Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)

XIII. fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása

A javasolt fejlesztések az előbbiekben ismertetett előnyei mellett nem utolsó sorban az1 Alsó-Du- navidéki TVK terület idegenforgalmának növelését is befolyásolják. E forgalom kihat a kulturális életre, a dolgozók közösségi szellemének kibontakozására.

3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők

Vízgazdálkodásunknak igen nagy feladata az ország természetes melegvizeinek (termálvizeinek) gazdaságos kihasználása. Ennek a feladatnak gazdasági jelentősége (gyógykezelés, fűtés, ásványi só- termelés stb.) igen, nagy. Sajnos ezek feltárása még csak kísérleti jellegű. Az eddig feltárt termálvizes kutak legtöbbjét az olajkutatás tette ismertté. A feltárt termálvizek nagyrészét gyógyászati vagy egyszerű fürdés céljára használták fel. Mellőzték annak energetikai és; ásványi-termék értékét. Aggályokat okoz a víz agresszív kémiai hatása, mert a berendezéseket megtámadja, vagy nagy mennyiségű lerakódást okoz. Ennek kiküszöbölésére előzetes védőeljárást kell biztosítani. Szükséges lenne a Vízügyi Szolgálaton belül egy olyan szak- intézmény, mely az olajkutatásokat figyelemmel kísérve feltárná a melegvíztartó réteget és kidolgozná a tervszerű melegvízgazdálkodást.

Hévizeink mélységbeli elhelyezkedését nem ismerjük kellő pontossággal. Különösen fontos lenne a rétegek ismeretében a várható víznek hőmérséklet, összetétel és mennyiség feltárása. A kőolaj és földgáz feltárásának érdekében kutatási és térképezési eljárások voltak. Ezt kellene megvalósítani a mélységi vizek kutatásánál is.

Meg kell állapítani a magasabb hőmérsékletű

mélységi vizek víztartó képződményeinek, fizikai paramétereit (vastagságuk, kiterjedésük) perméabilités és porozítás viszonyaikat. A vizsgálatok alapján ezekről térkép készítése válna szükségessé.

A víz mozgásánál és tulajdonságainál elengedhetetlenül fontos; a talajtani és geológiai adottságok figyelembevétele. Nem elég a talaj vagy kőzet szerkezetét és fizikai tulajdonságát vizsgálni, hanem annak anyagát, felületét is figyelembe kell venni.

Hévízfeltárás szempontjából a tengerszint feletti viszonyoknak is fontos szerepük van. Alacsonyabb térszínen ugyanis túlfolyó és ezért melegebb vizet lehet nyerni.

Nem hanyagolható el a geometrikus grádiens viszonyok megállapítása és az ún. alaphegység térképek minél részletesebb kidolgozása,, mert ezeknek fontos1 szerepük van a hévízfeltárásoknál.

Visszatérve az olajkutató fúrások alkalmával feltárt termálvizekre azokat csak véletlenül tárták fel és a béléscsövet perforálással avgy robbantással megrongálják, így az melegvíztermelésre nem alkalmas. Általában a kutató fúrások lakott területtől 2—3 km és ennél nagyobb távolságban, voltak és így nem gazdaságos a melegvíz felhasználás. Szükséges lenne az így feltárt hévizek gazdaságos kitermelése. Ennek érdekében az Olajkutató Váll.- nak a meddő olajkutat át kellene adni a már említett szakintézménynek. Természetesen ennek jogi és pénzügyi lebonyolítását tisztázni kell. Ezt sürgősen meg кеД oldani, mert a további olajkutatásoknál már a népgazdasági érdekek messzemenő figyelembevétele mellett a feltárt termálvizek komplex felhasználásának meg keü történni. Ha csak a hőenergia értékesítésnél vesszük számításba a feltárt termálvíz mennyiséget, az is évente1 1 millió tonna szén fűtőértékével egyenlő.

259