Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok
A VIII. Fej .-bői (ivó- és íparivízeílátás) az összköltséget teljes egészében idegen szerv feladatának tekintjük. A IX. Fejezet (települések, ipartelepek csatornázása) összköltségét hasonlóan teljes egészében idegen szerv feladatának tekintjük. A X. Fej. (vízierőművek) nem VÍZIG feladat. A XI. Fej. — kikötők és rakodók — 146 millió Ft költségéből 20 %-ot, azaz 29 millió Ft-ot veszünk VÍZIG feladatnak, — nagy- és kishajózási viziutak 16 mió. Ft-jából ugyancsak 20 %-ot veszünk át — ez 3 millió Ft — összesen 32 millió Ft. A XII. Fej. (víztározás) a XIX. 2. sz. mellékletében nem szerepel. A költség teljes egészében más fejezetekben van beépítve, pl. a IV.-be, VI.-ba és a VII.-be. A XIII. Fej. (ásványvizek stb.) maradék nélkül idegen szerv feladatát képezik. A XIV. Fej. (üdülés, fürdés, stb.) — 71 millió Ft költsége VÍZIG feladat. A XVIII. Fej (egyéb feladatok stb.) — idegen szerv feladata. A nagylétesítmények egyes fejezetekben beépített részköltségei — idegen szerv feladata. összegezve a 2. sz. táblázat a következőképpen alakul: A 2. táblázat adatainak segítségével össze lehet állítani 1980. évig egy egyesített üzem tervet. (1. a 3. sz. táblázat.). Az 1965—1980. évi tervszámokat az 1963. évi tervszámok arányában állítottuk össze. Ez a megállapítás az építőipar, ipar és egyéb és a mezőgazdaság fejezet részekre vonatkozik. — így a 7. TVK költségterve 1980-ig 2 111,5 millió Ft-ra rúg. —Ebben a fejezetrészben mindezeket a munkaerőszükségletet és a szakoktatás szempontjából vizsgáljuk. A szocialista termelés jellemző vonása a munkatermelékenység állandó és — lehetőség szerint — egyenletes emelkedése. A második 5 éves tervben a munkatermelékenység 40—45%-os emelkedése van előirányozva. — Az emelkedés mértékét egyenletesen 1980-ig vegyük kereken 40 %-osnak. — Ilyen módon az 1 munkásra jutó termelési értéket az 1. sz. táblázat 8. pont oszlopából kerék 50-nek véve (1000 Ft-ban) — ugyanezen termelési érték 1965-ben 70 lesz, — 197(Мэеп 90, — 1975-ben 110 és 1980-ban 130 (1000 Ft-ban) — ennek alapján a tervszám és az említett termelési érték egybevetéséből a szükséges munkaerő 1965-ig 3000 fő, 1970- ig 4650 fő, 1975-ig 5700 fő, és 1980-ig 6560 fő. Azaz 1976—1980 között évenként 1312; — 1971—1975 között 1220; 1966—1970 között 930. (1961—1965 közötti idő átmeneti — így nem vesszük tekintetbe.) — Természetesen a munkáslétszám 1980-ig elvileg egyenletes növekedés után éri el az 1312-es számot. A munkások termelési tevékenységét a közvetlenül nem termelő igazgatósági főfoglalkozásúak, tehát a műszakiak, adminisztrativok és a kisegítők segítik. A munkások számának növelését a közvetlenül nem termelők számának növelése is kíséri, de ez utóbbi növelésének aránya lassúbb kell legyen, mint a munkáslétszám növekedése. Az arány az 1963. évi üzemtervből — munkáslétszám/személyzeti létszám (ig. főfogl.) 980/285. Az összes nem termelő létszám a munkáslétszámnak így 29 %-át teszi ki. — Megítélés szerint ezt a százalékot még bizonyos fokig csökkenteni lehet — pl. 27 %-ra; — így rejtett módon a föntebb említett 40 %-os m un ka termelékeny s ég még növekszik. — Eszerint az igazgatóság személyzeti létszáma, 350 fő lenne 1980-ban. A közbülső években fokozatosan emelkedik a 285 főtől kiindulva, Nézzük ezután, hogy a munkatermelékenység fönti számadatokat eredményező emelkedését miképpen lehet elérni. Igazgatósági személyzetnél (állandó főfoglalkozási): a) — mérnököknél — 1. — létszámemeléssel. A szolgálat jelenlegi mérnökhiány enyhítésére kilátás van. Tanulmányi ösztöndíj OVF vonalon. Lakásviszonyok beindult javulása. Prémium-hányad biztosabbá tétele. 2. — mérnök — továbbképzéssel. A budapesti továbbképzést fönt kell tartani, ugyanekkor vidéki centrumokban, Szegeden vagy Pécsett a Magyar Hidrológiai Társaság szakosztályainál újszerű továbbképzést beindítani. 8. — belföldi és külföldi tanulmányutakkal. 4. — igazgatósági vonalon megszervezett könyvtárszolgálattal. 5. — egyes beosztásokban megkívánható idegen nyelvtudással legalább írásban. 6. — szakmérnök képzéssel, de egyidejűleg emelt jövedelmű státusszal. 7. — aspiráns képzés vidéki igazgatóságoknál járhatatlan utat jelent. 8. — irodai gépi segédeszközök (írógép, számológép) rendelkezésre bocsátással. 9. — fontosabb beosztásokban irodai segéderő biztosítása. 10. — korszerű munkahely, munkakörülmény biztosítással. Fűtés, világítás, szellőzés és' főleg a helyszűke erősen befolyásolja az eredményes munkát. 11. — a hírközlő berendezések felújításával, a megbízhatóságot fokozni kell. b) — középkádereknél — 1. — műszaki képzettség fokozással. Elképzelhető a működési területen belül kevés számú, de jól szervezett és összeállított tanfolyami anyaggal, vezető melletti beosztással nagyobb és összetett rendeltetésű építkezéseknél, mint műszaki ellenőr segéd. 2. — általános műveltség fokozással. Érettségi megszerzését a Dolgozók Középiskolájában egyedi válogatás alapján soktól meg lehet kívánni. 3. — vízügyi szakközépiskolai végzettséggel, ill. ennek megkívánásával. (Ilyenek létesültek 1962.) (63 tanévben Baján, Győrött és Nyíregyházán.) 4. — felsőfokú vízgazd. technikumi oktatással. (Megindult Baján 1962—63-ban levelezői utón. A nappali tagozat megindult 1963—1964-ben ideiglenes jelleggel, ugyancsak Baján.) c) — adminisztrativoknál — 1. — középfokú közgazdasági képzettség megkövetelésével, de a későbbiek során a vízgazdálkodási munkaterület sajátosságainak kötelező elsajá319
