Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
Az öntözött területből felületi öntözés földalatti nyomócsöves esőszerű hordozható eső- szerű 11 000 ha 30% 7 000 ha 18% 18 500 ha 52% Az öntözőrendszer vízigénye 15,0 m8/s. Az OVK készítése során, alapdokumentációban vizsgálták meg az öntözőrendszer gazdaságos vízellátásának módiát. A gazdaságossági vizsgálatban három vízellátási módot hasonlítottak össze, ezek: az öntözővízellátás a Kiskunsági öntözőrendszerből a Kigyós-ér és a Nagy-éren keresztül. az öntözővízellátás a tervezett foktői reverzibilis szivattyútelepen át a Osonna—foktői árapasztó csatorna felhasználásával és önálló dunai fővízkivétel. Az összehasonlító vizsgálat azt mutatta, hogy a leggazdaságosabb megoldás az. ha az öntözőrendszer vízellátása részben a Kiskunsági öntözőrendszerből, részben a foktői reverzibilis szivattyútelep felhasználásával történik úgy, hogy a Kiskunsági öntözőrendszerből 10 m3/s mennyiség, a foktői szivattyútelepről pedig 5,0 m3/s vízmennviség érkezik. Szivárgási veszteségek inkább a Kiskunsági öntözőrendszerrel kapcsolatos magasvezetésű öntöző- csatornáknál várhatók. Az itt található talaiok már kötöttebbek. mint a Kiskunsági öntözőrendszerben, azért szivárgásra a nettó vízmennviség 25 %-ával számolhatunk. A 10 m3/s vízmennyiségben már a 25 %-os szivárgási veszteség is szerepel. A Kiskunsági öntözőrendszerből' a kalocsai öntözőrendszer részére leadandó 10 m3/s vízmennyiségen felül még további 5 m3/s vízmennyiséget használnak fel közvetlen a kalocsai öntözőrendszer északi határán túl a Dunavölgyi főcsatorna jobboa.rtján (lásd a D/6 rendszernél), ez azonban nem érinti a Kalocsai öntözőrendszer 15 m3/s kapacitását. Az alapdokumentáció megvizsgálta a kalocsai öntözőrendszer mély, illetve magasvezetésű vízellátás gazdaságos módiát is és azt találta, hogy a magasvezetésű n vom vonal vált oza t távlati és üzemi szempontból gazdaságosabb a mélyvezetésű megoldásnál. A részlettervezések során azonban a magasvezetésű öntözőcsatorna alsó szakaszán meg kell részletesebben vizsgálni a mélyvezetésű megoldás kialakíthatóságát. Megjegyezzük azt, hogy a tárgyalt öntözőrendszernek a Kalocsai esőszerű fürt szerves részét képezi. E fürt 4 000 ha öntözésének vízigénye a Kalocsai rendszer 15,0 m3/s vízmennyiségében benne van. A 220 000 ha-ból 160 000 ha a mezőgazdaságilag művelt terület, melynek talajkategóriánkénti megoszlása a következő: 1. talajkategória 18 000 ha 11,3 % 2. talajkategória 36 000 ha 22,6 % 3. talaj kategória 103 000 ha 64,3 % 4. talajkategória 1 000 ha 0,6 % 5. talajkategória 2 000 ha 1,2 % összesen: 160 000 ha 100,0 % A rendszer kultúramegoszlása a következő: Szántóterület 59 200 ha 58,0 % Ebből: gabona 14 600 évelő pillangós 10 700 egynyári takarm. 10 700 kukorica 11 700 burgonya 9 200 cukorrépa 2 300 Zöldségkertészet 10 200 ha 10,0 % Szőlő-gyümölcs 25 500 ha 25,0 % Rét-legelő 7100 ha 7,0 “/c ö sszesen : 102 000 ha 100,0 % Az öntözött területből felületi öntözésre 22 000 ha-t (21 %) földalatti nyomócsöves esőszerű öntözésre 49 000 ha-t (47 %) hordozható esőszerű öntözésre- 34 000 ha-t (32 %) tervezünk berendezni. A rendszer maximális vízigénye: 26,0 m3/s. A vízkivétel a DTCS-ből négy helyen történik. Az első a gyóni vízlépcső felett létesülne, a többi az egyes magassági zónáknak megfelelően egy-egy egységet lát el. A fürtöknél a műszaki megoldás egységes: a víz továbbítása az egyes magas pontokig nyomócsövön történik. D/16. Csengődi öntözőrendszer A Csengődi öntözőrendszer a DTCS középső szakaszára támaszkodik, Gyón—Örkény határától Izsák —Bugac vonaláig húzódik. Nyugaton a DVCS, keleten a DTCS határolja. 124 000 ha bruttó területéből 57 000 ha (46 %) öntözhető. A bruttó területből mezőgazdasági művelés alatt álló terület talajmegoszlása a következő: D/l 5. Kecskeméti öntözőrendszer A rendszer Budapesttől délre, a Budapest—ceglédi vasútvonal és a Duna—Tisza csatorna között fekszik, 220 000 ha bttó területéből öntözésre 102 000 ha-t (46,5 %) tervezünk berendezni. 1. talajkategória 5 000 ha 5,3 % 2. talajkategória 11 000 ha 11,7% 3. talajkategória 73 000 ha 77,7 % 4. talajkategória 3 500 ha 3,7 % 5. talajkategória 1 500 ha 1,6%' összesen : 94 000 ha 100,0% 149
