyok mellett haladja meg az 1,6 kcal/cm2- min. felső határt. 2. táblázat A besugárzás összegei Kecskeméten, kcal/cm2-hó, ill. keal/cm2-év (sokévi számított átlag) I. „. I III. IV. 1 V. VI. VII. VIII. 1 IX. X. XI. 1 XII. 1 Év 3,0' 4,6 7,9 10,5 14,3 15,5 16,3 13,8 8,2 5,8 2,8 1,9 104,6 54
