Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem
XIV. FEJEZET Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem 1. BEVEZETÉS A feldolgozás során három időszakot különböztetünk meg. Az első időszak határa 1960. december 31.-e, mely a szövegben megegyezik a jelennel és egyben elhatárolja a múltat. A második időszak 1960-tól 1980-ig terjed és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves távlati fejlesztési tervéhez. A harmadik az 1980. év után következő és le nem határolt időszak. Ebben a részben kerülnek feldolgozásra a 20 éves tervidőszak utáni fejlesztési lehetőségek. 1.1 A témakör ismertetése A fejezet a nem ásvány-, gyógy- vagy hévíznek minősülő vizekkel, hanem a természetes és mesterséges lehetőségekkel kapcsolatos hidegvizekkel összefüggő vízparti üdüléssel, fürdéssel és vízi- sportolással, továbbá a természetvédelem vízügyi helyzetével foglalkozik. Azokat a vízgazdálkodási tevékenységeket tárgyalja, melyek a fenti célok elérésére alkalmasak és indokoltak, A fejezet kapcsolódik a XIII. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása, továbbá a XII. Víztározás és annak többcélú hasznosítása: című fejezetekben. Vízparti üdülésen a lakosságnak a természetes vizek és a tározók partjai mentén a munka fáradságának kipihenése, szórakozása, fürdése, strandolása, napozása, táborozása, vagyis a szabadságidő és a szabadidő kellemes eltöltése céljából történő tartózkodását kell érteni. Fürdésen a nem sportolási célból a vízben való tartózkodást, úszást, labdázást, stb.-t értjük. Vizisportok gyűjtő elnevezésen úszást, evezést, vitorlázást, motorcsónaksportot és a sporthorgászatot értjük. A természetvédelem vízgazdálkodási vonatkozásain a rezervátumokkal kapcsolatos vízgazdálkodási kérdéseket kell érteni. A természetvédelemhez tartozik a vízügyi létesítményeknek a tájba való megfelelő beillesztésének kérdése is. Az egyéb természetvédelmi vízgazdálkodási tevékenységét, mint pl. az erózió elleni védekezést, a felszíni és mélységi vizeknek, mint természeti kincsnek a védelmét, továbbá a halállomány védelmét az V., VIL, VIII., IX. és XIII. fejezetek tárgyalják. 1.2 A múlt és a jelen 1.21 A VlZPARTI ÜDÜLÉS, FÜRDÉS ÉS VIZISPORTOK MŰLTJA ÉS JELENE A Közép-Dunavidéki TVK Pest megyei szakaszán a vízpartii üdülést a fürdést a víz szennyezettsége erősen korlátozza. E területen kifejezetten üdülők nincsenek. A jelenlegi létesítmények vízparti üdülőként nem foghatók fel. Jellegük csó- nafcház, horgásztanya, vagy magánépület. Szabad- strandok Dunaharasztinál, Majosházánál és Döm- södnél találhatók. Bács-Kisfcun megye területén a felszabadulás előtt vízparti üdülés, fürdés és vizisportok kialakulása a Duna balpartján lévő egy-teét nagyobb település mellett kezdődött, továbbá kevéssé jelentős mértékben jelentkezett a Kiskunsági szikes tavak mentén. A vízparti üdülési, fürdés és vizisportok vonatkozásában elsősorban Baja városát kell megemlíteni, mint olyan Duna-menti települést, mely kedvező adottságai miatt már a múltban is jelentős fejlődést mutatott. A Duna és mellékágai, a Kamarás-Duna (Sugovica) és a Ferenc-csatorna számos lehetőséget nyújtottak. A Duna jobbpartján a várossal szemben 2 db hatóságilag szabadfürdő van, úgyszintén a Vén- Duna „sarkán”, majd délre az ú. n, Móric-szigeten. E szabadfürdők teljesen felszerelés nélküliek. A Kamarás-Dunán kijelölt szabadfürdők a legközkedveltebbek közelségük miatt. A felszabadulás után itt jelentős fejlődés indult és ma már az ú. n. Petőfi szigeten; 10 db korszerű strandépület szolgálja a fürdőzők kényelmét. A Kamarás-Dunában a víz szennyezettsége —- a beömlő szennyvizek hatására — erősen kifogásolható. Javulás csak a városi csatornamű megépítése után várható, amikor is a szennyvízbeömléseket le fogják kapcsolni a Kamarás-Dunáról. Bajától északra az érsekcsanádi hajóállomással szemben a Berákai sziget északi csúcsán van a ba jai járási tanács 20 férőhelyes szakszervezeti üdülője, ugyanitt 10 db magántulajdonban lévő hétvégi kis vikkendház. A szigettel szemben lévő homokzátony kellemes fürdőhely. Tovább észak felé haladva a Duna balpartján levő Fájsz községnek kijelölt dunai szabadfürdője van, amely teljesen felszerelés nélküli. 263
