Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
További távlati fejlesztésként a rakodó vágány meghosszabbítható a tömegáru-rakodótól a téglagyári rakodón át a farostlemezgyári rakodóig, a végén villás elágazással. Ezzel a nem kellőképpen kihasznált farostlemezgyári daruk közforgalmúvá tehetők, a közbeeső szakaszokon pedig szállítószalagos átrakás létesíthető. Az 1700 m-es vágány és a hozzátartozó parti létesítmények költsége mintegy 4 millió Ft. MAHART személyhajóállomások és rakodók: All állomást és rakodót összehasonlításként először együttesen vizsgáljuk. Az 1958—60 évi tömeg- és darabáru forgalom 100 %-os fejlesztését vestsizük figyelembe. A személyforgalmi berendezéseket megfelelőnek tekintjük. Vizsgáljuk a rakodó hossz, a raktározási felület és a szabadtéri tárolótér viszonyát a napi összforgalom, darab és tömegáru forgalomhoz. Biztonsággal 250 rakodási nappal számolunk évenként, a jeges, árvizes, kisvizes és viharos napok, továbbá a gazdasági holtidény figyelembevételével. A rakodó hosszát az uszályok mérete határozza meg. Mégis jellemző a 1 fm-re eső napi árumennyiség, azonkívül a tároló-tér is hosszirányban növelhető célszerűen. A raktáraknál 5 napi raktározási igényt és 0,5 tonna/m2 felületszükségletet veszünk figyelembe. A tárolótérnél a tömegáruk fokozatos elszállítására való tekintettel 25 napos tárolással és 1 t/m2 felületszükséglettel számolunk. Táblázat a hajóállomás! rakodók méreteiről és várható forgalmáról: Eszerint a raktárak kihasználtsága eléggé szélsőséges, 5 napos fordulóval számolva 0,5 év 0,05 t/m2 között váltakozik, de a felső határ is megfelel a feltételeknek. A tárolótér igénybevételének szélső értékei 25 fordulót feltételezve 17825 t/ha. Tehát Dunaszekcső rakodó tárolóterét és hosszát 80—100 %-kal kell növelni. A következő legnagyobb igény- bevételű hartai tárolótér 25 napra 4350 t/ha tömegárumennyiségnek megfelel. A rakodók hosszára vetített napi árumennyiség 0,12—3,10 t/m között váltakozik. A dunaszekcsői rakodó hosszát 70 m-ről 120 m-re, tárolóterét pedig 0,3-ról 0,6 ha-ra növeljük, így a rakodó napi igénybevételének felső határa 1,8 t/m-re csökken, a tárolóterek 25 napos árutömegének felső határa pedig kereken 9000 t/ha lesz. A község belsőségét védő kőrézsü-burkolatos part és a közterületet képező partsáv rendelkezésre áll, csupán kikötőbakok, világítóberendezés építése és a tárolótér burkolása szükséges. A paksi rakodó és tárolótér adja az igénybevétel alsó határát, messze elmaradva az utána következő kisforgalmú rakodóktól. Ha a rakodó hosszát felével: 50 m-rel, a tárolóteret pedig egy harmadával: 1 ha-ral vesszük számításba,, akkor a rakodó napi igénybevételének értéke 0,24 t/m és a 25 napos térolótér-forgalom 875 t/ha megközelíti a következő három rakodó forgalmi értékeit. A paksi rakodó nagy részét csaknem egész éven át amúgyis sétánynak használják, szükség esetén azonban csúcsforgalomnál igénybe vehető. Megjegyzem, hogy a paksi rakodó hosszát a kikötők és rakodók meglévő állapotát feltüntető táblázatban helyszíni mérési adatok alapján 400 m-re vettük fel. Itt E О C/3 Hajóáll neve hossz tárolótér raktár évi forgalom napi forgalom összes darab | tömeg összes darab j tömeg rakodó raktár tároló áru áru m ha m2 1000 t tonna t/m t/m2 t/ha X Harta 90 0,5 72 23 1,2 21,8 92,0 4,8 87,2 1,00 0,07 174 2 Madocsa 70 0,3 24 4 0,6 3,4 15,9 2,4 13,5 0,23 0,10 45 3 Ordas 80 0,4 64 6 1,4 4,6 23,9 5,6 18,3 0,30 0,09 46 4 Paks 100 0,3 160 3 °,o 1,0 12,0 8,0 4,0 0,12 0,05 13 5 Úszód 70 0,3 100 12 1,8 10,2 48,0 7,2 40,8 0,70 0,07 13 6 Kalocsa-F. 170 0,8 256 29 1,4 27,6 115,6 5,6 110,0 0,70 0,02 138 7 Fajsz-D. 60 0,3 96 8 1,1 6,9 32,0 4,4 27,6 0,53 0,04 93 8 Fadd-T. 80 0,4 128 11 0,4 10,6 43,9 1,6 42,3 0,55 0,01 105 9 É.-csanád 200 2,0 48 20 0,6 19,4 80,2 2,4 77,8 0,40 0,05 39 10 D.-szekcső 70 0,3 20 54 0,5 53,5 215,0 2,0 213,0 3,10 0,10 713 11 Mohács 50 — 210 3 3,0 — 12,0 12,0 — 0,24 0,06 — összesen : 1 040 5,6 1178 173 14,0 159,0 630,5 56,0 634,5 — — — Átlag 95 0,5 107 15,7 1,3 14,4 62,7 5,1 57,6 0,67 0,05 122 234
