Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
budapesti szabadkikötő medencéinek fejlesztése, az angyalföldi kikötő medencekialakítása, a soroksári Dunaág bővítése, a Csepel szigeti átmetszés (a Duna—Tisza- C sa torna-ép í tés utolsó ütemével kapcsolatban) és nem utolsó sorban a Nagymarosi Vízlépcsővel kapcsolatos alvízi kotrás. Ezek ellenére sem állítható, hogy a messzi távlatokban is megoldott a főváros környezetének kavicsellátása. Mivel az 1. TVK területén állandóan halmozódó kavicskészletek vannak, szükséges, hogy a fcavicshasiználók megvizsgálják a használatok mozgatható részének mielőbbi felső-dunai áttelepítését. A kavicstermelés kisüzemi tanácsi bányákban, mederpartokon is folyik. Nagyon lényeges, hogy ezeket a kitermeléseket a vízügyi igazgatóságok minden esetben véleményezzék, illetve engedélyezzék. A parti kitermelések ugyanis lényegesen befolyásolják a mederalakulást, az üdülőparti veszélyességet stb. A kavicsterraszok gödrözése pedig gyakran tározási vagy víztermelési lehetőséget teremt. Az Ipoly völgye is jelentős kavicsbázis .A kitermeléseket itt is szoros felügyelet alatt kell tartani, mert későbbi mederelfajulásokat okozhatnak a meggondolatlan gödrözések. Meg kell jegyezni, hogy a csehszlovák oldalon végzett nagyarányú kavicstermelésnek magyar oldalon is mutatkozhat káros következménye, erre figyelni kell és adott esetben figyelmeztetni kell a nemzetközi kapcsolatot tartó vízügyi szerveiket. (III.. XI. fejezet.) 2131 Mészkőbányászat A 6. TVK területén kiterjedten folyik mészkőbányászat, de a vízgazdálkodással nincs kapcsolatban ez az iparág. Tekintettel arra, hogy a vízépítési munkákhoz általában mindenütt beszerezhető mélységbeli kőzetamyag — többnyire andezit — ezért csak kivételes esetben használnak vízépítési célra mészkövet. 2133 Klinkerégetés és cementgyártás A terület egyetlen és igen jelentős cementgyára az épülő Dunai Cement és Mészmű. Jelentősége a vízgazdálkodás tekintetében többoldalú. A cementgyár nagy vízigényét egy a gyár céljaira létesített partiszűrésű csőkútsiorral elégítik ki. A kútsor jó minőségű, a lakosság ellátására is alkalmas vizet termel és fölös vizét átadja Vác városnak, illetve Nógrádverőce és Kismaros községeknek1. A vízmű elegendő vizet fog termelni a Nagymarosi Vízlépcsővel kapcsolatos alvízi kotrás megvalósítása után is. A cementgyár üzembeállításával egyidejűleg várható a dunai teherhajózás forgalmának növekedése. Ez a tény — bár csak közvetve kapcsolatos a vízgazdálkodással — igen, jelentős, mert csak a hazai forgalmi igények növelésétől várható a hajózási eszközök és létesítmények nagyobb arányú fej- jesztése. Ennek elmaradása esetén a dunai kereskedelmi út előnyeit a szomszédos államok nagyobb előrelátással bíró közlekedési szakemberei országuk részére fogják biztosítani a magyar népgazdaság rovására. (VIII., IX., XI. fejezet.) 2141 Beton, cementáru és épületelemgyártás A budapesti épületelemgyárak, továbbá a szentendrei betonelemgyár jelentős szerepet töltenek be a haozai építőipar előregyártottelem-ellátásában. Az épületelemgyárak, betonelemgyárak leggazdaságosabban akkor tudnak működni, ha közvetlenül a Duna mellé települnek. Ez azonban nemcsak a vízellátás, hanem az adalékanyagellátás érdekében szükséges. Az elemgyárak vízigényüket ugyanis városi ivóvízhálózatból elégítik ki, vagy önálló vízkivételi művel rendelkeznek. Az adalékanyagellátás azonban az elemek költségalakulásában igen jelentős szerepet játszik. Az előregyáirtottelem-gyárak kész áruinak elszállításánál érthetetlenül egyáltalán nem veszik igénybe a vízszállítási lehetőségeket: pedig a parti telepítés kézenfekvőén alkalmas a vízi rakodásra. Megjegyezzük, hogy a szentendrei gyárban egy régebbi rakodóállást már elbontottak. A betonelemgyártás a fentiektől eltérő kapcsolatban is áll a vízgazdálkodással. A vízhasznosítás fokozott ütemű fejlesztése megoldhatatlan előregyártott vasbeton csőelemek és egyéb típuselemek nélkül. A viszonylag kis sorozatban igényelt elemek előállítását nem vállalják az elemgyárak, a nyomócsőelemek gyártására pedig nincsenek korszerűen berendezve. A kis sorozatokat ezért a vízügyi szervek előregyártó telepeinek kell előállíta- niok. Természetesen a kis sorozatok előállítása nem éri el a nagy sorozatok gyártásának gazdaságossági fokát. A nyomócsőelemek gyártására sürgősen fel kell készülni, mert a jövő nagyarányú vízellátási és öntözési fejlesztése nem oldható meg gazdaságosan pusztán azbesztcement és acél nyomócsővel. A szükséges fejlesztés egyik legfontosabb lépése lenne a vízépítési kisműtárgyak, burkolatok, betonelemek sürgős tipizálása, — ahol lehet —, országos érvényű előírásokkal, ahol ez nem követhető, ott területi érvénnyel. (Pl. burkolóelemek esetében). 2142 Hő-, hang- és vízszigetelő anyagok gyártása A vízszigetelő anyagok gyártásával kapcsolatban megjegyezzük, hogy a vízépítésben kiterjedten lehetne alkalmazni a megfelelő módon aktivált ben- tonitot. Az ilyen irányú kísérletek biztatók voltak, de a kiterjedt alkalmazásnak akadálya a megfelelő anyag előállításának hiánya. Ez az igen gazdaságosan beszerezhető szigetelőanyag igen széles körben lenne alkalmazható, ha az alapanyag gyártást felkarolná építőiparunk. 221 Kőolajfeldolgozó ipar A 6. TVK-területére esik a százhalombattai kőolajfeldolgozó építés alatt álló üzeme. A hatalmas mű szorosam kapcsolódik a Dunamemti Hőerőmű ugyancsak építés alatt álló üzeméhez. Vízkivételük közös lesz. Az ivóvízminőségű vizet azonban külön csőkutakból fogja nyerni a finomító. Jelentős vízellátási költségigényét a vízforgató berendezés létesítése teszi ki. Nagykiterjedésű parti sávot fog elfoglalni az olajkikötő. Tekintettel arra, hogy jelen477
