Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)

XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok

A betonkeverőgépek eddigi alacsony munkaóra kihasználását jobb szervezéssel és a munkák helye­sebb ütemezésével lényegesen emelni kell. c) Előregyártás A gyorsabb helyszíni munka és az időjárástól való függetlenítés érdekében szükséges az előre­gyártás kifejlesztése. Különösen a mezőgazdasági vízhasznosítási és belvízvédelmi munkálatoknál ke­rül előtérbe az előregyártott elemek alkalmazása. Baján jelenleg is van előregyártó telep, de elhelye­zése nem megfelelő. Űj előregyártó telep létesítéséről kell gondoskod­ni olyan telepítéssel, hogy közel legyen a Dunához és vasúti iparvágánnyal is el lehessen látni. Évi ka­pacitása a legnagyobb lehet a vízgazdálkodás terü­letén, mintegy 30 000 m3, hogy ezzel ne csak a sa­ját, hanem több más Igazgatóság igényét is kielé­gíthesse. Az előregyártó üzemben a legkorszerűbb technológiát kell alkalmazni. Az adalék anyagot osztályozni kell, súly szerint kell adagolni és ön­működő mérlegeléssel ömlesztett cementet kell használni. Az üzemet úgy kell berendezni, hogy az egész éven át termeljen, tehát gőzölő berendezéssel is el kell látni, valamint gondoskodni kell téli fűt- hetőségéről. B) Hírközlés műszaki fejlesztése Az ár- és belvízvédelmi távbeszélő hálósat Taraba rendszerű és jelen kiépítettsége még nem biztosítja a szolgálat zökkenőmentességét, mert a belvízvé­delmi központok még nincsenek bekapcsolva a há­lózatba. Kiépített vonal van a Ferenc-csatorna és a Duna mellett. A DVCS vonalán kiépült távbeszélő hálózat Baja—Sükösd között és rövidesen tovább­épül Sükösdtől FülöpszáUásig. A kiépülő vonalak oldalbekötéssel ki tudják elégíteni majd, a Kiskún- sági öntözőrendszer igényeit is. 1962-ben megépí­tésre került egy FM 10—DA-típusú, állandóan tele­pített ultrarövidhullámú rádiótelefon a bajai szék­házban és egy ugyanilyen típusú hordozható be­rendezés, melyekkel kapcsolatot lehet létesíteni a székház árvízvédelmi központja és a jégtörő hajók között. Ugyancsak megépítésre került egy VKPP— 10 típusú URH adó-vevő berendezés, mely a fel­derítő repülőgép és az Igazgatóság között tart fenn kapcsolatot. A fejlesztés során a kalocsai szakaszmérnökségen kell még egy FM 10—DA típusú URH készüléket telepíteni, továbbá egy antennát Soltra, egyet pe­dig az l/l gátőrházhoz. Ezekkel a terület a legkor­szerűbb hírközlő berendezésekkel fog rendelkezni. C) A vízépítés és árvízvédelmi teljesítmények épí­tési technológiai fejlesztése Az építési technológia fejlesztése elsősorban azoknak az új eljárásoknak a bevezetésével és új gépeknek beszerzésével érhető el, melyeket külföl­dön már széles körben alkalmaznak, de hazai vi­szonylatban még ismeretlenek. Ilyen pl. az injek­tált teknővel történő alapozási módszer, vagy a vízzáró függöny gépi úton való előállítása. Az injektált teknővel való alapozást először a franciák alkalmazták (Fessenheimi módszer) talaj­vízzel telített nagy vastagságú homokos-kavics al­talajoknál. A lényege egy vízzáró teknő készítése, melyen belül az alapozás gyakorlatilag szárazban elvégezhető. A teknő fenekét agyag-bentonit- cement keverékkel injektálással teszik vízzáróvá, míg az oldalfalat vagy ugyanezzel az eljárással, vagy réselőgéppel készített vízzáró függönnyel. Régi problémája a vízépítésnek a káros szivár­gások elleni védekezés és különösen a műtárgyak körüli nagy mélységig való vízzárás biztosítása. Eddig ezeket csak költséges import anyag (Larsen palló) beszerzése útján szádfalazással vagy külön­féle drága talaj vízszint-süllyesztéses módszerrel le­hetett elvégezni. Külföldön már évek óta üzem­szerűen alkalmazott új technológiát vezettek be, a vízzárófüggönyök készítésére. Különféle új gépet szerkesztettek erre a célra (Zalzgitter, Titánia, Ieos- Veder stb.). Hazai viszonyok között legalkalma­sabbnak látszik az olasz „Titánia” réselőgép, mely Rotary rendszerű és fordított öblítéssel működik. Az előállítható rész szélessége 0,30—0,80 m és mély­sége 30—35 m lehet. Hazai viszonylatban, de lényegileg külföldön is megoldatlan kérdés a kőrakodás és kőmunka gépe­sítése. Számos elgondolás és újítás igyekezett a problémát megoldani, de kevés sikerrel. Ezt a célt szolgálja a fenékürítős kőuszály, az úszótagra sze­relt markoló, kotró stb. Törekedni kell a megfe­lelő gépesítés megoldására, mert ezzel számottevő kézimunka szabadulna fel és a termelékenység erő­sen emelkedne a kőmunkáknál. A nagyarányú előregyártás fejlesztése szükséges­sé teszi, az előregyártott elemek felszakításának, tárolásának, szállításának és elhelyezésének teljes gépesítését is. Továbbá Csepel—100 jelű, gépkocsira szerelt fú­róberendezés beszerzése szükséges a csőkút építé­sek korszerű végrehajtására, Meg kell oldani a hajózóút kitűző jeleinek gépi elhelyezését. Meg kell oldani a vegyszeres gyomirtás gépesí­tését. Gondoskodni kell, megfelelő számú mozgatható munkásszállások, lakókocsi, ás tanyahajó beszerzé­séről. Ki kell kísérletezni az árvízi védekezéskor a töl­tésnek hullámverés elleni védelmére a különféle műanyag fólia alkalmazásának lehetőségét. Költségek az 1. táblázatban. D) Gyártmány fejlesztés Gondoskodni kell a szükséges belvízvédelmi hor­dozható szivattyúk és meghajtó gépeik tipizált egy­ségének beszerzéséről, igyekezni kell azonos típusú esőztető öntözéses szórófejeket, hordozható csőve­zetékeket és kapcsolóberendezéseket biztosítani. Ki kell próbálni a hordozható csővezetékhez a mű­anyag-eső használatát.- 315

Next

/
Thumbnails
Contents