Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
III. FEJEZET Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása 1. BEVEZETÉS A feldolgozás során három időszakot különböztetünk meg. Az első időszak határa 1960. december 31-e, mely a szövegben megegyezik a jelennel és egyben elhatárolja a múltat. A második időszak 1960-tól 1980-ig terjed és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves távlati fejlesztési tervéhez. A harmadik az 1980. év után következő és lenem határolt időszak. Ebben a részben kerülnek feldolgozásra a 20 éves. tervidőszak utáni fejlesztési lehetőségek. 1.1 A témakör ismertetése Az árvízmentesítés célja a 7. TVK-területén 174 950 ha mezőgazdaságilag művelt, sűrűn lakott, a folyók és vízfolyások árvízszintje alatt fekvő területet megvédeni az időszakonként ismétlődő árvizek pusztításától. A fogalomkörbe tartozik tehát az állami kezelésbe vett védelmi vonalak, a városi védelmi vonalak, egyes vízfolyások hullámterein és bevédetlen árterem épült tanácsi, vagy társulati gondozásban lévő töltések, körgátak, nyári gátak szükséges biztonságra történő megerősítése és a mai ismereteink szerint még szükséges új védművek létesítése. Árvízvédelem alatt azt a, szervezetet és annak tevékenységét értjük, mely az árvizek kirekesztésére létesített védművek állékonyságának folyamatos fenntartása és fejlesztése mellett árvízkor ellátja a tényleges védekezési feladatokat. A folyószabályozás célja biztosítani a folyókon, illetőleg a folyószakaszokon az árvizek, általában a vízhozamok károkozások nélküli lefolyását, biztosítani a hordalék és a jég akadálytalan levonulását a medernek olyan állapotba való hozásával, illetőleg tartásával, hogy káros partszaggatások, elzátonyoso- dások és elfajulások ne következzenek be. Hajózható folyószakaszokon ezenfelül a mértékadónak elfogadott hajózási és szabályozási kisvízszántre vonatkoztatva ki kell alakítani a hajóút megfelelő vonalozását, mélységi és szélességi méreteit. A folyószabályozás művelete korszerűen az alábbi csoportosításban osztályozható: a) nagyvízi szabályozás, b) mederszabályozás (közép- és kisvízi szabályozás). A nagyvízi szabályozás az árvizek szétterülésének és kártételeinek olymódon való megakadályozása, — ha. a tarozás és egyéb módszerek nem elegendőek, — hogy az árvízi medret megfelelő vonalozású töltések közé szorítják, annak figyelembevételével, hogy az így ármentesített terület minél nagyobb és értékesebb legyen. A mederszabályozást úgy kell végrehajtani, hogy a víz, a hordalék és a jég akadálytalan levonulása biztosítva legyen; olyan vízfolyásokon pedig, ahol a hajózás igénye is felmerül, a szabályozási munkákkal még kisvizek idején is biztosítani kell a megfelelő vonalozású, mélységű és szélességű hajóútat. A mértékadó dunai kisvízszin, az ún. ,,Dunabizott- sági hajózási és szabályozási kisvízszin,” a dunai vízmércékre vonatkozóan az 1940—1950. évek 3652 napos vízállás-tartósági ábra szerinti 3300 napos tartóságú vízállás. A dunai hajóút méreteit, a Duna- bizottság javaslata alapján, a Bizottság tagjai elfogadták. A következőkben a fejezethez tartozó fontosabb fogalmakat ismertetjük. A folyó medre az a terepszint alatti mélyedés, amelyben a folyó középvize levonul. A folyó vize a mederben — görgetve és lebegtetve — hordalékot is szállít (kavics, homok, iszap), továbbá különböző megjelenési formában jeget. Időnként az olvadás és a csapadék hatására a folyóvízhozam úgy megnő, hogy a meder azt nem képes, levezetni, akkor' a folyó kiönt és elborítja az árvíz szintjénél mélyebb területeket. Töltésezetlen foiyóknál azokat a, területeket, amelyek a folyók legmagasabb árvízszíne alatt fekszenek, ártérnek, vagy megkülönböztetve, nyílt ártérnek nevezzük. Az ártér kifejezés alatt töltésezett foiyóknál csak az árvíztől védett, mentesített területeket értjük. A meder partéle és. a töltési víz felőli lábvonala közti területsáv a hullámtér. Hazánkban az árvízmértesítésnek leginkább használt módszere a medertől megfelelő távolságban megfelelő magassági és szélességi méretben, megfelelő altalajon és anyagból épült földtöltés, ritkábban a kőből, vagy betonból épült árvízvédelmi fal. 101
