Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)

XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása

Garai Sóstó (9)

Gara községtől nyugatra elhelyezkedő lapos terület, amelynek 300 har-s részét tározásra lehet felhasználni. A tározás elsődleges célja a haltenyésztés, azonban belvizek tarozására is alkalmas. A vizek hozzávezetésére vonatkozóan kiépítendő az Igali főcsatorna északi szakasza a hozzácsatlakozó mellékcsatoma rendszerrel együtt. A vízelvezetés az Igali főcsatornán keresztül Hercegszántó irányában történhet.

À tározó befogadóképessége megközelítőleg 3,0 millió m3. Vízgyűjtőterülete becslésszerűen 100 km2. A töltésezés magassága átlagosan 60 cm. A tározó jellege évszakos.

Riha-tó (10)

A Mohács-szigeten elhelyezkedő, jelenleg is meglévő, egykori Dunaágból keletkezett Riha-tó jelenleg is alkalmas a belvizek tározására. Hogy a táro- zási vízmennyiség nagyobb lehessen, szükséges átlagosan 50 cm magasságú töltésezés kiépítése a Riha-tó köré. A Riha-tó vízzel való táplálása a nyugati belvíz főgyűjtőcsatorna mellékcsatornáiból történik, 26 km2 vízgyűjtő területről, a vízelvezetés pedig a nyugati főgyűjtőn át a karapancsai főcsatornába történik. Tározótérfogat 1 millió m3. A tározás célja a belvizek visszatartása, továbbá a haltenyésztés. A kiépítés számára döntő fontossága a haltenyésztésnek van. A tározás jellege évszakos. Kiépítés szempontjából a vízelvezetés és a vízbevezetés műtárgyainak a tározási igényekhez való kiépítése kívánatos'.

Csukás-tó (11)

Kiskörös községtől 3 km-re délnyugatra fekszik a zsombélyos, sással benőtt 300 ha kiterjedésű medence, amely a környék belvizeit gyűjti össze. 1958-ban — mezőgazdasági művelés céljából — lecsapolták e tavat, de az erősen benőtt állapot gátolja a tó intenzívebb hasznosítását. A talajfeltárási eredmények alapján a tó víztározási célra hasznosítható. A tóban 2,8 mió hasznos víz tározható, amelyből a haltenyésztési vízigények biztosítása mellett 1,2 millió m3 az öntözésre használható fel.

b) A holtági tározások Keretterve

A holtági tározásokra vonatkozóan kizárólag a Duna folyamnak egyes holtágai jöhetnek szóba. A holtági tározások vize a nyári idényben öntözésre használható fel, ezenkívül esetleg belvízvisszatartásnál (belvízelhelyezésnél), járulékosan és esetlegesen haltenyésztésnél hasznosítható. A vízszint fölé túl magasan kiemelkedő esetleges műtárgyak elgátolások azonban akadályai lehetnek a jég levonulásának, ezen felül az erdőgazdálkodásnak is. A holtági vízfeltöltések legmagasabb szintjét emiatt limitálnunk kell. Baja környékén ez a szint a bajai vízmérce nullpont fölötti 450 cm-es vízálláshoz van kötve, vagyis 86,20 m. Orsz. magassághoz. Duna- földvár környékén a legmagasabb tározási szint 92,40 m. Orsz. Szekszárd (Gemenc) börynzetében 87,60 m. Orsz. Dunaszekoső környékén 85,60 m. Orsz.. végül Mohács körynékén 84,70 m. Orsz. Az egyes tarozásokra vonatkozóan a legmagasabb tározási szintet táblázatban is mellékelni fogjuk.

Holtági tározás a Duna következő holtágaiban tervezhető.

Solti mellékág. (12) Tárolható vízmennyiség 0,4 millió m3. Tározásra kihasználható a Solti sziget melletti baloldali mellékág a Dunaföldvár— Solt közúti és vasúti hídtól délre.

Bölcskei mellékág. (13) A Duna-jobbpartján fekvő, 0,3 millió m3 hasznos befogadóképességű mellékág teljes hosszában tározásra felhasználható.

Decsi mellékág. (14) A Duna jobbpartján a Re- zéti mellékággal összefüggésben két millió m3 hasznos tározó terű mellékág, Baja városával szemben.

Grébeci mellékág. (15) A Duna jobbparti mellékága Sükösd községgel szemben. Tározható benne

1,5 miihó m3 víz.

Rezéti mellékág. (16) A Duna jobbpartján Ér- sekcsanád községgel szemben fekvő mellékág. Tározható benne 4 miihó m3 víz.

Koppányi Öreg-Duna. (17) Baja városával szemben fekszik, összefüggésben további kisebb mellékágakkal a Duna folyam jobb partján. Hasznos térfogata 1,1 millió m3.

Szeremlei Duna. (18) A Duna balparti mellékágának teljes kihasználásával 0,8 miihó m3 víz tározása lehetséges.

Bátai mellékág. (19) A Duna folyam jobbpartján fekvő mellékágban 2,0 millió m3 víz tározása oldható meg.

Bezelédi mellékág. (20) Dunafalvától délre a Dunában kialakult sziget balparti oldalán 0,2 miihó m3 víz tárolható.

Kölkedi mellékág. (21) A Duna jobbpartján Mohács városától délre elhelyezkedő sziget mellett 0,2 millió m3 víz tárolása lehetséges.

Lucskos mellékág. (22) A Duna balpartján Homorúd hegységtől délre fekvő mellékágban 0,2 miihó m3 víz tárolása lehetséges.

Bédai mellékág. (23) A Duna jobbpartján Köl- ked község közelében fekvő mellékágban 0,8 millió m3 víz tárolható.

A bajai kikötő. (24) A bajai Deák Ferenc zsilip torkolatától kezdődően kb. 4 km távolságban húzódó mellékágban 0,7 miihó m3 víz tározása lehetséges. A tározásra vonatkozóan az építési javaslatot is megtették már.

32 1 TVK

249