Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)

XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás

Kunszentmiklóson a Baromfiipari Mezőgazdasági

V. 4. sz. viziszárnyas telepének napi vízhasználata 50 m3.

Sükösdön a Baromfiipari Mezőgazdasági V. viziszárnyas telepének napi vízfelhasználása 20 m3.

Dusnokon a Baromfiipari Mezőgazdasági V. vízi- nyas telepének napi vízigénye 20 m3.

(L. VIII. fejezet.)

355 Tejipar

Kalocsán a Pest és Nógrád megyei Tejipari Vállalat Vajüzeme naponta 245 m3 vizet használ fel.

Bácsbokodon a Pest és Nógrád megyei Tejipari Vállalat Vajüzemének napi vízfelhasználása 257 m3.

Kunszentmiklóson a Pest és Nógrád megyei Tejipari Vállalat Sajtüzeme napi 320 m3 vízigénnyel lép fel.

(L. VIII. fejezet.)

359 Konzervipar

Az Alsó-Dunavidéken 1980-ig kiépítésre kerülő 5100 ha területű tógazdaságok évi kb. 50 000 a ha1- hozamot biztosítanak, amelynek egy része a konzervipar számára biztosít alapanyagot.

(L. VII. fejezet 2.2 pont.)

Kiskörösön a Dunakeszi Konzervgyár 2. sz. telepének napi vízfogyasztása 526 m3.

Kiskörös községben új konzervgyár létesül napi 8800 m3 vízigénnyel. A vizet 10 db 200—-500 m-es mélyfúrású kútból lehet csak biztosítani. Az ipari vízmű költsége 8,5 millió Ft.

(L. VIII. fejezet.)

361 Paprikafeldolgozóipar

Kalocsán a Kalocsavidéki Fűszerpaprikaipari Vállalat napi vízigénye 82 m3.

(L. VIII. fejezet.)

3621 Szesz-, élesztő és alkoholtartalmú italok gyártása

Baján a Mezőgazdasági Szeszipari Vállalat víz- szükséglete 415 m'Vnap.

Kiskőrösön a Kecskeméti Gyümölcsszeszipari Vállalat Kolozsvári úti és Korom utcai telepe napi vízfelhasználása 115 m3.

Jánoshalmán a Kecskeméti Gyümölcsszeszipari Vállalat vízigénye napi 62 ml

Izsákon a Kecskeméti Gyümölcsszeszipari Vállalat telepének napi vízszükséglete 52 m3.

(L. VIII. fejezet.)

3622 Ecetgyártás

Kiskőrösön az Ecetipari Vállalat napi vízigénye 3'2 m3.

(L. VIII. fejezet.)

368 Vízművek ipari részlegei

Baján 1980-ig két új nagy ipartelep létesül, nevezetesen egy papír és cellulóze-üzem, valamint

egy vegyi kombinát. A két létesítmény napi vízigénye 293 100 m3. Szennyvizüket tisztítás után a Dunába vezetik. A két nagy ipari létesítmény szennyvizeinek ártalmatlanná tétele érdekében megépítendő szennyvíztisztító berendezések összköltsége: 22,5 millió Ft.

(L. IX. fejezet, 2.21 pont.)

B) ÉPÍTŐIPAR

4124 Hídépítés és fenntartás

Hídépítés. A Rekettye-Bogárzó kisvízfolyás rendezésével a dűlőutak rossz állapotban lévő fajárom- hídjai lebontandók, és helyettük 13 db csőáteresz építésére kerül sor, amelyből 4 db zsilipes. L. V. fejezet 2.212 alatt.

490 Vízépítés (vízrendezés).

(összefoglalást lásd a jelen fejezet 2. pontjában).

C) MEZŐGAZDASÁG ÉS ERDŐGAZDASÁG 512. Állami gazdaságok

A Fajszi és Mohácsi Vízlépcsők építése után a duzzasztott víz szintje mind a két bögében meghaladja a hullámtér nagy részének magasságát. A jelen mezőgazdaságilag hasznosított területek víz alá kerülő része a továbbiakban ki fog esni a termelésből. A Duna—Tisza Csatorna I—IV. ütemének megépítése után a Dunavölgyben 40 mVsec vízhozam mellett 80 000 ha terület öntözhető.

(L. XV. fejezet 2.22 pont.)

A Rekettye-Bogárzó kisvízfolyás rendezése 680 ha értékes mezőgazdasági területről a káros belvizek levezetését biztosítja. A nagy belvizek zavartalan levezetése érdekében a 19—27 km közötti szakasz csapadékos legelőin a vízvisszatartás lehetősége elősegíti az alsó értékes területekről a gyors vízlevezetést. A császártöltési Szamárvölgy rendezésével a kisvízfolyás 3—4 km közötti szakaszán a vizenyős területek vízlevezetése biztonságosan lehetséges, s ugyanakkor megakadályozza nagyobb záporok esetén a völgyben való kiöntéseket.

(L. V. fejezet 2.212 pont.)

Dömsöd-Apajpuszta mellett a budapest—kele- biai vasútvonal és a XXXI-es csatorna között a Kiskúnsági Állami Gazdaság a XXX. sz. belvízcsatorna vizét felhasználva két víztározó egységet létesített 4, illetve 7 tározótóval halastógazdálkodás céljából. Az egyik tározórendszer 98 ha, a másik 233 ha területű.

(L. XII. fejezet 1.21 pont.)

Apaj-puszta térségében további új tározóegységek építése van tervezés alatt 500 ha területtel haltenyésztés céljából.

(L. XII. fejezet 2.21 pont.)

Szabadszállás helységtől nyugatra három különálló tóegységből tározórendszer létesíthető haltenyésztés céljából. Vízbefogadó képességük összesen

8,5 millió m3. Víztáplálását a kiépítés kezdetén a Kígyós keleti ágából, avagy a Dunavölgyi Főcsatornából, később a DVCs-án létesítendő 6,5 mVsec szivattyútelepből kapná.

(L. XII. fejezet 2.21 pont.)

•325