Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
XIX. FEJEZET Á vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kölcsönhatása Összefoglalás 1. A V1ZGAZDÄLKODÄS ÉS A NÉPGAZDASÁGI ÁGAK KÖLCSÖNHATÄSA 1.1 Bevezetés A Közép-Dunavidék, tekintettel arra, hogy a főváros területét is magában foglalja, gazdaságföldrajzi szempontból speciális terület. A főváros igen nagyfokú iparosodása rányomja bélyegét az egész területre, ezért a' vízgazdálkodás valamennyi ágának igen nagy szerepe volt már a múltban is a TVK területén. A főváros ellátása, ipartelepeinek nyersanyaggal való ellátása, valamint a vagyonbiztonság már régóta megkövetelte a magasabbikká mezőgazdasági kultúrát, a vízellátás és szennyvíz^ elvezetés megoldását, a hajóutak kiépítését és az árvíz elleni védelmet. Ezen vízgazdálkodási ágak szerepe a jövőben még fokozottabb lesz. A főváros környékének fejlődése igen nagy feladatot jelent mind a kommunális ellátás fejlesztése, mind a mezőgazdaság belterjességének fokozása terén. A múltban eléggé elhanyagolt vízrendezések mielőbbi elvégzése, az öntözőgazdálkodás kiterjesztése, az ivóvízellátás és szennyvízelvezetés ezért igen nagy súllyal szerepel a 6. TVK anyagában. Budapest kultúrközpont jellege miatt nagy fejlődés előtt állanak mind a főváros', mind a környék üdülőtelepei és fürdői. A 6. TVK északi területe, amely a nógrádi hegyvidékét foglalja magában, a múltban igen elmaradott volt. E természeti kincsekben eléggé szegény és rossz közlekedési lehetőségekkel ellátott terület iparilag igen elmaradott volt és mezőgazdasági termelése sem volt jelentékeny. A Területi Keretterv erre a területre elsősorban a mezőgazdaság fejlesztését — tározók építéséit, új öntözőtelepek létesítését — valamint a lakosság jobb kommunális ellátását irányozta elő. Végezetül meg kell állapítani, hogy a területen a különböző jellegű vízfogyasztási igények kielégítése nagy műszaki feladatot jelent, mert a szűkösen rendelkezésre álló készletet a legmesszebbmenőkig fél kell tárni és igen nagy körültekintéssel szétosztani. A már most jelentkező mezőgazdasági vízhiány elsősorban tározók építésevei csökkenthető. 1.11. A NÉPGAZDASÂGI AGAK ÉS A VÍZKÉSZLET A Közép-Dunavidék Vízigazdálkodási Kerettervének végső következtetéseit egyfelől a kapcsolódó népgazdasági ágak, valamint a kommunális ellátás célkitűzései, másfelől a terület természeti adottságai határozzák meg. A fejlesztés célkitűzéseit a TVK egyes érdekelt fejezetei részletesen tárgyalták, azonban a befejező részben újból áttekintést kell adni erről, különben lehetetlen lenne teljes összefüggésében vizsgálni a népgazdasági ágak és a vízgazdálkodás kölcsönhatását. Előre kell bocsátani; a vízgazdálkodás egyik legfontosabb feladata a vízkészletek számbavétele és ésszerű elosztása. 1.111. A népesség szaporodása és eloszlása a tervidőszakban 1960—1980 évek között a lakosság létszám-ala- Telepules neve kulása %-ban. (100 = 1960. XII. 31-i állapot) Budapest 127,3 Balassagyarmat 228,0 Szentendre 200,0 Vác 153,2 Budaörs 168,5 Dunakeszi 142,2 Érd 151,9 Gödöllő 159,4 Monor 116,8 Szigetszentmiklós 138,3 Vecsés 122,0 Többi községek 85,7 A fenti számok nem a természetes szaporodás alapján számított, hanem település-politikai meggondolások szerint irányított értékek. A település-politika irányelveit követő lakosságelosztás a vízgazdálkodás lehetőségeivel összeegyeztethető a 6. TVK területén. Részletesen vizsgálva-. Budapest lakossága fejlesztését a terv minimálisra csökkenti, ami azt jelenti, hogy a vízellátás ütemét is csak a kívánalmaknak megfelelően kell fejleszteni. Ilyen körülmények között 1980-ig a már feltárt vízkészletek felhasználásával, a további időszakban pedig részben az ismert vízkészletekre támaszkodva, részben új vízkészleteket feltárva biztosítható a lakosság vízellátása. A lakosság által termelt házi szennyvíz korszerű feldolgozása és befogadóba táplálása nem eredményezi a Duna szennyezettségi fokának növekedését a Budapest alatti szakaszon. A lakosság vízellátása és a házi szennyvizek elvezetése Budapesten szorosan összekapcsolódik az ipari vízellátással és az ipari szennyvizek tá&ztí46Э
