Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok

komplex vízgazdálkodási feladatok helyes megol­dását — az összefüggések helyi ismeretének hiánya miatt — csak nagy utánjárással tudták megadni. Ebben az időben a komplex vízgazdálkodási ter­vezési munka csak a Vízügyi Tervező Irodában folyt. Ez a munka a Duna, a Tisza és egyéb vízfo­lyások komplex vízgazdálkodási terveinek, az ivó- és ipari vízellátás regionális terveinek, nagy terü­leteket magukba foglaló öntözés fejlesztését és bel­vízgazdálkodási tervek készítését foglalta magába. Az egyes ipartelepek vízellátásának tervezését az ÉM. Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat (FTV) és az ÉM. Mélyépítési Tervező Iroda (MÉLYÉPTERV) végezte el, egyéb áttervező iroda bevonásával. A Vízügyi Igazgatóságok a területeiken lévő lé­tesítmény fenntartásának és felújításának, vala­mint kisebb jelentőségű és közvetlenül általuk, il­letve megbízásuk alapján kivitelezett munkák ter­veit készítették el. Így az igazgatóságok készítették a folyószabályozási terveket, az árvízvédelem fej­lesztési és a belvízgazdáikodás terveit, kisebb jelen­tőségű öntözőtelepek, halastavak stb. terveit. A távlati tervezés ebben az időben csak a Vízügyi Tervező Irodában (VIZITERV) folyt, de az Igazga­tóságok az adatgyűjtés munkájával megkezdték a távlati tervek alapadatainak megállapítását is. A távlati tervek alapadatainak egyeztetése a terüle­ten a Vízügyi Igazgatóságok feladata volt. Megállapítható tehát, hogy az Országos Vízigaz­dálkodási Keretterv készítések megindulásakor a vízgazdálkodás műszaki tervezése kétszintű volt. A felső szinten a Vízügyi Tervező Iroda készítette a vízgazdálkodás komplex terveit, valamint az or­szágos vízgazdálkodás távlati terveit, míg a Vízügyi Igazgatóságok tervezési osztályai alsó szinten a te­rületen szükséges fenntartási, felújítási munkák­hoz szükséges tervezést, az Igazgatóságok éves be­ruházásaihoz szükséges tervek egy részét és a me­zőgazdasági vízépítés megrendeléses munkáinak zömét készítették el, amennyiben a megfelelő ter­vezési munkaerő is rendelkezésünkre állt. Ezenkí­vül egyes Igazgatóságok területén megkezdődött — a megalakult vízgazdálkodási társulatok működé­séhez szükséges — a társulat által végzett tervezé­si munka. A társulatok által végzett tervezési mun­kát a Vízügyi Igazgatóságok irányították, az így készült terveket építési jóváhagyással látták el. Az Országos Vízgazdálkodási Kerettervben ter­vezett vízgazdálkodás fejlesztése szükségessé teszi, hogy a műszaki tervezés jelenlegi kétszintű (egyes VIZIG-eknél már háromszintű) szervezeti rendszere fejlődjön és az rövidesen három, illetve négyszintű legyen. Ezért a következő szervezeti felépítés meg­valósítására kell törekedni. Létre kell hozni a Vízügyi Tervező Iroda megfe­lelő fejlesztésével a Budapesten működő központi tervező vállalatot, a szükséges számú irodákkal. Előreláthatólag két középszintű Tervező Vállalatot kell szervezni a vízgazdálkodási főfeladatok figye­lembevételével, egyet a Tisza-vidéken, egyet pedig a Dunántúlon. A két középszintű Tervező Vállalat szervezése mellett a TVK-ban megállapított víz­gazdálkodási egységeknek megfelelően a Vízügyi Igazgatóságok Tervezési Osztályait is tovább kell fejleszteni. A Budapesten működő központi Tervező Irodák végeznék az országos jelentőségű komplex vízgazdálkodási tervezési munkát, egyes fontosabb területre a vízellátás regionális tervezését, nagyvá­rosok és ipartelepek vízellátási és szennyvízelveze­tési, valamint ezekkel összefüggő szennyvíztisztí­tási tervezést. A Tisza-vidéki középszintű Tervező Vállalat vol­na hivatva elsősorban a Tisza völgyében létesítendő — a Tisza komplex vízgazdálkodási tervére támasz­kodó — öntözésfejlesztés és belvízgazdálkodás ter­vezése, a szükséges főcsatornák, öntözési fürtök, te­lepek, nagy halastavak, valamint a törpevízművek és kisebb helyi szennyvíztisztító-telepek tervezésére. A Dunántúli középszintű Tervező Vállalat vé­gezné elsősorban — a terület földrajzi jellegéből eredően — dunántúli kisvízfolyások és azok víz­gyűjtőterülete rendezésének regionális tervezési munkáját, a nagy területekre kiterjedő öntözésfej­lesztést és a belvízgazdálkodás-fejlesztés tervezését, valamint fent, a Tiszavidéki Tervező Vállalatnál ismertetett egyéb tervezési munkákat. Az egyes TVK-к területén működő vízügyi igaz­gatóságok Tervezési Osztályainak profilját a terület a vízgazdálkodás jellegének megfelelően kell kiala­kítani. így az egyes TVK területen működő Terve­zési Osztályok szerkezetében és felépítésében lé­nyeges eltérések lesznek. Az Országos Vízgazdálkodási Kerettervben ter­vezett ivó- és ipari vízellátás, valamint szennyvíz- elvezetés és szennyvíztisztítás fejlesztésének, a bel­sőség! vízrendeziés tervezési munkájában messze­menően igénybe kell venni ÉM és Tanácsok fenn­hatósága alatt álló Tervező Irodákat, illetve azok szaktervező osztályait. Elsősorban arra kell töre­kedni, hogy az ivóvízellátás tervezési munkáját tel­jes egészében minél előbb a vízügyi tervező szervek végezzék. Az országos Vízgazdálkodási Kerettervben a 20 éves tervidőszakban a vízgazdálkodás fejlesztésé­nek megvalósításához szükséges tervezés költsége becslésen alapuló közelítő számítások alapján, mintegy 5,5 milliárd Ft. nagyságú. A 20 éves fejlesztési terv megvalósításához az alábbi tervezési költség, illetve tervezői létszám szükségessége lép fel. A tervezési létszám magába foglalja a fejlesztésnél fellépő egyéb adminisztratív létszámot is. 460

Next

/
Thumbnails
Contents