Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)

I. fejezet. A vízgazdálkodás szerepe és jelentősége a népgazdaságban

c) belvízcsatornák hossza: 3 000 km belvízcsatornák átlagos kiépítési mértéke: 5—20 l/s/km2

belvízátemelő telepek kapacitása: 16,2 m3/s.

d) rendezett vízgyűjtő terület nagysága: 171,1 km2, a rendezett vízgyűjtő terület és a TVK teljes területének 6104 km2, viszonya: 3,6%,

e) öntözött terület nagysága: berendezve 7 320 ha, üzemelve 6890 ha, öntözőcsatom,ák hossza 1,51 km, öntözőszivattyútelepek kapacitása: —,

f) tógazdaságok területe: 643 ha,

g) közműves vízellátással rendelkező városok és községek nincsenek,

h) szennyvízcratornahálózatokkal ellátott városok és települések nincsenek,

i) termelt vízi energia nincs,

j) víziút hossza: természetes víziút 153 km, mesterséges víziút 53 km, nagy hajózásra alkalmas 153 km, nagy- és kishajózásra alkalmas 35 km, kikötők száma 41 db,

k) tározókban tárolt vízmennyiség: síkvidéki 3 310 000 m3

l) a feltárt ásványvíz lelőhelyek száma 17 db, gyógyvíz lelőhelyek nincsenek, hévíz lelőhelyek száma 15 db,

m) saját hajópark kapacitás motor: 916 LE, uszály: 438 to, saját kotrópank kapacitás száraz: 260 LE, úszó: 36 LE, saját gépkocsik száma,

teher gk. 10 db, személygépkocsi 6 db,

n) rendszeresen észlelt vízmércék száma folyamos: 5 db, árvizes: 3 db, belvizes: 15 db.

Vízgazdálkodási területünket nyugat-kelet irányban magyar—jugoszláv határ szeli ketté. A Duna folyam északról érkezik területünkre és délfelé hagyja el azt, a lejtési viszonyok szintén észak—dél irányúak. Ennek következtében közös érdekű a Duna folyam Dunaföldvár—Vukovár közötti szakasza folyamszabályozásra nézve, a hajózás és jégle- vonulás biztonságossá tétele szempontjából, továbbá a Duna-balparti árvédelmi töltésének Baja és Bezdán közötti szakasza a gátszakadások elkerülése végett és végül a belvízlefolyások összeegyeztetésére a déli határmenti területsáv. 1955-ben létrejött a Magyar—Jugoszláv Vízgazdálkodási Egyezmény, melynek értelmében a határt képező és határt metsző vízfolyások problémáit közösen kell megoldani és a közös érdekű területen bárminemű változtatást közös megbeszélés alapján kell végezni. Az Egyezmény végrehajtására hivatott szerv a Magyar—Jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság. A szervezeti tevékenység főbizottsági és albi- zottsági üléseken állandóan folyamatban van. Az Albizottság tagjait a Főbizottság elnökei jelölik ki. Az Albizottságok kidolgozzák szakmai javaslataikat, melyeket a Főbizottság megvizsgál, módosít, vagy jóváhagy és határozatot hoz az abban foglaltak végrehajtására.

Eddig már igen sok eredményt értünk el a közös működéssel. Mindkét fél rendbehozta határmenti védvonalait, rendezte belvízviszonyait, és közösen készíti folyamszabályozási általános tervét.

Az OVF megalakulásával 11 területi igazgatóság jött létre, s egy év múlva egészült ki a tizenkettedikkel, a Bajai Vízügyi Igazgatósággal. Addig

ez a vízügyi egység a Budapesti Vízügyi Igazgatóság Kirendeltsége volt. A megalakulást a mintegy 600 000 ha nagyságú terület vízgazdálkodási kérdéseinek Budapestről való irányítása során fellépő nehézségek indokolták. A Bajai Vízügyi Igazgatóság az egy évi késedelmes indulás hátrányos következményeit még ma is érzi.

Az igények a 7. Alsó-Dunavidék területén (Bács megyében) robbanásszerűen nőnek, s kielégítésük csak megfeszített munkával lehetséges, mert a társulatok igen elmaradott területet hagytak hátra, felmérések, tervek és adatok nélkül.

Ebből a nehéz helyzetből az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság csak úgy tud idővel kikerülni, ha megkapja a szükséges termelőeszközöket, létszámát ki tudja egészíteni, s szakemberei minőségét javítani tudja.

A lakosság szaporodását véve alapul, a területen két város fog két- vagy háromszorosára nőni: Baja és Kalocsa. Mindkettő a Duna mellett fekszik, s kedvező földrajzi fekvésű, a jövőben pedig gazdaságföldrajzi adottságaik előnyösen fognak alakulni.

A Vízügyi Igazgatóságok szakmai és hatósági feladatait Bajáról látja el, operatív tevékenységét pedig a bajai, kalocsai és kunszentmiklósi szakaszmérnökségein keresztül végzi.

A Megyei Pártbizottság, Megyei Tanács és az összes Megyei Vízügyi Igazgatóságok közötti folyamatos összeköttetésre Kecskeméten kirendeltséget tart fenn. Az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságával, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézettel állandó szakmai kapcsolata van.

Az újonnan alakult Vízgazdálkodási Társulatok folyamatosan kapják a szakmai irányítást, és a szükséges számviteli ellenőrzést. A MÁV-val és az Útügyi Igazgatósággal, valamint a városi és községrendezési terveket készítő szervekkel az Igazgatóság kapcsolatot tart.

Résztvesz az Igazgatóság a Megyei Pártbizottság mellé kirendelt Üzemszervezési és Technikai tanács irányelveinek a kidolgozásánál; a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vízügyi vonatkozású ügyeit kiemelten és azonnal elintézi.

A határmenti problémák intézésében együtt működik a jugoszláv—magyar határ felügyeletét ellátó határőr szervekkel;

Az árvízvédelmi készenléti szolgálat állandóan bevetésre kész állapotban van;

A Magyar Hajózási Részvénytársaság víziközlekedési tevékenységének elősegítésére a folyamszabályozási szakágazatunkon keresztül van lehetőség, és a bajai téli kikötő problémáit közösen oldja meg;

A Népi Ellenőrzés és a Magyar Hazafias Népfront munkáját messzemenően támogatja.

A folyami hajózás rendjének biztosítására hivatott folyamrendészeti szervek (révőrségek) munkája az Igazgatóság előzetes szakmai véleményezésére van építve.

Ugyancsak együttműködik az Igazgatóság az Állami Erdőgazdaságok, és az Állami Nádgazdaságok munkáiban.

Az Áramszolgáltató VáEalat vezetékeinek vonalozásánál a folyók, belvízcsatornák és vízügyi telefon- hálózatok keresztezéseinél szintén nélkülözhetetlen a szoros együttműködés a két állami szerv között.

31