Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
tkm km tkm/km % MAHART belforgalom egyéb belforgalom MÁV-ról 16 900 000 8 000 000 12 500 000 127 127 127 133 000 63 500 98 500 3.2 1,5 2.3 belforgalom együtt 37 400 000 127 298 000 7,0 MAHART külforgalom 84 300 000 127 663 800 15,4 idegen külforgalom 424 200 000 127 3 340 200 77,6 külforgalom együtt 508 500 000 127 4 004 000 93,0 összes forgalom 545 900 000 Tehát a bel- és külforgalom aránya 7 és 93 %, a magyar és külföldi hajók forgalmának aránya 22,4 és 77,6%. A kisebb hajózási üzemek (MAHA- JOSZ, Erdőgazdaság, VÍZIG) az összes forgalomban tkm értékben 1,5 %, a belforgalomban (1,5 :7) 21,4% arányban vesznek részt. — Érdekes képet mutat a Duna-szakaszon a belforgalomban megmozgatott tonnamennyiségek megoszlása 1958—60- ban. MAHART 526 000 t 47,4% egyéb 586 000 t 52,6% összesen: 1,112 000 t 52,6% Az egyéb hajókon szállított áruk számottevő részét a Duna-szakaszon belül rakják be és ki, eszerint ezek teszik a rakodók forgalmának 2/3-át, bár a rövidebb szállítási távolság miatt a tkm-teljesít- ményük csak 21,4 %. Tehát nem elhanyagolható forgalmi tényezők. Az 1980. évben várható forgalom (az eddigi hajó- forgalmat 200 %-ra, a vasútról átterelt forgalmat 320 %-ra növelve). tkm tkm/km % MAHART belforgalom 33 800 000 266 000 3,0 egyéb belforgalom 16 000 000 127 000 1,5 MAV-ról átterelt 40 000 000 315 000 3,5 belforgalom együtt 89 800 000 708 000 8,0 MAHART külforgalom 168 600 000 1 327 600 15,2 idegen külforgalom 848 400 000 6 680 400 76 8 külforgalom együtt 1 017 000 000 8 008 000 92,0 Összes forgalom: 1 106 800 000 8 716 000 100,0 Így a magyar hajók átlagos bel- és külforgal- mát az egész szakaszra 2036x1000 tkm/km-re vettük fel a forgalmi tanulmány Baja feletti és alatti 2300 és 1400-as értékével ellentétben. A forgalmi tanulmány a 20—20 km-es parti sávból víziúton elszállítható mezőgazdasági termény mennyiségével is foglalkozik, azonban az irányok ismerete híjám nem számítja be. A szakasznak számításba jövő és 82 ezer tonna termény mennyiségét véleményünk szerint a 100 %-os fejlesztés tartalmazza. A vizsgált Dunaszakaszon a forgalom még nagy mértékben fejleszthető, tehát az összes forgalom 127 4 302 080 100,0 megállapítása csupán a hajóút fontosságának jellemzésére szolgál. Határ feletti szakaszról lévén szó, a teljes belforgalmi mennyiségét be- vagy ki-, esetleg be- és kirakják a szakasz rakodóin, tehát ennek a kikötők és rakodók szempontjából van jelentősége. A forgalmi tanulmány szerint az átlagos szállítási önköltség vasúton 0,33, víziúton 0,15 Ft/tkm, tehát a megtakarítás tkm-enként 0,18 Ft. A víziót használata folytán tehát a teljes évi megtakarítás jelenleg: a magyar hajóknál: 121 700 000 X 0,18 = 21 506 000 Ft az idegen hajóknál: 424 200 000 X 0,18 = 76 350 000 Ft együtt: 97 856 000 Ft megtakarítás 1980-ban (évente): a magyar hajóknál: 258 400 000 X 0,18 = 46 512 000 Ft az idegen hajóknál: 848 400 000 X 0,18 = 152 712 000 Ft együtt: 199 224 000 Ft A Duna komplex hasznosításáról készült szovjet tanulmány 1980 után további ugyanilyen arányú forgalom-emelkedéssel számol, azonkívül duzzasztás következtében a hajózási vízmélységnek a jelenlegi 2—2,5 m-ről 3,5 m-re való növelésével a szállítási önköltség 40—50 %-os csökkenését irányozza elő. Az új hajótér-szükséglet amortizációját figyelembe véve az önköltség csökkentést 33 %-ra vette fel. Így a tkm-enkénti megtakarítás 0,18 Ft-ról 0,23 Ft-ra növekszik, s a 2000. évben az évi megtakarítás elér (kereken): a magyar hajóknál: 390 000 000 X 0,23 = 90 000 000 Ft az idegen hajóknál: 1 270 000 000 X 0,23 - 290 000 000 Ft együtt: 380 000 000 Ft Gazdaságossági vizsgálatként összehasonlítjuk a folyószakaszon a víziútra eső beruházás összegét a forgalom növekedéséből származó többlet-haszonnal. Haszonnak vesszük a vasúti és hajó-tarifa különbözeié folytán előálló ármegtakarítást, többlet- haszonnak pedig a jelenlegi és a forgalomfejlődés 228
