Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem
XIV. FEJEZET Vízpart! üdülés, fürdés, vizisportok és természetvédelem 1. BEVEZETÉS A feldolgozás során három időszakot különböztetünk meg. Az első időszak határa 1960. decmber 31-e, mely a szövegben megegyezik a jelennel és egyben elhatárolja a múltat. A második időszak 1960-tól 1980-ig terjed és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves távlati fejlesztési tervéhez. A harmadik az 1980. év után következő és le nem határolt időszak. Ebben a részben kerülnek feldolgozásra a 20 éves tervidőszak utáni fejlesztési lehetőségek. 1.1. A témakör ismertetése A fejezet nem az ásvány-, gyógy- vagy hévíznek minősülő vizekkel, hanem a természetes és mesterséges lehetőségekkel kapcsolatos hideg vizekkel összefüggő vízparti üdüléssel, fürdéssel és vízisportolással, továbbá a természetvédelem vízügyi helyzetével foglalkozik. Azokat a vízgazdálkodási tevékenységeket tárgyalja, amelyek a fenti célok elérésére alkalmasak és indokoltak. A fejezet kapcsolódik a XIII. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása, továbbá a XII. Víztározás és annak többcélú hasznosítása című fejezetekhez. Vízparii üdülésen a lakosságnak a természetes vizek és a tározók partjai mentén, a munka fáradságának kipihenése, szórakozás, fürdés, strandolás, napozás, táborozás, vagyis a szabadságidő és a szabadidő kellemes eltöltése céljából történő tartózkodást kell érteni. Fürdésen a nem sportolási célból a vízben való tartózkodást, úszást, labdázást, stb. értjük. Vízisportok gyűjtő elnevezésen úszást, evezést, vitorlázást, motorcsónaksportot és a sporthorgászatot értjük. A természetvédelem vízgazdálkodási vonatkozásain a rezervátumokkal kapcsolatos vízgazdálkodási kérdéseket kell érteni. A természetvédelemhez tartozik a vízügyi létesítményeknek a tájba való megfelelő beillesztésével összefüggő kérdéscsoport is. Az egyéb természetvédelmi vízgazdálkodási tevékenységet, mint pl. az erózió elleni védekezést, a felszíni és mélységi vizeknek, mint természeti kincsnek a védelmét, továbbá a halállomány védelmét az V.. VIL, VIII.. IX. és XIII. fejezetek tárgyalják. 1.2. A múlt és a jelen 1.21. A VÍZPARTI ÜDÜLÉS. FÜRDÉS, VIZISPORTOK MfJLTJA ÉS JELENE A vízparti üdülésnek a Közép-Dunavidéki TVK területén hagyományai vannak. A felszabadulás előtt, különösen a főváros lakossága és a munkás dolgozó tömegek keresték a viszonylag olcsó fürdést, felfrissülést és kirándulások lehetőségét és ezt aránylag közel: a Dunakanyarban és a Soroksári Dunán találták meg. A vízparti részen beépítés és kihasználás szempontjából a zsúfoltság jellemző. Vegyes épületek sorakoznak, melyek vállalati, hivatali stb. hétvégi telepek, üdülők, csónakházak. Utóbbiak közületi és sportegyesületek kezelésében állnak. A vízparttól beljebb magánvillák is találhatók. A Római partra jellemző, hogy az üdülés, fürdés és a vízisport nem választható szét. Kedvező adottságok folytán mindhárom lehetőséget kihasználják. A part általános rendezésre szorul. Több épület elavult, főleg a faházak elbontásával kell a közeljövőben számolni. Régi létesítmények mellett ugyanakkor már megtaláljuk a modem, magasabb követelményeket kielégítő épületeket is. Szentendrei Dvnaágban Lupa-sziget, Szentendre, Leányfalu, Tahi régi vízparti üdülőhelyek. Lupa-szigeten szép környezetben az üdülők csendes pihenést találhatnak. A Nagy-Dunaágban Horány, Szigetmonostor, Al- sógöd, Felsőgöd, Surányi-telep Nógrádverőce, Nagymaros, Visegrád, Zebegény a fejlődés során jelentősebb üdülőhelyekké váltak. A felsorolt üdülőhelyek közül, különösen Visegrád és Nagymaros idegenforgalma jelentős, külföldiek is szívesen felkeresik. A hegy és Duna együttes hatása ritka szép látványt nyújt. Élesen nem választható szét a hegyi és vízi üdülés. Visegrád az utóbbi években sokat fejlődött, forgalma növekedett, zajosabbá vált, s ez nem kedvez a pihenésre vágyóknak. Helyszűke miatt területileg alig fejleszthető. Pilismaróton jó üdülési lehetőségek vannak, ennek kihasználása azonban nem megfelelő. Kedvezőtlen tényező, hogy főleg a Komárom környéki ipari szennyvizek éreztetik hatásukat. A_ Dunakanyar üdülőhelyeinek történeti elemzéséből kitűnik, hogy 1945 előtt a magánkézben levő luxusvillák, nyaralók, egyszerűbb víkendhá- zak csak a tulajdonos vagy közvetlen környezete 405
