Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
Rakodóhelyek egyszerű berendezéssel kisebb forgalomra jelentősebb befektetés nélkül bárhol létesíthetők. A csatlakozó közúti szakasz csökkentése növeli a gazdaságosságot. A Dunavölgyi főcsatorna Baja—csengődi (0-75 cskm) szakasza. Tíz rakodót tervezünk: Baja 2 cskm, bp., Érsekcsanád 8 cskm, bp., Sükösd iá cskm, bp., Nemesnádudvar 21 cskm, Hajós 30 cskm, jp., Császártöltés 34 cskm, bp., Hülye 42 cskm, jp., Kecel 48 cskm, bp., Akasztó 67 cskm, bp., Csengőd 72 cskm, bp. A rakodóhoz 50 m hosszú és 20 m széles terület tét, valamint 5 m széles hozzájáró utat a községi tanácsnak kell biztosítani. A hozzájáró út és a rakodó területének burkolását nem tervezzük, csak terepegyengetés, körülárkolás és a vízlevezetés biztosítása szükséges. Rézsüburkolást nem tervezünk, esetleg alómosás ellen a rézsű alján rőzse-partvé- dőmű létesíthető. Egyéb berendezés nem szükséges, csupán 8—10 db akácfakikötőbak. A nem beruházásb-jellegű s a községi tanács által elvégzendő csekély terjedelmű és költségű munkákra mennyiségi és költségelőirányzatot a kerettervbe nem vettünk fel. Rakodóhelyek lényeges költség nélkül kisebb forgalomra állami gazdaságok vagy termelőszövetkezetek területén a közúti szállítás csökkentése érdekében bárhol létesíthetők. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.3J A NAGY- ÉS KISHAJ0ZÄS MEGOLDÁSÁNAK SORRENDJE ÉS A SORREND MEGOKOLÄSA Duna (természetes víziút nagyhajózással). A Duna-szakaszmák, mint víziútnak a fejlődését jelenleg elsősorban a folyamszabályozási munkák szolgálják. Bár költségük a III. fejezet folyamszabályozási részében van előirányozva, mégis teljesség kedvéért közlünk reális ütemezést. Az ösz- szes költség 300 millió Ft az általános szabályozási terv szerint. Ebből az 1961—65. években 16 millió Ft., az 1966—80. években 134 millió, az 1980. év utáni időszakban 150 millió Ft beépítésével számolhatunk. 20 éves távlati tervünk szerint az 1980. évig építenénk be 300 millió Ft-ot. Ehhez nagymértékű gépesítés, saját kőbányák és saját hajópark szükséges. A folyamszabályozási költségek 20 %-át tekintjük a hajózás érdekében eszközölt beruházásnak. Ennek a 60 miihó Ft-nak a megoszlása fenti három időszak között: 3,2 + 26,8 + 30 = 60 miihó Ft. Jelentős változást hoz a hajózásban a tervezett két vízlépcső megépítése. Az állandó megfelelő vízmélység és kisebb vízsebesség következtében a víziszállítás önköltsége nagymértékben csökken. A komplex létesítmények építése az 1980. év utáni időszakra van ütemezve. A költségek a TVK Nagy- létesítmények c. fejezetében vannak előirányozva. A két vízlépcső költsége 6 milliárd Ft. Ennek 15 %-a, tehát 900 millió Ft a hajózás érdekében történő beruházás az 1980 .év után. A hajóútkitűző szolgálat fejlesztése a víziutak kerettervében előirányozható beruházás. A Duna- bizottság elfogadott ajánlásai szerint az új rendszerű hajóútkitűző jelekre való áttérést az 1965—68. években kell végrehajtani . Az 1965. év végéig a tervezés, kísérletek, vizsgálatok hajtandók végre. Az egész 10 millió Ft beruházás tehát az 1966—1980. közötti időszak elejére esik. Tehát a Dunaszakasz, mint víziút, beruházásainak ütemezése: 1966—1980. években 10 millió Ft. Ferenc-csatorna (mesterséges víziút nagy- és kishaj ózással). Tulajdonképpen meglévő 35 km-es víziút, amelyen a forgalmat a tönkrement régi fahidak helyén lévő 7 pontonhíd akadályozza. A ponton- hidak helyett tervezett új vasbetonhidak építése előreláthatólag az 1980. évig fejeződik be, tehát a hajózás érdekében szükséges beruházásokat az 1980. év utáni időszakra irányoztuk elő. A pontonhidak eltávolítása után állandó kishajózásra azonnal, II. kategóriájú nagyhajózásra pedig korlátozottan jelentős befektetés nélkül alkalmas a csatorna. Az előirányzott beruházás fele későbbi időpontra halasztható, vagyis a forgalom tényleges kifejlődése után végezhetők a munkák. A kotrásnak medenszafcaszok szerinti ütemezése a részletes terv alapján lesz megállapítható. A hajózsilip gépesítése is csak nagyobb forgalomnál szükséges. Tehát a Ferenc-csatorna magyar szakaszának, mint víziútnak, beruházás-ütemezése: az 1980. év utáni időszakban 5,6 millió Ft. Dunavölgyi főcsatorna (mesterséges víziút kis- hajózással). A mederméretek alapján kishajózásra alkalmas alsó 75 km-es szakaszokon belül jelenleg a 0-55 és az 55-75 cskm közti szakaszon lehet a kis- víz és az alacsony hidak miatt nagyvíz okozta korlátozással dereglyékkel közlekedni. Az 55. cskm-nél lévő duzzasztón átzsilipelni kisvíz idején csak vízhasznosítási szempontból káros vízveszteséggel lehet. I I A Dunával való kapcsolat is hiányzik a torkolata táblás zsilip és kőrakatos bukó miatt. A 25. és 40. cskm-nél tervezett duzzasztóasilipek eredeti terv szerinti megépítése kisvíz idejére az 55. cskm-nél lévő zsiliphez hasonló korlátozást jelentene. Az árvízi és vízhasznosítási érdekből tervezett új torkolati zsilipnek kishajó-zsilippel való megépítése 1,5 millió Ft költségtöbblettel jár. A teljes zsilip, mint árvízkapú, költségét a TVK Arvízmentesítés c. fejezetében kell előirányozni. A vízhasznosítási érdekből létesült duzzasztó-zsilip hajózásra történő átalakítása, 0,8 millió Ft a tervezett két új zsilipnek hajónyflássai való kiépítése pedig 0,5 millió -f- 0,5 millió Ft költséggel járna. A kerettervben nem irányzunk elő költségeket, mivel az Irányelvek XI. 21208. pontja szerint kishajózási út fejlesztését csak konkrét szállítási igény jelentkezése esetén kell előirányozni. Konkrét igény eddig nem jelentkezett, de mivel Dama völgyi főcsatorna az 1954. évi kerettervben szerepelt, teljesség kedvéért szükségesnek tartottuk a kérdéssel foglalkozni. Későbbi döntést igényel, hogy a fenti 3,3 millió Ft beruházás, mnidenesetre az 1980. év utáni időszakban, mikor válik időszerűvé. 239
