Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
A Dömsöd—Pataji Dunavédigát Társulat székhelye Tass volt, de az árvédekezési központ Duna- vecse. A védvonalát a duna partról hátrább helyezte a jelenlegi fővédgát helyére, hogy ott biztosabban védhető legyen. A két védvonal közötti területen nyárigát társulatok alakultak. A pestmegyei Sárközi Armentesítő Társulat székhelye Kalocsa volt és területe észak felé Dunapataj és Ordas községek határáig terjedt. Védgátjait részben gátszakadások miatt, részben pedig a Duna helyüket változtató kanyarulatai miatt több helyen és többször át kellett helyezni. Ennek a nagy mező- gazdasági jelentőségű és értékű területnek árvíz- védelmi szempontból az a legnagyobb hibája, hogy mindaddig az ideig, míg védgátjait megnyugtató biztonságúra ki nem építik, nem is lehet rajta egyenlőre biztonsággal védekezni. Ha ezen a hosszú védvonalon bárhol történik is gátszakadás, a kiömlő víz szétterülését csak észak felé lehet megakadályozni. A terep lejtése miatt a gátszakadástól délre fekvő területeket a víz elönti. 2. Baja városi öblözet Ezt az öblözetet Baja Szent János nevű külvárosa alkotja. A védgátat a szent-jánosi lakosok körgát- szerűen építették ki, s később a Duna balparti véd- gátba foglalták, majd a Pest megyei Sárközi Armentesítő Társulathoz csatolták. A Sárközi öblözet- től az 1908-ban épült vasút töltése választotta el. Azóta önálló öblözet, bár gátjait az 1948. évig a társulat kezelte. Ebben az öblözetben több üzem és gyár (szeszgyár, posztógyár, villamossági gyár, ruhaüzem, gázgyár, stb.) van. 3. Margittá szigeti öblözet Az öblözet magyar igazgatás alatt álló fő védgát- jának hossza 48,3 km, védett területe 28 800 ha. Az öblözethez tartozik azonban még Jugoszlávia területén is kereken 3000 ha, melyet délről mintegy 10 km hosszú, jugoszláv kezelés alatt álló, fővédgát véd. Az öblözet védműveit legnagyobbrészt a Mar- giittaszigeti Armentesítő Társulat — mely az 1877. éviben alakult — építette. Védett árterében 3 község fekszik. Naigyon értékes; mezőgazdasági terület, amelyen értékes erdők is vannak. A védgátak egy részét még a helyi szervek és egyes földbirtokosok egységes terv hiányában, eléggé célszerűtlenül építették meg. Minthogy az öblözetben négy vármegye, Pest, Bács, Tolna és Baranya határa találkozott, a megyék közül egyik sem vette át az árvízvédelem egységes gondozását, mint azt az északibb vidéken Pest vármegye tette. 4. Nyári gátak A tárgyalt Duna-balparti fővédvonal előtt a hullámtéren sok helyen nyári gátak vannak, így Tassnál, Szalkszentmártonnál, Solton, Hartán, Dunapa- tajon, a bajai Pandur szigeten és Szeremlén. Feladatuk, hogy nyáron, amikor lábon álló termés, vete- mények vannak a hullámtéri földeken, azt az alacsonyabb árvíztől megmentsék. A védhető magasság felett a nyárigátak még 10— 20 cm biztonsági magassággal rendelkeznek. A nyárigátak felújítása, fenntartása és a rajtuk való árvédekezés az illetékes községi tanácsok VB. feladatkörébe tartozik. Korona Rézsű 1 e Nyárigát megnevezése Dunafolyam km átlagos magassága szélessége vízfelőli mentett Védhető magasság Vízmérce helye vízállás 0 V) mAf. m oldalon 1. Tassi 1584—1586 98,40 2,5 1 :2 1 :2 Bp. 780 2. Szalkszentmártoni 1570—1584 98,40 4,0 1 :2 1 : 2 Bp. 820 3. Solt—hartai 1560—1545 96,08 2 1 :1,5 Dfvár 650 95,90 1 :1,5 4. Dunapataj i 1544—1538 95,80 2 1:1,5 1:1,5 Dfvár 620 5. Bajai 1479—1476 90,60 3 1 :1,5 Baja 900 90,80 1 :1,5 6. Szeremlei 1478—1466 1 :1,5 Baja 800 89,70 89,50 89,65 1,5 1 :1,5 103
