Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
V egyvlzsgálatok A mintavételi hely Ipoly, Balassagyarmat megnevezése alatt 26/b táblázat A mintavétel ideje ! 1961. III. 24. Víz hőfoka C° 7,0 Átlátszóság mm 66 pH-érték 7,7 Vezetőképesség Q — 1 cm-1 16—6 374 Lúgosság W° 2,9 összes keménység nk° 10,5 СО.З keménység nk° 8,1 Ca++ mg/1 44,8 Mg++ mg/1 18,4 Fe+++ mg/1 0,07 cimg/1 12,0 SÖ4---mg /1 66,3 HCÖ3mg/1 176 NH3 mg/1 0,40 no2mg'l 0,025 NO3 mg/1 6,0 O2 fogy. mg/1 4,6 Oldott ö2 mg/1 11Д 02 telítettség % 91,2 BOI5 mg/1 2,6 Szabad C02 mg/1 3,1 Fenolok mg/1 gy.lila Ossz. oldott anyag mg/1 286 össz. lebegő anyag mg/1 43 2.362 A Duna vizének vegyi összetétel-változása. A Dunán mért időszakos változások: a sókoncentráció a különböző vízállásoknál 100—260 között változik. A legkisebb sőkoncentrádó az 5800 m3/s-os magas vízhozamnál volt, a legmagasabb érték pedig 950 m3/s vízhozamnál. A keménység értéke ugyanilyen összefüggésben változik. Fordított a kapcsolat a koncentráció és a vízhozam között az oxigénfogyasztánál. Ennek oka, hogy a káliumpermanganáttal a folyó szerves hordalékát is mérjük, ezért áradó víznél először mindig nő az oxigénfogyasztás és csak később érvényesül a víz hígító hatása, ami az oxigénfogyasztás csökkenését eredményezi. A Dunán a legnagyobb oxigénfogyasztást akkor mértük (1959. november), amikor a víz áradni kezdett, viszont a legkisebb oxigénfogyasztást a legnagyobb árhullám után (augusztus) észleltük, amikor a víz apadni kezdett. 2.363 A felszíni vizek kémiai és biológiai jellemzése a víz felhasználása szempontjából 2.3631 felhasznalAs Ivóvízre 2.3632 felhasznalAs ipari vízre A TVK IX. fejezet 1.22-höz csatolt 02 fogyasztási térkép szerinti osztályozás alapján a felhasználók igénye szerint a következőképpen csoportosítható: I. o. használható ivóvízellátás céljára, vízelőkészítéssel (csak az ülepítés gyorsítása és fertőtlenítés céljából szükséges vegyszer-adagolással) ezenkívül minden más vízfelhasználás céljára. II. o. használható ivóvízellátás céljára különleges tisztítással. Alkalmas talajvízdúsításra és ipari vízellátás céljára. III. o. ivóvíz céljára nem ajánlható, talajvízdúsításra és ipari víz céljára kezeléssel alkalmas, kivéve az élelmiszeripart. IV. o. ipari víz céljára is csak különleges tisztítás után alkalmas. 2.3633 felhasznalAs öntözésre A felhasználhatóság elbírálásának alapja a 2.361 pontban ismertetettek s a 25. sz. táblázatban foglaltak. 2.3634 felhasznalAs halászati célra I. kategória: a Benta patak, Rákos patak, Diós- jenői patak halastó tápvizek. A körzet halgazdasági szempontból még jelentéktelen. Védelemre szorulnak a Dunazug-hegység és Börzsöny összes patakjai. A Halgazdasági Tröszt bisi tavai tartoznak ide, területét azonban és haltermelését az V. körzetben vettük figyelembe. Az összes halastóterület ezen kívül a körzetben mintegy 250 kh. II. kategória: a KÉK Duna HTSZ évi halfogása jelentős. III. kategória: a körzet határán húzódik a Soroksári Dunaág, amelyet azonban a VII. körzetben tárgyalunk. A körzet évi haltermelése mintegy 2 ezer q hal. 2.364 A 6. TVK terület talajainak öntözővíz minőségi igénye A terület talajainak túlnyomó többsége az erdőtalajok csoportjába sorolható. Az erdőtalajok uralkodó típusa a bamaföld, mechanikai összetétele változatos, rendszerint vályog, kisebb foltokban, főleg az Ipoly mentén és Budapest felett homokmechanikai összetételű erdőtalajokat is találunk. Vízgazdálkodási sajátságaikat tekintve eltérőek, a vályogösszetételű barna erdő talajok, jó vízbefogadó képességű és jó víztartó talajok csoportjába sorolhatók, a homokmechanikai összetételű barna erdőtalajok nagy vízbefogadó képességűek és közepesen viztartóak. Az erdő talaj októl délre nagyobb foltokban csernozjom barna erdőtalajokat találunk, melyek vízgazdálkodási sajátosságai szintén kedvezőek. öntözésük esetén homokmechanikai összetétel mellett 1000 rng/1 összes sótartalmú, 35—40— 05
