Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
Á Dunavölgyi főcsatornától a Hátság félé eső területen lényegesen csökken a vízadóképesség, amely itt a részletesebb talaj feltárások tói függően 200— 500 lit/perces értékre becsülhető. Ugyancsak 200— 500 lit/perces vízadóképességű területekről beszélhetünk a Mohács-szigeten a Duna partmenti sávjában, valamint Mohács-szigettől Ny-ra Vaskút, Csátalja, Hercegszántó, Gara térségében is. A kút vízadóképessége nem jelenti azt, hogy több kút üzeme esetében a vízadóképességnek megfelelő vízhozamok tartósan kitermelhetők. Ez a tartós kitermelés feltehetően talajvízkészlet-fogyasz- tással jár abban az esetben, ha a talajvíz igénybevétele nagyobb mint az utánpótlás s így a talajvíz szintjének süllyedésére számíthatunk, ami a depresszió csökkenése miatt, a kút vízhozamának csökkenését is jelenti. A talajvíz utánpótlása szempontjából a csapadék és a felszíni vizek szivárgásából származó utánpótlás jöhet számításba. A talajvíz főtáplálója a csapadék, és — korlátozott sávon — a Duna, főmegcsa- polója pedig a párolgás. A Duna hatástávolsága az eddigi adatok szerint kb. 3 km-es sávra szorítkozik. A tiszta csapadékhatást mutató kutak észlelési adatait feldolgozva, összefüggés található a téli (nyári) félév talajvízállás emelkedése (süllyedés), valamint az ugyanarra az időszakra eső téli (nyári) félév csapadékösszege között. Az eljárás a két változó között szoros lineáris kapcsolatot mutat akkor, ha a talajvízingadozás elsősorban csapadék-párolgás hatású. A vízminőségi vizsgálatoknak az összes sótartalomra vonatkozó eredményeit vizsgálva, azt állapíthatjuk meg, hogy a dunamenti sávban az öntözés szempontjából jó a vízminőség, befelé romlik. A talajvízegyensúly megbontása nélkül — a vízminőséget figyelmen kívül hagyva — az öntözhető területek nagysága az alábbi: a parti sávban 12 700 ha a Dunavölgyi főcsatornától a Hátság felé eső területen 14 500 ha a Dunavölgyi főcsatorna és a partmenti sáv közti területen 8 900 ha összesen: 36 100 ha A vízminőségi vizsgálatokat figyelembevéve, az előbbi táblázatban jelzett területekből kb. 5 000 ha-t a talajvízből történő Öntözésre nem javasolunk, így a talajvízből történő öntözésre a 7. TVK területén 31 100 ha rendezhető be. A vízminőség szempontjából kieső területek egyébként éppen az öntözőrendszerek területére esnék, ahol felszíni víziből biztosított az öntözés. Figyelembevéve a meglévő csőkutas öntözéseket, fejlesztésként 29 000 ha lehetőséggel tudjuk kitölteni a rendelkezésre álló felszínalatti vízkészletet. A területen tervezett öntözések vízigényeit az 1. sz. táblázatban mellékeltük. A IX. fejezetben („Települések és ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme”) a szennyvizek mezőgazdasági hasznosítása során 1980-ig a Kiskőrösi Konzervgyár 7 800 m3/nap (0,09 m3/s) mennyiségű tisztított ipari szennyvizét öntözés révén tervezik hasznosítani. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása Az ismertetett öntözések megvalósítási sorrendjét meghatározza, hogy a rendszerek egyrésze a Duna —Tisza csatornára kapcsolódik, és ezek megvalósítására csak 1980 után kerülhet sor. Eszerint tehát elsősorban a dunai öntözőrendszerek kiépítését irányoztuk elő. Az 1980-ig fejlesztendő 152 700 ha kiépítése a Kiskunsági öntözőrendszerrel indul meg, melynek főművei a III. Ötéves Terv elejére kiépülnek. Hasonlóképpen kiépülnek a DVCS—DTCS-menti területek is, valamint a Kalocsai rendszer. Folyamatosan berendezhetek a csőkutas lehetőségek is, és a kisebb dunai lehetőségék. A Dunára támaszkodó öntözések után, a DTCS kiépítésével együtt kerülhet sor a Kecskeméti Csengődi és Baja—Kiskunhalasi rendszerek megépítésére. Ha a délbácskai terület mezőgazdasági fejlesztése indokolná, foglalkozni lehet a bácskai terület berendezésével már korábban is, mert ez a Dunára támaszkodik. Az öntözések megvalósításának fenti ütemezése viszonylag kis beruházással nagy területek öntözését teszi lehetővé. Az előre sorolt munkák már részben kiépült, vagy beruházási programokkal, tervekkel előkészített rendszerekre vonatkoznak és így megalapozott előkészítésük zökkenőmentesen teszi lehetővé berendezésüket
