Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
2.26 A LEVEGŐ PARATARTALMA 2.261 Abszolút páratartalom Az abszolút páratartalom havi átlagos értékel a napi, azaz 24 órás adatok alapján országos viszonylatban sem mutatnak 10%-nál nagyobb eltéréseket. Területünket így jól jellemezhetjük Budapest 30 éves adatsorából számított átlagértékekkel. (10. táblázat.) Átlagos abszolút páratartalom g/mM>an 10. táblázat Budapest (1901—30) I. П. 1 Ш. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. évi 4,0 4,2 5,3 6,5 9,1 10,7 11,5 11.2 9.7 7,5 5,3 4,6 7,4 2.262 Relatív páratartalom A relatív páratartalom havi átlagos értékei csak a nyári hónapokban mutatnak számottevő különbségeket területünkön. Pl. júliusban délről észak felé haladva 63—64%-ról 72—74%-ra nő az átlagos havi érték. Ezt figyelembevéve Budapest 50 éves átlagadatai jó tájékoztatást nyújtanak (11. táblázat). A naponta 14 órakor észlelt relatív páratartalom havi középértékei területünkön délről észak felé haladva 4—6%-os növekedést mutatnak. A relatív páratartalom havi átlagos és minimális értékeit jól jellemezhetjük Budapest 40 éves átlagaival (12. táblázat). A levegő nedvességviszonyainak ismerete a páraigényes növények termesztésénél, öntözési, tározói, tógazdasági vízpótlás-normák megállapításánál stb. fontos. Átlagos relatív páratartalom %-ban 11. táblázat Budapest (1901—50) и. in. ív. V. VI. vn. vni. IX. X. XI. XII. évi 80 76 69 64 64 63 60 63 69 76 81 82 71 A naponta 14 órakor észlelt relatív páratartalom havi 12. táblázat középértékei (1) és minimumai (2) %-ban Budapest (1901—40) I I. I II. I III. I IV. I V. I VI. I VH. I VIII. I IX. I X. I XI. I XII. I évi (1) 76 60 55 52 51 49 (2) 25 25 11 18 19 23 2.27 CSAPADÉK 2.871 Átlagos és szélsőséges értékek Az évi átlagos csapadékösszegek izohiétái (melyeket a „Csapadék-, hőmérséklet- és szélviszonyok, meteorológiai állomáshálózat” c. 1:500 000 méretarányú térképen rajzoltunk meg) mutatják, hogy területünk átlagos évi csapadékösszege 550—600 mm közti érték, amitől csak a magasabb hegységek — elsősorban a Dunazug és Börzsöny hegység — 700—800 m-t is elérő, valamint a fővárostól északra és délre a Duna balpartjához simuló területfoltok 500 mm alatti átlagai térnek el. A tény észidőszak átlagos csapadékösszege (16. ábra) 300—350 mm, területi megoszlása követi az évi összegét. A terület általános csapadékviszonyainak jellemzésére a 13. táblázatban havonként és nevezetes időszakonként, gyakoriság szerint közöljük Budapest adatait. A bő csapadékú hegyvidéki területek csapadékát 48 54 62 74 79 17 20 16 26 34 36 viszonyait a 13/a táblázatban Királyháza, a csapadékban szegény Duna-balparti területekéit 13/b táblázatban Ráckeve adataival jellemezzük. 2.272 Gyakoriság A területünket jól jellemző Budapest állomás leggyakoribb havi csapadék összegeiről a 14. táblázat tájékoztat. 2.273 Szárazsági periódusok Területünket a mérhető csapadék (é> 0,1 mm) alapján számított szárazsági periódusokkal jellemezzük. A rövidebb (1—5 napos) időtartamú csapadékmentes időszakok gyakorisága tavasz végén, nyár elején a legnagyobb és ősszel a legkisebb. A hosszabb (5 napot meghaladó) csapadékmentes időszakok legnagyobb valószínűséggel szeptemberben, a legkisebbek télen és májusban fordulnak elő. A 15. táblázatban közölt szélső értékek a megfigyelési idősor hosszával együtt növekszenek. A táblázatban területünk jellemzésére Budapest adatai alapján készült feldolgozást közöljük. 59
