Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok
Üzemelési feladatok fejlődése A soroksári Dunaágra támaszkodó vízfogyasztások növekedésével az üzemelési feladatok jobb ellátása megkívánja a vízállás észlelő berendezések automatizálását s távközlését, a vízmennyiség-mérés korszerűsítését. A hajóútkitűzés korszerűsítését is meg kell oldani, korszerű kitűzőhajókkal — a jelzések kezelésének lehető legmagasabb gépesítésével —, a kitűzőjelek fejlesztésével. A belvízlevezetés VIZIG-re háruló feladatai üzemelés terén a mobil szivattyúk felvonulásának meggyorsítását igénylik. Az öntözés fejlődésével az üzemelési feladatok nagy részét maguknak a gazdaságoknak, illetve a társulatoknak kell ellátni. Szervezetüket és javító kapacitásukat ennek megfelelően kell kialakítani. FENNTARTÁSI ÉS FELÜJlTÁSI MUNKÁK JELENTŐSÉGE A vízépítési művek, műtárgyak élettartama különböző. A földből készültek, amennyiben töltés jellegűek, úgy mindaddig használatban maradnak, míg más vonalvezetés vagy kikapcsolás folytán alvótöltésekké nem minősülnek. Hazánkban 100 évnél idősebb töltések is üzemelnek. A töltések fenntartási költsége az építési költség 1—2%-át teszi ki évenként. Csatornák, vízfolyások élettartama a feliszapoló- dástól függően 10—20 évre becsülhető, fenntartási költségük az építési költség 10—25%-a. Vasbeton műtárgyak élettartama 25—50 év, gondos fenntartás esetén az acél műtárgyaké is ugyanennyire tehető. A beton műtárgyak fenntartási költsége az építési költség 1—2%-a, az acél műtárgyaké 2—5% évenként. A fent említett költségek természetesen folyamatos fenntartás mellett érvényesek. Több évi fenntartás elmaradása után már felújítás jellegű munkával történhet csak meg a jókarba helyezés. Az egyébként is szükséges korszerűsítési munkák felújítások. A folyami mederfenntartás elmaradásának a rossz gázlók és mederelfajulások a következményei. Az elfajult meder, rendezetlen hullámtér a jégtorlódásos árvizek okozója lehet, mint arra a reg és közelmúltban számos példa volt. A gázló kotrások elmaradása, a szűkületeit elhanyagolása, komoly hajózási akadályt jelent, főleg az őszi kisvízállások idején. Árvédekezési munkák sikerét veszélyezteti a véderdő és gyeptakaró nem megfelelő karbantartása. A féreglyukak az átázás, csurgás veszélyét rejtik magukban. A töltéskoronák, átjárók lekopása, nyúl- gát építését teszi szükségessé védekezéskor. A töltésben lévő műtárgyak mint sebezhető pontok fokozott felülvizsgálatot és fenntartást igényelnek. Belvízcsatornákban és kisvízfolyásokban a rendszeres vízinövényirtás elmaradása gyorsítja a fel- iszapolódást, 5—6 év alatt kisebb szelvényű csatorna eltűnik és a nagyvizek mellett már középvizek is jelentős vízkárokat okoznak. Világosan mutat rá a fenntartás szükségességére egy nyárigát által mentesített területre végzett gazdaságossági számítás. Négy-öt évi fenntartás elmaradása már egy egyébként kivédhető nyári víznél is gátszakadást és ebből eredően terméskiesést okozhat. A négy-öt év alatt elmaradt kereken 600 Ft/kh’ fenntartási költség helyett annak közel kétszeresére emelkedhet az egy elöntésből eredő kár. JÖVŐBEN VÉGREHAJTANDÓ JELENTŐSEBB FELÚJÍTÁSI MUNKÁK Rendszeres fenntartás mellett a jövőben létesített új művek felújítására csak korszerűsítés esetén kerül sor. A jelenlegi helyzetben felújítási munkák közül az alábbiakat kell megemlíteni. Folyamszabályozási és árvédelmi nagymű tárgyak — kamarazsilipek, zsilipek —, környezetének injektálása, szivárgást gátló szádfalak létesítése. Folyócsatomázásra közeljövőben nem kerülő szakaszokon a kőművek jelentős hiányainak pótlása. Árvédelmi töltések előterének rendezése — régi anyaggödrök felszámolása —, után a véderdők módszeres felújítása. A töltések gyep takarójának 4—6 évenként felújítása. Zsilipkapuk korszerűsítése, betétgerenda lerakások kisgép esi tése. Soroksári Dunaág felső szakaszának kotrása. 6. munkaerögazdAlkodAs, szakoktatás A jelenleg országosan jelentkező munkaerőhiány a vízügyi szerveknél fokozott mértékben fennáll, A TVK területre jellemző nagy-Büdapest és környéke, valamint a nógrádi iparvidék elszívó hatása úgy a szellemi, mint a fizikai dolgozók tekintetében. A jövőben a fizikai munkavállalókra még a mindjobban fejlődő Állami Gazdaságok és tsz-ek is hatnak, mert telepített munkahelyet és természetbeni járandóságot is biztosítanak; olcsó étkeztetés, háztáji fold stb. formájában. Fenti eß a VIZIG-on felül a VIÉP területi szerveire is vonatkoznak. A munkaerőszükséglet a jövőben a gépesítési foknak és az építési technológia változásnak megfelelően alakul, Számszerűen a kérdés csak országosan vizsgálható és a rendelkezésre álló munkaerőt tervszerűén kell a vízügyi szervek között elosztani. Részleteiben az alábbiakat kell rögzíteni: Mérnökképzésünk formája megfelelő. A VÍZIG állományában nagy a hiány a 10—20 év közötti S9 6 TVK 463
