Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok

XVIII. FEJEZET

Á vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok

í. vízügyi szervezetek a területen

A Közép-Duniavidék TVK területe igen változatos képet nyújt: erdőborította hegységek, hosszú folyó völgyek és sík területek jellemzik. Lényegében a Pilis és a Budai hegység, a Cserhát és a Börzsöny vidéke, a Budapest feletti Duna-völgy és az Ipoly völgye alkotják a TVK területét.

Fő jellemzője és meghatározója a TVK területének, hogy az ország fővárosa ezen a területen fekszik. Éppen ez a tény volt a múltban is a meghatározója a területen települt vízügyi szerveknek. A rendkívül tagolt területen viszonylag kevés vízitársulat működött, a vízügyi feladatokat a kultúrmérnöki és folyammémöki hivatalok végezték. A hatósági tevékenységet részben Pest-Pilis-Solt- Kisfcun és Nógrád megyék törvényhatóságai látták el.

A 6. TVK (Közép-Dunavidék) rendkívül tagolt, jellegében annyira változatos területén 1960-ban az alábbi vízügyi szervek működtek:

Középdunavölgyi Vízügyi I. sz. Szakmémökség II. sz. Szakmémökség

III.sz. Szakmérnökség Gépészeti üzem

Igazgatóság Budapest Budapest Felsőgöd Ráckeve Budapest

Az Igazgatóság építésvezetőségei (állandó jellegűek):

Monor, Szentendre, Kisterenye, Aszód, Dabas, Tass. Árvízvédelmi Készenléti Szervezet Budapest

Vízügyi Építő Vállalat Budapest

Vízgépészeti Vállalat Budapest

Fólyamszabályozó és Kavicskotró V. Budapest Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Int. Budapest Vízügyi Tervező Iroda Budapest

Vízügyi Nagylétesítmények Beruházási

Igazgatósága Budapest

A TVK területén az állami vízügyi feladatokat egyedül a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság (VÍZIG) látja el.

Feladata részletesen:

— közreműködik a vízgazdálkodással kapcsolatos tudományos kutatásban;

— feltárja és elosztja a vízkészleteket (vízmérlegen alapuló vízkészletgazdálkodás);

— végzi a vizek minőségi vizsgálatát;

— kiszabja a szennyvízbírságot és a szennyvízbevezetési díjat;

— ellátja a vízügyi államigazgatási ügyekben az elsőfokú hatósági teendőket;

— résztvesz az éves, többéves területi, valamint kerettervek készítésében, összehangolja a saját és idegen terveket a területi és országos tervekkel;

— szakvéleményt ad (helykijelölés, telep ;ítés stb.)

— meghatározza a vízellátás és szennyvízelvezetés általános műszaki megoldását;

— elbírálja vízügyi műszaki szempontból a vízellátó és vízelvezető művek építésére, bővítésére és fejlesztésére vonatkozó, továbbá a falusi vízellátással kapcsolatos műszaki terveket;

— megtervezi — az OVF által meghatározott keretek között — a vízgazdálkodási létesítmények (árvízvédelmi, belvízgazdálkodási, folyószabályozási, kisvízfolyásrendezési, öntözési stb.) műszaki terveit, azokat felülvizsgálja és jóváhagyja;

— résztvesz az öntözőtelepek, halastavak kijelölésében, műszaki tervezésében és kivitelezésében;

— résztvesz a vízhasznosítási főművek (szivaty- tyútelepek stb.) kijelölésében, tervezésében, épí- sében;

— vezeti és műszakilag irányítja a tényleges árvíz- és belvízvédekezést;

— közreműködik az árvíz- és belvízvédekezés államigazgatási feladatainak ellátásában;

—■ műszaki irányítást ad a tanácsok részére a helyi vízkárelhárítási feladatok elvégzéséhez;

— az OVF által meghatározott keretek között —

— kivitelezi a vízgazdálkodási létesítményeket (árvízvédelmi, belvízgazdálkodási, folyószabályozási stb.);

— üzemeli és fenntartja az állami hidrotechnikai létesítményeket (duzzasztók, zsilipek, szivattyute^ lepek stb.);

— irányítja és felügyeli a területen alakult vízgazdálkodási társulatokat.

A szerteágazó feladatok közül ki kell emelni a vízügyi államigazgatási hatósági ügyeket.

Az Alkotmány 6. §-ában foglalt rendelkezés szerint a vizek az egész nép vagyonaként az állam és a közületek tulajdonába tartoznak.

Az állam vízügyi szervei útján érvényesíti a vízgazdálkodás követelményeit. Ez elsősorban a vízügyi igazgatóság vízügyi államigazgatási hatósági tevékenységében jelentkezik, amikor vízjogi engedélyt ad ki.

A 2/1952. (I. 8.) M. T. számú rendelet 1 §-a szerint vízjogi engedély szükséges minden olyan vízi455