Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
äz ipar hatásának következménye. À főváros közelsége azonban azt indokolja, Hogy a 6. TVK területén az adottságokhoz viszonyított legkorszerűbb belterjes mezőgazdaság fejlődjön ki. Ennek érdekében a vízgazdálkodási szerveknek fel kell tárni minden lehetőséget az öntözéses mezőgazdaság elterjesztésére. Lényegében korlátlan vízkivételi lehetőség áll rendelkezésre a Duna mindkét partján (mezőgazda- sági szempontból partnak tekintendő az a területsáv, amelyet közvetlen dunai vízkivétellel lehet öntözni.) A Duna mentén azonban a mezőgazdasági vízhasznosítást elsősorban területi problémák befolyásolják. Itt a kérdést tehát más formában kell felvetni: melyik az a terület, amelyet egyéb célra nem vesznek igénybe, így a mezőgazdaság számára hasznosítható? Természetesen előfordulhat, hogy a mezőgazdasági igény esetleg más igényt háttérbe szorít. Végeredményben a dunaparti sávról megalapítható: a mezőgazdaság vízigényei nehézség nélkül kielégíthetők. Felszíni vizekben a 6. TVK területe igen szegény, ha a Dunát nem vesszük számításba. Csekély felszíni vízkészletünk az öntözés 20 éves tervének teljesítésével a jövőben kimerül, az Ipoly készletének kivételével. Még 1980 előtt azonban, az Ipoly folyó rendezését követően feltehető, hogy e határfolyónk völgyében is nagy terület öntözésére fognak vizet igényelni a mezőgazdasági üzemek. Az igények kielégítésére felkészültünk; számba vettük azokat a tározási lehetőségeket, amelyekkel a felszíni vízkészlet racionálisa Db kihasználása biztosítható. Tározásos mezőgazdasági vízellátásunk azonban csak kedvezőbb építési viszonyok között, többcélú vízhasznosítás esetén lehet rentábilis az elkövetkező 20 évben. Ugyanis hazánk sík vidékein, ahol a talaj vízgazdálkodási viszonyai, a művelési lehetőségek és a vízellátási adottságok jobbak a 6. TVK területén levő hasonló adottságoknál, előbb fognak megvalósulni az öntözések gazdasági okok miatt. A partiszűrésű vizek jelentenek fontos fejlesztési lehetőséget öntözéseink számára. A csőkutas viznyerés ma még nem terjedt el eléggé a 6. TVK területén, holott a Duna környezete és az Ipoly völgye alkalmasak csőkutas víztermelésre. A Közép-Dunavidék t alajvízkészlete aránylag szűkös. A Csepel-szigetan, a Szentendrei-szigeten, a Duna balparti sávján és az Ipoly völgyében található öntözés céljára felhasználható talajvíz. Ennek is egy részét csak ipari és halászati célra lehet felhasználni vízminőségi okokból. Végeredményben megállapítható, hogy öntözési lehetőségeink a felszíni vizek koncentráltsága, talajvizeink szűkössége és területi adottságaink miatt korlátozottak A 6. TVK területén talajvízből tervezett öntözések 1980-ig kimerítik gyakorlatilag az eddig feltárt talajvízkészleteket. E téren tehát további fejlődés csak különleges vízutánpótlástól várható. A lehetőségek kiterjesztésének módját ismerteti a 6. TVK öntözési fejezete, amikor feltárja a nyomócsöves öntözőrendszerek lehetőségeit a Közép-Dunavidé- ken. Amennyiben ez a rendszer gazdaságosan megvalósítható, kiterjesztése indokolt a Duna és a lété“' sítendő végleges Duna—Tisza csatorna vízkivételeivel behálózható teljes vidékre. Az öntözési keretterv fejezet a 6. TVK területén kereken 30 ezer bábán jelöli meg az öntözési lehetőségeket, ebből 20 ezer ha-t javasol megvalósítani 1980-ig. E lehetőségek e téren nem határolhatok le ilyen egyszerűen. Ha a mezőgazdasági termelés értéke hazánkban változatlan marad, nem kerülhet sor még 20 ezer ha öntözésére sem a 6. TVK területén. Ha azonban ez a termelési érték emelkedik, leheti séges, hogy még korábban gazdaságossá válik a 30 ezer, vagy még nagyobb terület öntözése. Ugyanis a víz elszállítása olyan helyekre, amelyeknek a természetes vízkészlete kimerült, csak költség kérdése. Összefoglalva: a lakótelepépítést és ipartelepítést lehetőleg vízkészleteink gazdaságos kihasználása érdekében a vízgazdálkodási adottságok szerint célszerű irányítani. Az 1980. évi vízmérleg adatai szerint, kommunális és ipari felhasználásra a Duna vize és a partiszűrésű vizek állanak korlátlanul a további fejlesztés rendelkezésére. Rétegvizek nyerhetők még jelentős mennyiségben a Csepel-szigeten, továbbá az Ipoly völgyében, Nógrád megye Közép-Dunavidék- hez tartozó területén és Pest megye Dunai-jobbparti területén Kósd—Sződ és Váchartyán között. Szűkösen nyerhető még rétegvíz a 6. TVK Duna balpartjára eső részén, Végül a rétegvíz készletek kimerülnek 1980-ig a Duna jobb partján a Felső- göd-Pesterzsébet vonaltól keletre. A mezőgazdasági igényeket előbb a természetes helyi készletekből, majd szállított vízből kell kielégíteni aszerint, hogy az öntözéses mezőgazdaság többlettermelése milyen vízszállítási költségeket bír megtéríteni. A mezőgazdasági vízhasznosítás 1980-ig fel fogja használni a kis vízfolyások minőségileg megfelelő készletének 2/3-át. A talajvízkészlet kitermelhető részét fel fogják használni előreláthatóan teljes egészében a 6. TVK területén mindenütt. Kivétel ez alól az Ipoly völgye és a Sződliget—Dunakeszi—Kistarcsa közötti terület. Természetesen a Duna vízkészletét a mezőgazdasági célokra is korlátlanul igénybe lehet vermi. 1.12. A NÉPGAZDASÁGI AGAK ÉS A VIZGAZDALKODAS1 AGAZATOK ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.121. A kommunális ellátás és a vízgazdálkodás ágazatai A kommunális ellátás egyik legfontosabb ténye-» zője az ivóvízellátás és csatornázás. Az összefüggést nem abszolút számok — pl. a népgazdasági haszon —, hanem a nemzeti jövedelem, ennek következtében pedig a lakosság életszínvonalának emelkedése jellemzik. Az elvégzendő munkákat csak sorrendiség megállapítása érdekében jelöljük mulatókkal. Ide kell sorolnunk az egészségügyi és sportcélokat szolgáló létesítmények vízellátását, valamint ай
