Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
Á középvízi szabályozást homorú parti vezetőművekkel, domború parti szorító- és iszapoló-mű- vekkel hajtjuk végre. A művek vízépítési terméskőből épülnek iszapoló rőzsesövény kiegészítésekkel. Ahol a tervezett partvonal a jelenlegi partvonallal egybeesik, ott terméskőrakatból készült part- védőművet alkalmazunk. Ez 0,4 m vastag, 25—30 m széles kőréteg. Vízalatti része fenékszorással készül. A szabályozása vonalból a meder felé kiugró partrészeken a szabályozási vonalon 10—12 köbmé1- ter kőmennyiséget helyezünk el 1 m magas kődepó- niába rakva. Ahol a szabályozási von,ál a mederbe esik, ott vezetőművet építünk. A vezetőmű a középvíz magasságában 1 m széles koronával, vízfelől 1:1,5, partfelől 1:1 hajlású rézsüvei készül. A szabályozási vonallal egybeeső vízfelöli koronaéltől számított 25—30 m szélességben fenékszórás van. A vezetőművek általában az átmeneti (inflexiós) ponttól 400 m távolságban kezdődnek és ugyanilyen távolságban végződnek. Kivételt képez az az eset, amikor védtölités, vagy más parti létesítmény érdekében a part az inflexió környékén is megvédésre szorul. A szorítógátak, a párhuzamműveket a parttal összekötő keresztgátak, a holtágak és mellékágak zárógátjai a középvíz magasságában vízszintes ko- ronájúak. Az előbbi kettő a szabályozási vonalra, az utóbbi az ágak tengelyvonalára merőleges. A szabályozási vonalra merőlegesen épített keresztgátak hossza kisebb, mintha azokat a szokásos ferde szögben készítenénk. — Ahol a keresztgátak nemcsak egyes mederrészek kirekesztésére szolgálnak, hanem jelentősebb terelő szerepük is van,, ott célszerűbb azokat ferde hajlásszöggel és a meder felé lejtőkoronával megépítem. A gátak 2 m széles koronával, felül 1:1, alul 1:1,5 hajlású rézsüvei, felül egyszeres, alul háromszoros gátmagasságnak megfelelő szélességű fenékszórással épülnek. A felső fenékszórás a, folyós homok altalaj miatt az örvénylő és keresztirányú vízmozgás kimosó hatása ellen, az alsó az átbukó víz fenékrombolása ellen véd. A gátak bekötésénél a középvíz felett + 1 m magasságtól a part aljáig terjedően 30—50 m széles kőterítés készül, hogy a bekötés környezetét a kimosás ellen védje. A szorítógátak távolsága a meder alakja szerint 4—800 m, vagyis a fél mederszélesség egészszámú többszöröse. A gátakat azért terveztük középvíz magasságra, hogy a mögöttes zátonyokon a bok- rosodás megindulhasson. Célirányos ugyanis a hordalékot és a jeget a középvízi medervonalai közé terelni. Ezt a hordalék esetében úgy értelmezzük, hogy a szabályozási vonalak között csak elragadott hordalék keletkezzék,, az érkező hordalék pedig a szabályozási vonalakon kívül, a szorítógátak által bordázott mederfelületen lerakódjék. Ezt hathatósan elősegíti a megtelepedett növényzet. A kőgátak között két-két iszapoló rőzsesövényt tervezünk, összesen 9 000 fm hosszban, 45 000 m3 mennyiségben. A sövények természetesen csak a már kisvízszint fölé felrakódott zátonyokon alkalmazhatók. A sövények egy-másfél m magasak, karókkal kitámasztott és befogott függőleges elhelyezésű rőzserétegből állanak. A rőzse 0,5 m mély árokba van 'beállítva és betemetve; így egy része megfoganhat, ami a sövény tartósságát segíti. A régi kőművek közül azokat, amelyek a megállapított szabályozási vonalon belül esnek, továbbá a domború parti vezetőműveket, mint felesleges és zavaró hatású létesítményeket, kikotorjuk, Az így nyert kereken 564 000 m3 kőanyagot az új műveknél újra beépítjük. Járulékos, költségek (felvétel, tervezés stb.) címen az egyéb rovaton 8 millió Ft-ot állítottunk be. Ezt az összegeit hozzászámítva a dunaföldvári és a bajai hidak vízemésztésének növelése érdekében szükséges munkáknak korábban említett 27,0 millió Ft-os, illetve 5,0 millió Ft-os költségéhez, az „egyéb” rovat teljes előirányzata 35,0 millió Ft-ra adódik. Az említett hidak mellett ugyancsak szükséges föld- és kőmunkák összesen 4,0 millió Ft-os költségét a szabályozási földmunkák és kőmunkák költségei tartalmazzák. Kisvízi szabályozást nem terveztünk, mert a távoli tervidőszak idején megépülő két vízlépcső a hajózás érdekében létesítendő kisvízszabályozásá műveket feleslegessé teszi és a tervezett középvízi sza- bályozásii művök megoldják egyben a kisvízszabá- lyozási művek feladatait is. 2.23 GAZDASÄGOSSÄGI VIZSGALATOK A már meglévő áirvízmentesítési és árvízvédelmi művek megerősítéséhez és korszerűsítéséhez gazdaságossági számításokat nem végeztünk, mert a tervezett munkák elvégzése mint meglévő művek korszerűsítése kézenfekvő gazdasági követelmény. A dumaegyházi új nyárigát fajlagos beruházási költsége 3 290 Ft/ha. Ez az érték kertészeti gazdálkodás esetén elfogadható. A jövőben végrehajtandó folyamszabályozási munkákat a gazdaságosság szigorú szem előtt tartásával terveztük. A meder vamalozásámak megjavításával, bizonyos mértékű összeszűkítésével a tárgyalt szakaszon az árvíz- és jégéi vonulási viszonyok hatékonyan megjavulnak. A hajóútban a mélységek a legkisebb vízállás idején is a dunabizottsági hajózási kisvizszin alatt — 3,50 m-re kifejlődnek, tehát így a nagyobb merülésű Duma-tenger járó hajópark mozgása is zavartalanná válik. A tervezett munkák végrehajtásának gazdaságossága számszerűen nem, csak minőségi eredményekkel mutatható ki. 2.3 Javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.31 ArvízmentesItési és Árvízvédelmi TEENDŐK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA Az árvédelmi töltések 5,131 millió m3 földmunkát jelentő feljesztési tervét, a nagy mennyiségre tekintettel, három kiviteli ütemre (A, B, C ütem) osztottuk. Az A. ütemben a mértékadó árvízszínt magasságáig 5,0 m-es koronával építjük ki a töltést a víz112
