Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása
XV. FEJEZET Többfeladatu vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása 1. BEVEZETÉS A feldolgozás során három időszakot különböztetünk meg. Az első időszak határa 1960. december 31-e, mely a szövegben megegyezik a jelennel, és egyben elhatárolja a múltat. A második időszak 1960-tól 1980-ig terjed, és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves távlati fejlesztési tervéhez. A harmadik az 1980. év után következő és le nem határolt időszak. Ebben a részben kerülnek feldolgozásra a 20 éves tervidőszak utáni fejlesztési lehetőségek. 1.1 A témakör ismertetése Nagylétesítmény alatt azt az ország jelentősebb termemre kihatással bíró, többleoaüatu vízgazdálkodási művet kell érteni, amely fő loiyóink rendezését és hasznosítását szolgáló foiyocsatomazás, vagy az ezek rendszerét kiegészítő, többieiadatú nagycsatomák létesítését célozza. A Termeti Vlzgazdaikodasi Keretterv összefog- lalólag tárgyalja a Termetet énntó nagylétesítményeket, és részletesebben tárgyalja ezeknek a Területen elhelyezkedő részeit. Töbfelaáatunak (komplexnek) azt a vízgazdálkodási létesítményt nevezik, amely két vagy több vízgazdálkodási szakágazat érdekének előmozdítását szolgálja. boiyocsatornázás alatt valamely folyó természetes leioiyasi vizszmtjenek duzzasztómuvekkel való felduzzasztását kell érteni abDOl a célból, hogy a vizikoziekedes számára kellően mély és szeles vizi- utat, a vizerogazdáikodás számára vízlépcsőt, a gravitációs öntózovizkivétei, ipari vízkivétel számara megfelelően magas, állandó víznívót stb. biztosítson. Többfeladatú nagycsatornának azt a csatornát nevezik, amely vagy a belhajózási országos víziúthálózat része, vagy vízerőművek üzemvízcsatornája, vagy öntözővizet, iletve ipari vizet szállít, és befogadója is lehet belvizeknek, vagy egyéb levezetendő vizeknek úgy, hogy a felsorolt funkciók közül legalább kettőt betölt. 1.2. A múlt és á jelett A terület vízfolyásai közül vízgazdálkodási nagylétesítmény telepítésére a Duna-folyam és a Soroksári Dunaág jöhet tekintetbe. Megkezdett vízgazdálkodási nagylétesítmény a TVK területén, csupán Soroksári-Dunaágon található. 1.21. A DUNA FOLYAM ISMERTETÉSE A területen átfolyó Duna folyam hazánk legnagyobb folyója, a TVK területére az Ipoly folyó torkolata (1709 fkm) és a dunaföldvári vasúti híd (1560 fkm) közötti mintegy 149 km hosszú szakasz esik. A Közép-Duna e szakasza síkvidéki középszakasz jellegű, amelyet általánosságban a hordalékegyensúly, a meder álladósága és kanyargóssága jellemez, a fajlagos esés 10 cm/km körül van. A folyam a szakaszon általában vastag ailuviális törmelékes üledék rétegekben halad, csupán Nagymaros (1696 fkm) néhány km-es környezetében emelkedik fel a szikla a mederfenékig. A meder anyaga és a hordalék kavics. A szakaszon a legnagyobb árvízszinteket a jeges vízállások adják. A folyam völgye igen sűrűn lakott, a km2-kénti laksűrűség eléri, sőt helyenként meghaladja a 100 főt. E területen van az ország fővárosa, ipari és közlekedési centruma: Budapest. Az ártér csak kevéssé emelkedik a Duna középszintje fölé, emiatt a völgy jelentékeny részét már több évtiezde erős töltések védik az elöntések ellen. Az árvédelmi töltések hossza e szakaszon mintegy 258 km. Az ármentesített területeken, melyeknek nagysága a területen 28,4 km2, belvízlevezető műveket és szivattyútelepeket létesítettek. Nagy árvizek idején gátszakadások és árvízi elöntések fordultak elő. A Duna közepes vízhozamának nagysága e szakaszon az 1949—1958 évek átlagában 1940—2350 m3/s között változik, ennélfogva a Duna hazai viszonylatban a legnagyobb elméleti vízerő- készlettel rendelkezik. A Dunát ma elsősorban víziútként használják, bár kisvizek idején a gázlós szakaszok nagyobb merülésű hajók áthaladását akadályozzák. Hasznosítják továbbá a Duna vizét kisebb nagyságú területek öntözésére, a városok, ipartelepek és a környező települések vízellátására, valamint a belvizek és szennyvizek befogadójaként. Vízerők építése e szakaszon még nem indult meg. 1.22. A SOROKSÁRI - DUNAÄG ISMERTETÉSE A Soroksári-Dunaág Budapestnél ága zi k ki á Nagy-Dunából, és a Csepel-szigetet keletről megkerülve Tassnál torkollik vissza, hossza mintegy §3 6 TVK 417
