Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
Műszaki Egyetem Vasútépítés és Üzemi Tanszéke 1961. A MAHART bel- és külforgalmi adatait tartalmazza árunemenként és folyószakaszonként, valamint a vasútról víziútra terelhető mennyiségeket, továbbá a távlati fejlesztési tervek alapján az 1980. évre előirányzott szállítandó mennyiségeket. Hiányossága, hogy nem tartalmazza a kisebb magyar hajóüzemek és a MAHART-forgalom többszörösét kitevő külföldi hajósvállalati forgalmat. Ezekkel kiegészítve megbízható fejlesztési adatokat ad. j) Dunai hajózási helyszínrajzok és távolságmutató. Dunabizottság 1953. és 1958. Tanulmánytervek és fejlesztési tervek, részletes fejlesztési tervek. k) 1954. évi Országos Vízgazdálkodási Keretterv. VIZITERV. „Víziutak és kikötők” fejezetéből egyéb tervekben nem található adatok és fejlesztési elgondolások felhasználhatók. l) A Duna vízkészletének komplex hasznosítása. Tanulmányterv kivonat. Szovjet Gidroprojekt 1961. Egyéb hasznosítás mellett tárgyalja a dunai vízlépcsők jelentőségét a víziközlekedés szempontjából, kijelöli a vízlépcsők helyét és duzzasztási magasságát. Foglalkozik a hajóút méreteinek fejlődésével, a szabályozási munkákkal, az áruforgalom, távlati fejlődésével, a kikötőkkel és hajóállomásokkal. m) A Duna komplex vízerőhasznosítása. Fajszi vízlépcső. Vázlatterv. — VIZITERV 1960. n) A Duna komplex vízerőhasznosítása. Mohácsi vízlépcső. Vázlatterv. — VIZITERV 1960. o) A Dunaföldvár—déli országhatár (1560—1433 fkm) közti Dunaszakasz általános szabályozási terve. VÍZIG, Baja. Knézy—Elsner 1952. Részleteslen tárgyalja a meglévő és tervezeti folyamszabályozási műveket, a meder és a hajóút meglevő és tervezett méreteit, a jelenlegi állapotban a gázlók és a jégviszonyok hatását a forgalomra; a várható fejlődést, a munkák sorrendjét és költségeit. p) A Dunaföldvár—déli országhatár (1560—14.38 fkm) közti Dunaszakasz általános szabályozási terve. VÍZIG, Baja. Richter J. 1961. Az o) alatti terv felújítása és az időközben megépült művek hatására kialakult meder új részletes felmérése alapján a magyar—jugoszláv közösérdekű Dunaszakasz (Dunaföldvár—Vukovár) távlati szabályozási tervének első része. r) A bajai kereskedelmi és téli kikötő bővítésének terve, A bajai rakodó fejlesztési terve. Baja város rendezési terve. A bajai Deák Ferenc hajózsilip megerősítésének terve. A Ferenc-csatorna kotrásának terve. A mohácsi szabad rakodó terve. A mohácsi Farostlemezgyár rakodójának terve. Folyamszabályozási kiviteli tervek. A bajai ipari kikötőre vonatkozó tanulmányterv. A gázló-, vízállási és jégviszonyokat a VITUKI a Vízrajzi Évkönyvben rendszeresen feldolgozza. Hidrológiai évkönyvében a, Dunabizottság is feldolgozza a vízállási és jégviszonyokat és a,z 1961. évtől kezdve a gázlók és hajóút-szükületek adatait is. Előnye a Dunabizottság adatfeldolgozásának, hogy a csatlakozó Dunaszakaszok adatait is tartalmazza, tehát a külforgalom szempontjából a hajózási kényszerszünetek és rakodási korlátozások tekintetében teljes képet nyújt. Továbbá a gázló- mélységeken kívül a hajózási szempontból fontos szűkületek és gázlószélességek méretével is foglalkozik, a gázlómélységeket a dunabizottsági hajózási és szabályozási kisvízszinthez képest is feldolgozza, s amellett a gázlók típusát is feltünteti. Ez utóbbi adatok alapján a hajóút fejlődése is vizsgálható és a beavatkozás szükségessége, illetőleg sorrendje is megállapítható. A kikötők, rakodók, átrakó és raktározási berendezéseire, valamint forgalmára vonatkozó adatok rendkívül hiányosak, s általában a forgalmi adatok a MAHART-éin kívül csak közelítők. Kívánatos volna az ezekre vonatkozó rendszeres adatgyűjtés. A forgalom-sűrűség időbeli elosztásának megállapítása is kívánatos az éjszakai horgonyzás és fordulóhelyek, valamint a belforgalomnál az átrakó berendezések szempontjából. 2.12 A TERVEZÉS FEJLESZTÉEI ALAPELVEI A táergyalt folyószakaszon egy vízlépcső létesül Fajsznál, mint komplex vízgazdálkodási létesítmény 1980. után. A vízlépcső hajózsilipje a dunabizottsági ajánlásoknak megfelelő méretű lesz, tehát a víziszállítási forgalom fejlesztésének megfen lel. A belhajózás várható távlati forgalmának megállapítását az „Előzetes forgalmi tanulmány” adja MAHART és MÁV forgalmi adatok alapján. A szállítási önköltség figyelembevételével megállapította a vasútról hajóra átterelhető tömegáruk mennyiségét. Az 1980-ra várható teljes áruszállítási teljesítményt a hajózásnál az 1960. évinek 200 %-ára veszi fel az Országos Tervhivatal által előirányzott 250 %-kal ellentétben, mivel ez utóbbinál már bizonyos forgalom-átterelés is számításba van véve. A vasútról átterelendő áruknál az 1980. évi forgalmat az 1960, évinek 320 %-ára veszi fel, a MÁV 340—350 %-os országos értéke helyett. Ehhez hozzá kell számítanunk a MAHART-on kívüli magyar hajóforgalmat. Ez a magyar belforgalom 1/3-át teszi ki ezen a szakaszon, a teljes magyar víziforgalomnak pedig 7 %-át. Itt 100 %-os növekedést vettünk fel. A Dunabizottság adatai szerint a külföldi hajók áruforgalma e szakaszon a teljes magyar áruforgalom négyszerese. A Duna vízkészletének komplex hasznosítása című tanulmány a Duna teljes áruforgalmára és annak növekedésére számértékeket ad meg. A növelt érték 1980-ban 210—237 %-ot tesz ki. A belforgalom növekedésének megfelelően az 1980. évi külföldi hajóforgalmat 200 %-osnak vesszük fel. Ezzel nem követünk el lényeges hibát, mivel a víziforgalommal kapcsolatos beruházások zömét a kikötők és rakodók fejlesztése teszi ki, ezt pedig főképen csak a belforgalom érin,ti. Végeredményben a vizsgált szakaszon az 1980, évi forgalom a jelenleginek a 210 %-át tenné ki a fentiek szerint. A közúti forgalomból átterelés víziútra nincs számításba véve, mivel egyrészt használható statisztikai adatok nincsenek, másrészt nagy távolságra nagymennyiségű tömegárut feltételezhetőleg nem szállítanak közúti járművön. A forgalmi tanulmány a viziutak menti 224
