Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
nyújthatnak segítséget. A mélységi vízzel foglalkozó fejezetet a vízföldtani tájegységeket jellemző fúrás- szelvények ábrázolásával tesszük szemléletesebbé. E célt szolgálja a 25/b ábra, mélyen a TVK-egység jellegzetes kútjainak és fontos nem vízkutató fúrásainak szelvényét foglaltuk össze. Itt a víztermelő kutakat a község nevével jelöljük, a mellette lévő szám az országos mélységi kútikataszter sorszáma. A nem vízkutató fúrást a község nevének szaggatott aláhúzásával jelöljük, a szám az Országos Földtani Adattárban nyilvántartott (Bp. XIV. Népstadion útja 14. M. Áll. Földtani Intézet) fúrásjelölése, az iparági sorszám. A gyors tájékozódás érdekében a fúrások szelvényrajzán a vízadó szinteken kívül feltüntetjük a nyugalmi szintet, a vízmennyiséget a hozzátartozó üzemi szinttel együtt, a víz vasasságát és keménységét is. 2.443 Részletes ismertetés 2.4421 JELLEMZŐ VÍZFÖLDTANI ADATOK A 28. táblázatban a legjellemzőbb gyakorlati vízföldtani adatok felsorolásával adunk áttekintést a 2.4414 pontban említett 85 tájegység közül azokról, melyek egészen vagy legalábbis nagyrészben TVK- egy ségünk területére esnek. A XVII. (Területi vízmérleg) fejezettel való kapcsolat biztosítása érdekében táblázatunkban a tájegységek megfelelőinek a vízmérleg összeállítása során alkalmazott jelöléseit is feltüntettük. Itt gyakran csupán azonos területek kétféle jelöléséről van szó — fejezetünkben az ország tájegységeinek 1-től 85-ig, TVK-határokra való teikintet nélkül történt folyamatos sorszámozását tartottuk meg, míg a vízmérleg-fejezetben TVK-egységünk részeiként jelöltük őket, — azonban a vízmérleg szerinti beosztásnál már megengedhetővé vált egyszerűsítések (a TVK-egységek határaihoz való igazodás) következtében a kétféle beosztás legtöbbször csak a legfontosabb határvonalaknál egyezik, egyébként jelentős átnyúlásök, továbbosztások fordulnak elő (Vö. a fejezetünkhöz tartozó „A hasznosítható réteg- és karsztvizek” c. 1:500 000 méretarányú térképet a XVII. „Területi vízmérleg” c. fejezet „Vízmérleg a karszt- és rétegvizekre (1960. évi állapot)” c. 1:500 000 méretarányú térképével.) A táblázatban minden olyan tájegységről, melyről elegendő számú megbízható adatunk van, az 1949. óta létesített (országosan összesen mintegy 4000 db) mélyfúrású kút jellemző műszaki adatait: a kútmélységek átlag- és szélső értékeit, a kutankénti vízhozam szélső értékeit, továbbá a fajlagos hozam átlag- és szélsőértékeit közöljük. (Utóbbi — melynek országos átlaga 50 lit./p. fm — egyike a legfontosabb jellemzőknek, hiszen közismert tapasztalat, hogy az azonos geológiai felépítésű és azonos fizikai rétegjellemzőkkel rendelkező területen az azonos méretű csövekkel bélelt, helyesen kiképzett kutak fajlagos hozama majdnem egyező.) — Ezután az egyes tájegységek kitermelt vizének minőségét a hazánkban legfontosabb két adat: a vasasság és a keménység megadásával jellemez■D ез Q л ад а 6 oo a >1 >81 81—31 31—8 —8> > S‘0 s‘o—3‘0 3‘0> 8b|îç •ЦЛХ « *>Í3HU9J-ZS9J íJ3juiJ9 ргцр bcu^zs О ю «N «I О «о 7 ? § го го CQ U Q ül A 7. TKV-egységet érintő víz öldtani tájegységek tájékoztató adatai Az 1949 óta létesített mélyfúrású kutak . Duna—Tisza-közi ' pannon rög déli része Az alföldi déli depr. ny ugati része A Dunavölgy nagyal földi szakasza
