Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

XIII. fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása

szereket szerelünk, azokat változó mértékben vennénk igénybe, és eközben — fentiekben leírt módon már korábban megfelelő műszerekkel ellátott — a meglevő kutak és források hasonló üzemi adatait is figyelemmel kísérnénk.

Végül megjegyezzük, hogy a kísérleti fúrásokat újonnan épült lakótelep, vagy egyéb központi fűtést és távmelegvízellátást igénylő fogyasztók közelében telepítenénk. A vizsgálatok befejezése után — melyeknek eredménye tekintetében bizakodóak vagyunk —, ezeket a kutakat a budapesti távfűtés és távmelegvízellátás szolgálatába állíthatjuk.”

Sajnos, a javaslat, valamint a javaslatra tett intézkedés is csak kis mértékben valósult meg, és így nem érezteti kedvező hatását a gyógyvizeink felhasználása tekintetében.

Azzal, hogy a mélységi vizeink és forrásaink is ma már az OFV-hez tartoznak, végre egy gazdája lett az eddig több minisztérium alá tartozó felszín alatti vízkincsünknek. Ma már az OFV feladata, hogy hathatós intézkedéseivel megakadályozza a a gyógyvizek további romlását, és azokat minél jobban a dolgozó népünk szolgálatálba állítsa.

2.2. Az ásvány-, gyógy- és hévizek hasznosításának Keretterve

2.21 az Asväny-, gyógy- és hévizek

GYÓGYÁSZATI HASZNOSÍTÁSÁNAK KERETTERVE

Budapest.

A Közép-Dunavidék TVK területén csak a fővárosban vannak olyan adottságok, illetve lehetőségek, hogy a fenti címnek megfelelően, gyógyászati hasznosításról, illetve annak kerettervéről beszélhetünk, Ezzel kapcsolatosan a fővárosban a következő fejlesztési tervek vannak.

Tabáni gyógyfürdő. A háborúban elpusztult tabáni gyógyfürdő helyett a fejlesztési tervekben egy új, hasonló kapacitású gyógyfürdő szerepel. A gyógyfürdő a következő osztályokkal alakul: Kád osztály 24 db káddal, melynek fele szénsavas fürdésre is alkalmas. Férfi és női termál osztály, egyenként napi 800 fő kapacitással. A tervezett fürdő vízellátásának biztosítására a jelenlegi források mellé a kénes fúrás helyén új 200 m-es kút építése van előirányozva. A tervezett kút hozama napi 400 m3, 42 C hőfokú, 8. típusú víz. A teljes víz- mennyiséget az épülő gyógyfürdő egész éven át hasznosítja. A fürdő építési költsége a kútfúrással együtt 40 millió forint.

Erzsébet Jódos-Sós-gyógyfürdő. A tervek szerint a jelenleg üzemelő gyógyfürdő szimetrikus része kerülne megépítésre. Ezáltal a fürdő külön női és külön férfi gőzosztállyal, iszaposztállyal rendelkezne. A tervezett gőzfürdő kapacitása napi 600 fő. A fürdő tartalmaz 6 db kádfürdőt és 3 db gyógy- vizes medencét. Vízellátására a jelenleg ki nem használt kénes forrás vize kerül felhasználásra. Ezáltal a területen rendelkezésre álló vízmennyiség 100%-os kihasználást nyer. A fürdő építési, illetve beruházási költsége 20 millió Ft.

Tétényi úti gyógyfürdő. A gyógyászati hasznosítás kerettervébe tartozik a Tétényi úti gyógyfürdő megépítése is, habár beruházásilag közvetlenül az Egészségügyi Minisztérium alá tartozik. A gyógyfürdő kádosztályból, és külön férfi-női termál osztályból állna. A fürdőhöz szükséges gyógyvízmeny- nyiség rendelkezésre áll, a fürdő megépítése után a jelenlegi kút hozama 100%-os kihasználást nyerne. A fürdő várható beruházási költsége 25 millió forint.

Margitszigeti gyógyfürdő. A főváros fürdőfejlesztési tervében szerepel még a Margitszigeten a régi Ybl fürdő pótlására egy új, modem, reprezentatív gyógyfürdő építése, amelyhez a legkedvezőbb feltételek a gyógyvíz vonalán biztosítottak a 3 db forrás bő vizéből. A fürdő elsősorban a növekvő idegenforgalom kiszolgálására épülne. A fürdő 40 db kádfürdőből és két termál medencével ellátott fürdőrészből állna. Beruházási költsége 40 millió Ft.

2.22. AZ ÁSVÁNY, GYÓGY- ÉS HÉVIZEK EGYÉB HASZNOSÍTÁSÁNAK KERETTERVE

Budapest.

A fővárosi gyógyfürdők vízszükségletén felül rendelkezésre álló vízmennyiségre az alábbi létesítmények fejltsztése van előirányozva.

Szabadság strand. Fejlesztési tervében ezen nagyforgalmú, népszerű strand jobb vízellátásának biztosítása érdekében a Széchenyi II. sz. kútnál lévő, ki nem használt vízmennyiségből napi 500 m3-nek az idevezetése, mellyel főleg a téli időszakban le^ hetne a medencék hőmérsékletét növelni, ezáltal a közönség jobb kiszolgálását biztosítani. Ennek beruházási költsége 3,5 millió Ft. A strandfürdő további bővítésében szerepei az öltözési lehetőségek bővítése, kulturáltabbá tétele, új, 10 000 fő befogadó képességű öltöző létesítésével, a hozzá tartozó melléklétesítményekkel együtt. A melléklétesítmények közé tartozik 1 db gyermekmedence építése is, melynek költsége az elkészült beruházási program szerint 848 000,— Ft. Az öltözők építésére előirányzott költség 12 millió Ft. Tehát a teljes beruházás megvalósulási költsége 16 348 000,— Ft.

Széchenyi strandfürdő. Ezen fürdő fejlesztési tervében szerepel a strand téli üzemeltetésének megvalósítása, a még rendelkezésre álló napi 400 m3 termálvíz hasznosítása céljából. A strand téliesíté- sének költsége 86Ö 000,— Ft.

Palatínus strandfürdő. A strand fejlesztési terveiben szerepel a strand területén újabb gyógymedence építése, a hozzá szükséges öltözővel együtt, amely télen is üzemeltethető lenne. A strand vízigénye a téli időszakban napi 1 000 m3. A beruházás előirányzott költsége 12 millió Ft.

Római fürdő. A strandfürdő fejlesztési terveiben szerepel a fürdőt ellátó források teljes felújítása, korszerűsítése, az elavult medencerendszer átépítése, és a korszerűtlen öltözők helyett korszerű, modem öltözők építése. A korszerűsítéssel a források napi hozama 5 000 m3-re emelkedik, 22 C° hőmérsékletű, 1. típusú vízből. A korszerűsítés költségei 12 millió Ft-t tesznek ki.

397