Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
XIII. fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása
1. 38 ágyas üdülő szálló 1 000 000,— Ft 2. Gyógyfürdő 20 db káddal, kazánteleppel 1 500 000,— Ft 2 500 000,— Ft A gyógyfürdő kiépítése után a tóból egész éven át napi 150 m1 2 3 vizet használnak fel gyógyítás céljára. Kecel Fürdő kútja napi 343 m3, 42 C hőfokú vizet ad, A vízfelhasználás fejlesztése: 1. Strand- és gyógymedence építése öltözőkkel együtt 2 400 000,— Ft 2. Kádfürdő létesítése gyógyoélra 10 db 700 000,— Ft ‘ “ 3 100 000,— Ft A fejlesztés után a kádfürdők vízfelhasználása egész éven át napi 50 m3. A téli időszakban a kádfürdő fűtésére napi 144 m3 vízre van szükség. A kiépítés megvalósulása után a kút kihasználása az 1960. évi 41 %-ról 79 %-ra emelkedik. Kiskőrös Fürdő-kút. Napi 100 m3, 53 C hőfokú vizet ad. A fürdőtelep fejlesztésére a következő fejlesztési terv készült. 1. II. sz. kút mélyítése (800 m) 1 600 000,— Ft 2. Gyógyfürdő létesítése 20 db káddal 1 000 000,— Ft 8. Gyógyfürdő létesítése 2 db medencével 2 000 000,— Ft 4 600 000,— Ft A fejlesztés után a vízmérleg a következőképp alakul: A II. sz. kút vízhozama 720 m3/nap, 53 C hőfokkal. A kádfürdő napi vízfogyasztása egész éven át napi 70 m3, a gyógymedencék töltésére egész éven át napi 160 m3 víz szükséges. A téli időszakban — X—IV. hónapokban — a fürdő fűtésére napi 360 m3 szükséges. A II. sz. kútnál fennmaradó víz a nyári időszakban — V—IX. hónapokban — a meglévő strandmedencék jobb vízellátására kerül felhasználásra. Ilyen kiépítés mellett a II. sz. kút hozama éves szinten 88 %-os kihasználtságot mutat. Mélykút Fürdőfejlesztési tervében a következők szerepelnek 1. 1 db mélyfúrású kút készítése (800 m) 1 600 000,— Ft 2. Strandfürdő építése 50 X 21 mes medencével, gyermekmedencével és öltözőkkel 2 600 000,— Ft 3. Gyógy- és tisztasági fürdő létesítése 10 db káddal 700 000,— Ft TÖOOOOO^Ft A fejlesztés után a kút vizének felhasználása a következőképp alakul: A kút hozama 800 m3/nap, 35 C hőfokú, 3. típusú víz, negatív vízszinttel. A strand vízfogyasztása a nyári hónapokban (V—IX. hó) a nagy medence heti egyszeri töltése mellett 450 m3. Gyermekmedence vízszükséglete szintén a nyári hónapokban napi 300 m3. A gyógy- és tisztasági kádfürdő-részleg vízigénye egész éven át napi 50 m3. Ilyen felhasználás mellett a kút éves kihasználtsága 44 %. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.31 AZ ÁSVÁNY-, GYÓGY-, ÉS HÉVIZEK GYÓGYÁSZATI HASZNOSÍTÁSÁNAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKLÁSA A 7. TVK területén csak gyógyászati célra hasznosítható ásvány-, gyógy- vagy hévíz nincsen. 2.32 AZ ÁSVÁNY-, GYÓGY- ÉS HÉVIZEK EGYÉB HASZNOSÍTÁSÁNAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKLÁSA BÁCS-KISKUN MEGYE Baja Baka kút. A kút vizének ivóvízként való felhasználását indokolja az aránylag kevés beruházási ösz- szeggel elérhető eredmény. Csőhálózat és szivattyús bővítés 1980-ig 100 000,— Ft Szeszgyári kút. Hasonlóan a fenti kúthoz a kút vizének ivóvízként való felhasználása az adottságok folytán indokolt. Csőhálózat bővítése és szivattyú- ház bővítése 1980-ig 100 000,— Ft Fülöpháza A Szappanszéki tó fejlesztése a strandfürdőzés kulturáltabbá tételével indokolt a rendelkezésre álló adottságok miatt. Tóparti fürdőtelep építése 1980-ig 2 500 000,— Ft Harta Az ártézi kút rendelkezésre álló vízmennyisége legcélszerűbben és leggazdaságosabban aránylag kis költséggel az ivóvízellátás terén hasznosítható. Szivattyúház és csőhálózat bővítés 1980-ig 200 000,— Ft Kalocsa Vaskút. Vizét legcélszerűbben és legolcsóbban ezáltal leggazdaságosabban az ivóvízellátás terén tudjuk hasznosítani. Csőhálózat és szivattyúház bővítés 1980-ig 100 000,— Ft 33 7 TVK 257
