Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok
komplex vízgazdálkodási feladatok helyes megoldását — az összefüggések helyi ismeretének hiánya miatt — csak nagy utánjárással tudták megadni. Ebben az időben a komplex vízgazdálkodási tervezési munka csak a Vízügyi Tervező Irodában folyt. Ez a munka a Duna, a Tisza és egyéb vízfolyások komplex vízgazdálkodási terveinek, az ivó- és ipari vízellátás regionális terveinek, nagy területeket magukba foglaló öntözés fejlesztését és belvízgazdálkodási tervek készítését foglalta magába. Az egyes ipartelepek vízellátásának tervezését az ÉM. Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat (FTV) és az ÉM. Mélyépítési Tervező Iroda (MÉLYÉPTERV) végezte el, egyéb áttervező iroda bevonásával. A Vízügyi Igazgatóságok a területeiken lévő létesítmény fenntartásának és felújításának, valamint kisebb jelentőségű és közvetlenül általuk, illetve megbízásuk alapján kivitelezett munkák terveit készítették el. Így az igazgatóságok készítették a folyószabályozási terveket, az árvízvédelem fejlesztési és a belvízgazdáikodás terveit, kisebb jelentőségű öntözőtelepek, halastavak stb. terveit. A távlati tervezés ebben az időben csak a Vízügyi Tervező Irodában (VIZITERV) folyt, de az Igazgatóságok az adatgyűjtés munkájával megkezdték a távlati tervek alapadatainak megállapítását is. A távlati tervek alapadatainak egyeztetése a területen a Vízügyi Igazgatóságok feladata volt. Megállapítható tehát, hogy az Országos Vízigazdálkodási Keretterv készítések megindulásakor a vízgazdálkodás műszaki tervezése kétszintű volt. A felső szinten a Vízügyi Tervező Iroda készítette a vízgazdálkodás komplex terveit, valamint az országos vízgazdálkodás távlati terveit, míg a Vízügyi Igazgatóságok tervezési osztályai alsó szinten a területen szükséges fenntartási, felújítási munkákhoz szükséges tervezést, az Igazgatóságok éves beruházásaihoz szükséges tervek egy részét és a mezőgazdasági vízépítés megrendeléses munkáinak zömét készítették el, amennyiben a megfelelő tervezési munkaerő is rendelkezésünkre állt. Ezenkívül egyes Igazgatóságok területén megkezdődött — a megalakult vízgazdálkodási társulatok működéséhez szükséges — a társulat által végzett tervezési munka. A társulatok által végzett tervezési munkát a Vízügyi Igazgatóságok irányították, az így készült terveket építési jóváhagyással látták el. Az Országos Vízgazdálkodási Kerettervben tervezett vízgazdálkodás fejlesztése szükségessé teszi, hogy a műszaki tervezés jelenlegi kétszintű (egyes VIZIG-eknél már háromszintű) szervezeti rendszere fejlődjön és az rövidesen három, illetve négyszintű legyen. Ezért a következő szervezeti felépítés megvalósítására kell törekedni. Létre kell hozni a Vízügyi Tervező Iroda megfelelő fejlesztésével a Budapesten működő központi tervező vállalatot, a szükséges számú irodákkal. Előreláthatólag két középszintű Tervező Vállalatot kell szervezni a vízgazdálkodási főfeladatok figyelembevételével, egyet a Tisza-vidéken, egyet pedig a Dunántúlon. A két középszintű Tervező Vállalat szervezése mellett a TVK-ban megállapított vízgazdálkodási egységeknek megfelelően a Vízügyi Igazgatóságok Tervezési Osztályait is tovább kell fejleszteni. A Budapesten működő központi Tervező Irodák végeznék az országos jelentőségű komplex vízgazdálkodási tervezési munkát, egyes fontosabb területre a vízellátás regionális tervezését, nagyvárosok és ipartelepek vízellátási és szennyvízelvezetési, valamint ezekkel összefüggő szennyvíztisztítási tervezést. A Tisza-vidéki középszintű Tervező Vállalat volna hivatva elsősorban a Tisza völgyében létesítendő — a Tisza komplex vízgazdálkodási tervére támaszkodó — öntözésfejlesztés és belvízgazdálkodás tervezése, a szükséges főcsatornák, öntözési fürtök, telepek, nagy halastavak, valamint a törpevízművek és kisebb helyi szennyvíztisztító-telepek tervezésére. A Dunántúli középszintű Tervező Vállalat végezné elsősorban — a terület földrajzi jellegéből eredően — dunántúli kisvízfolyások és azok vízgyűjtőterülete rendezésének regionális tervezési munkáját, a nagy területekre kiterjedő öntözésfejlesztést és a belvízgazdálkodás-fejlesztés tervezését, valamint fent, a Tiszavidéki Tervező Vállalatnál ismertetett egyéb tervezési munkákat. Az egyes TVK-к területén működő vízügyi igazgatóságok Tervezési Osztályainak profilját a terület a vízgazdálkodás jellegének megfelelően kell kialakítani. így az egyes TVK területen működő Tervezési Osztályok szerkezetében és felépítésében lényeges eltérések lesznek. Az Országos Vízgazdálkodási Kerettervben tervezett ivó- és ipari vízellátás, valamint szennyvíz- elvezetés és szennyvíztisztítás fejlesztésének, a belsőség! vízrendeziés tervezési munkájában messzemenően igénybe kell venni ÉM és Tanácsok fennhatósága alatt álló Tervező Irodákat, illetve azok szaktervező osztályait. Elsősorban arra kell törekedni, hogy az ivóvízellátás tervezési munkáját teljes egészében minél előbb a vízügyi tervező szervek végezzék. Az országos Vízgazdálkodási Kerettervben a 20 éves tervidőszakban a vízgazdálkodás fejlesztésének megvalósításához szükséges tervezés költsége becslésen alapuló közelítő számítások alapján, mintegy 5,5 milliárd Ft. nagyságú. A 20 éves fejlesztési terv megvalósításához az alábbi tervezési költség, illetve tervezői létszám szükségessége lép fel. A tervezési létszám magába foglalja a fejlesztésnél fellépő egyéb adminisztratív létszámot is. 460
